Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-28 / 224. szám

Egyedülálló a ceredi művésztelep akril táblaképek, aplikációk, fa­likárpitok, nyomatok, litográfi­ák, egyedi rajzok, fotók, installá­ciók formájában - képviseli e ki­állításon. A nézőknek nincs más dolguk mint felfedezzék ezen ka- valkádban rejlő szépségeket, is­mereteket, üzeneteket. A műtör­ténész őszinte meggyőződéssel ajánlotta az érdeklődők figyel­mébe és szeretetébe magas mi­nőségű tárlatot s egyáltalán az unikális ceredi művésztelepet. A kiállítást Kun Cecília és Sán­ta László festőművész rendezte áttekinthetően, érzékletesen rendszerezve éveket, alkotókat, műfajokat, tematikai egysége­ket. Az utóbbiakközött a „2015”- öt, a „grafikák”-at, a „tiszta szobá”-t, a „tárgy-pozíció”-t, a „ceredi vásznak”-at, a „festmé- nyek”-et és a „válogatott vegyes munkák”-at találni. A megnyitó- ünnepség hangulatához jól il­leszkedett az egykori Front trió, amely ezúttal úgymond stúdió­formációban lépett fel: Vincze László basszusgitáron, Fekete Sándor ütős hangszeren, Fekete Attila pedig fuvolán játszott. A közönség - mint a megjegyzé­sekből - kitetszett - ugyancsak tetszéssel fogadta műsorukat éppúgy, mint a kiállított alkotá­sokat. A július végi, augusztus eleji két turnusban megrendezett művésztelep és az augusztus 6- i úgynevezett nyitott nap prog­a közös hangot minden jó cél - mint amilyen a ceredieké is - tá­mogatásában, szolgálatában. A kiállítást Jerger Krisztina bu­dapesti művészettörténész nyi­totta meg. Az eredendő szándé­koktól eltérően nem szakmailag, nem esztétikai szempontok sze­rint minősítette a látnivalókat, hanem azon élmények, benyo­mások alapján beszélt, amelye­ket 2014-ben a művésztelep ku­rátoraként, illetve az idén, a hu­szadik, jubileumi rendezvényen, a kortárs művészeti szimpóziu­mon átélt, tapasztalt. Korábban - míg Fürjesi Csabával nem ta­lálkozott - azt sem tudta, hogy létezik egyáltalán és hol van a Cered nevű község. Az elmúlt két évben megtanulta, örökre megjegyezte ezt a településne­vet, sőt nagyon megszerette ezt a szép természeti környezetben fekvő falut, az ott élő embereket, s nem utolsósorban a művészte­lepet elkötelezetten, példamuta­tó elszántsággal, lelkesedéssel vezető triumvirátust. Fürjesi Csaba, Kun Cecília és Sánta Fe­renc 1996-ban nemcsak létre­hozta a művésztelepet, hanem - ami sokkal nehezebb - életben tartja, sőt rendre fejleszti, bőví­pasztalatcserének s nem utolsó­sorban a művészek közötti em­beri kapcsolatok kialakításának, megerősítésének. A rendszer- változást követően sok művész­telep megszűnt, átalakult, néme­lyik ma is működik, de olyan mind a ceredi, sehol sincs. Egye­di hangulatúvá teszi a rendkívül inspirativ környezet, az otthonos légkör, a megadott témák okoz­ta intellektuális kihívás s minde­nekelőtt a házigazdák - szó sze­rint - határtalan vendégszerete­te. Nehéz szavakba önteni, hogy mit érez az ember, látván a szer­vezők lelkesedését, s - némi túl­zással a világ minden részéből érkező - művészek termékeny hozzáállását az éppen aktuális „feladathoz”, az észrevett, kije­lölt problémahalmazból kiveze­tő megoldáskereséshez. Nem vé­letlen, hogy közülük néhányan (Palik Eszter Budapestről, Jozef Suchozá, a szlovákiai Beszterce­bányáról, Vladimir Kovarik a csehországi Zlinből - A szerk.) a hosszú utazást vállalva, eljöttek a mai megnyitóünnepségre - mondta lerger Krisztina és arra is felhívta figyelmet, hogy a kor­társ képzőművészetet meganhyi műfaj - többek között olaj és ramja már eleve jelezte: a szerve­zők komolyan gondolták, hogy emlékezetessé teszik a mérföld­kőnek számító huszadik évfor­dulót. Ennek megnyilvánulása volt az a különleges szerkeszté­sű négyoldalas melléklet is, amelyik a Nógrád Megyei Hír­lap augusztus 15-i számában je­lent meg. Szintén ezt példázza a szombaton a múzeumban meg­nyílt ugyancsak kuriózumjelle- gű retrospektív kiállítás. S a ju­bileumi folyamatnak még nincs vége. Készül és minden bizony­nyal novemberben napvilágot lát egy újabb - a 2011-ben már meg­jelent mellé - reprezentatív al­bum a művésztelepről, amely a 2010-től napjainkig terjedő idő­szak krónikáját dolgozza fel be­szédes fotók, dokumentatív ere­jű cikkek, szakszerű tanulmá­nyok és szubjektív jegyzetek for­májában. A 2015-ben jubiláló műhely két vezetőművésze, Fürjesi Csaba és Sánta László - mintegy a folytonosság jegyében - januárban, a magyar kultúra napja tiszteletére tervezi átadni ajándékát - egy-egy nagymére­tű festményt - Salgótarján ön- kormányzatának. Csongrády Béla ti, gyarapítja is mind az infrast­ruktúrát, mind a meghívottak körét, mind pedig az ott születő értékeket illetően. Jerger Krisztina szólt arról, hogy a művésztelepeknek nagy hagyományuk van Magyaror­szágon. Kedvelt formája ez a ta­lálkozásnak, egymás gondolatai, művei megismerésének, az egy­másra hatásnak, a szakmai ta­HIRDETÉS MEGHÍVÓ A "Polgári Esték" című kulturális programsorozat első közéleti beszélgetésére, melynek vendége: LÁNCZI TAMÁS a Századvég Alapí tvány vezető elemzője, Politikai Elemzések Központjának igazgatója Időpont: 2015. október 2. (péntek) 17.30 Helyszín: Salgótarján, Alkotmány út 9. Time Runner (volt Nevada) Sok szeretettel várunk mindenkit! A belépés díjtalan. Npm Meglepően jó ez a kiállí­tás - mondta valaki már a megnyitóünnepség előtt s szavait elsőként a szó­nokok, majd a tárlatláto­gatók is megerősítették. Salgótarjánban, a Dornyay Béla Múzeum­ban szeptember 26-án, szombaton nyílt meg a „Válogatás a 20 éves cere­di művésztelep gyűjtemé­nyéből” című bemutató. A megjelenteket dr. Fodor Miklós a házigazda intéz­mény igazgató helyettese üdvözölte. Elmondta, hogy a kiállítás kereszt­metszetet ad az elmúlt két évtizedben Cereden illetve a művésztelephez szorosan kapcsolódva született alkotásokból. A teremben látható mintegy százhetven alkotás egy tucatnyi ország képzőmű­vészeit reprezentálja. Salgótarján. A megyei jogú vá-» ros önkormányzata és lakossága nevében Fekete Zsolt alpolgár­mester mondott köszöntőt, mon­dandóját kifejezetten személyes élményére felfűzve fejtette ki. Az történt ugyanis, hogy előző nap egy másik rendezvényre érkez­vén akadt egy kis ideje és gon­dolta körülnéz, ihletet szerez a már elkészült kiállításon. Csend­ben, háborítatlanul kezdte néze­getni a műveket, s olyannyira be­léjük feledkezett, hogy öt percnek tűnt számára a csaknem egyórá­nyi ott töltött idő. Fekete Zsolt sze­rint a kiállítás hű tükre az elmúlt húsz esztendő törekvéseinek, tör­ténéseinek s szélesebb értelem­ben a magyar történelembe, a né­pi kultúra történetébe is bepillan­tás nyerhető a tematikus alkotá­sok révén. Salgótarján városa a művésztelep 1996-os indításától kezdve tudatában volt annak, hogy ez a szellemi műhely mi­lyen nemes szándékkal jött létre és milyen nagy értéket képvisel. Ennek megfelelően támogatta te­vékenységét erkölcsileg és - ami­lyen mértékben módja volt rá - anyagilag is. A művésztelepet ala­pító és azóta is vezető három fes­tőművésznek - Fürjesi Csabának, Kun Cecíliának és Sánta László­nak - megkülönböztetett szere­pe volt és van a ceredi műhely fo­lyamatos működtetésében.- Saját alkotómunkájuk mel­lett mindig sok időt, energiát for­dítottak és fordítanak napjaink­ban is a művésztelepre. A me­nedzselésükkel elért eredmé­nyeket, sikereket Salgótarján Pro Arte-díjjal is elismerte már - emelte ki az alpolgármester. Vé­gezetül azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a falvaknak és a városoknak, a települések­nek, a megyéknek és az ország egészének meg kellene találniuk A cerediek húszéves, jubileumi kiállítását Jerger Krisztina művészettör­ténész nyitotta meg. Középen dr. Fodor Miklós, jobbra Fekete Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents