Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-24 / 221. szám

Több kerítés kell A nemzetközi migrációs áramlatok miatt félő, hogy több kerítésre lesz szükség a határokon - mondta egy szerdai lap­interjúban Manfred Weber, az Európai Par­lament (EP) néppárti frakciójának vezetője. Berlin, a bajor konzervatív CSU politikusa elmondta: Né­metország rendkívüli erőfeszí­tésekre képes az üldözöttekért, ami „keresztényi kötelesség” is a háború és terror elől menekü­lő emberekkel szemben, de ez a képesség csak korlátozott ide­ig tartható fenn, és nem válhat tartóssá, hogy évi 800 ezer, vagy akár egymillió menekült érkezik az országba. Hozzátette: Európa nem tud befogadni mindenkit a mene­kült sorsa jutott emberek 60 milliós tömegből. Az pedig tarthatatlan, hogy menekül­tek százezrei vonulnak ke- resztül-kasul Európában telje­sen ellenőrizetlenül. Egyes uniós tagországok „egyszerű­en nem teszik a dolgukat”, va­gyis nem biztosítják és ellen­őrzik uniós külső határukat - mondta. ETA-ellenes akció Spanyolországban A feltételezett ETA-tag Ramon Sagarzazu „Ramontxo” lakásá­ban tartanak házkutatást spa­nyol csendőrök a baszkföldi Oiartzun faluban. Sagarzazut az ETA baszk szakadár terrorszer­vezet másik két feltételezett tag­jával együtt fogták el Franciaor­szágban. Személyesen fogadta Ba­rack Obama amerikai el­nök a Washingtonhoz kö­zeli Andrews légi bázison kedden délután az egye­sült államokbeli látogatá­sára érkezett Ferenc pá­pát. Washington. Az üdvözlő szer­tartáson részt vett az elnök és Joe Biden alelnök családja, vala­mint az amerikai katolikus egy­ház több vezetője és mintegy ezer, főleg iskoláskorú néző is. Az érkezést megelőzően, Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője ki­emelte a reptéri elnöki személyes fogadás rendkívüliségét, rámu­tatva, hogy Obama az amerikai­aknak a pápa iránti legmagasabb fokú tiszteletének jeléül döntött a gesztus mellett. Igaz, volt már er­re példa: George W. Bush, az Egyesült Államok akkori vezető­je 2008-ban szintén a Maryland állambeli Andrews támaszpon­ton fogadta az akkori katolikus egyházfőt, XVI. Benedeket. Ferenc pápa, aki először jár az Egyesült Államokban, a hatna­pos látogatása alatt három nagy­várost keres majd fel: Washing­tont, New Yorkot és Philadelphi­át. Az országot éppen fél évszá­zaddal ezelőtt felkereső VI. Pál, valamint II. János Pál és XVI. Be­nedek után ő a harmadik pápa, aki amerikai látogatást tesz. A reptér fogadótermében a pá­pa kedden rövid magánbeszél­getést folytatott az elnöki család­dal, majd egy fekete FIAT gépko­csin washingtoni szállására, a Szentszék nunciatúrájára hajt- tatott. A CNN szerint kedd esté­re az amerikai fővárosba egy eseménydús kubai látogatásról érkező pápának részben a zsidó engesztelés napja, a jóm kippur iránti tiszteletből nem szervez­tek hivatalos programot. Obama elnök, aki általában he­likoptert vesz igénybe az Andrews és a Fehér Ház között, ezúttal szintén gépkocsival haj­tatott vissza a rezidenciájára, amelynek déli gyepén ezúttal nincs hol leszállni. Ott ugyanis már javában zajlottak a pápa szerda délelőtti hivatalos ünnepi fogadásának előkészületei, ame­lyen 15 ezren vesznek majd részt. A pápa szerdán az elnökkel folytatott megbeszélést követően a nyitott pápamobiljából üdvöz­li majd az amerikai főváros szí­vében összegyűlt hívőket, majd a Szent Máté katedrálisban együtt imádkozik 400 püspök­kel. Később a Szeplőtelen Fogan­tatás Nemzeti Szentélye bazili­kánál szentté avatja Junipero Serra 18. században élt spanyol ferences szerzetest. Csütörtökön Ferenc lesz az el­ső pápa, aki beszédet mond az amerikai kongresszus két háza előtt. Ennek várható tartalmával kapcsolatban hivatalosan szinte semmit sem hoztak nyilvános­ságra - a pápa a Washingtonba tartó repülőgépen úgy nyilatko­zott, hogy a Kuba elleni amerikai embargót nem fogja szóba a hoz­ni -, de a várakozások szerint a környezetvédelemről és a sze­génység problémájáról szót fog ejteni benne. A The Washington Post érte­sülése szerint a törvényhozás legkevesebb egy tagja - Paul A. Gosar arizonai katolikus repub­likánus képviselő - bojkottálni kívánja a beszédet, amiért a pá­pa létező problémaként ismeri el a globális felmelegedést. A kongresszust követően Pál pá­pa felkeresi az amerikai főváros­ban a Szent Patrik templomot, és találkozik a washingtoni érsekség jótékonysági szervezeteivel. Este már a New York-i Szent Patrik szé­kesegyházban misézik. Ferenc pápa pénteken felszó­lal az ENSZ-közgyűlésben, majd részt vesz egy vallásközi meg­emlékezésen a Világkereskedel­mi Központ helyén létesült 9/11 Emlékműnél és Múzeumnál. Egy kelet-harlemi iskola felkere­sése után a Central Parkon át­utazva misét pontifikái a Madison Square Gardenben. Szombaton és vasárnap Phila­delphiában a családok világtalál­kozóján vesz majd részt, és ahol az előzetesen kiszivárgott értesülé­sek szerint a bevándorlásról és val­lásszabadságról fog beszélni. A pápa látogatásának biztosí­tása lesz az Egyesült Államok legnagyobb személyi biztonsági művelete. Ferenc vizitjét Jeh Johnson amerikai belbiztonsági miniszter mindhárom érintett nagyvárosban a nemzetbizton­ság szempontjából különleges eseménnyé nyilvánította. A protestáns többségű Egye­sült Államokban egyébként a ka­tolikus a legtöbb követővel ren­delkező keresztény egyház. A leg­nagyobb katolikus lakosságú or­szágok közül az Egyesült Álla­mok a negyedik Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek után. A legna­gyobb keresztény felekezetihez tartozó amerikai hívők egy 2013- as összesítés szerint csaknem 70 millióan voltak, és a lakosság 22 százalékát alkották. Kvótarendszer: nem megoldás A kötelező menekültkvó­ták elfogadása nem je­lent megoldást a jelenle­gi menekültválságra - a szerdai cseh sajtó kom­mentárjai ezt igazolják. Prága. „A menekülteknek joguk lenne annak önálló el­döntésére, hol szeretnének él­ni Európában” - írja a liberá­lis Mladá Fronta Dnes. - „És hogy többségük a bőkezű or­szágokat választja? Az meg már ezen országok dolga. Ép­pen ez lesz az a tényező, amely nemcsak az Európai Unió, ha­nem ezen nagyvonalú orszá­gok felbomlásához is vezet­het.” Komoly probléma, hogy a migránsok integrációjával a társadalmakba szintén alig foglalkozik valaki. „A kvóták problémája nem azok kötelező jellegében rej­lik, hiszen a szolidaritásnak is megvannak a maga szabályai. A probléma az, hogy Európa vezetői megoldásnak tartják ezeket anélkül, hogy megolda­nák a külső schengeni hatá­rok problémáját.” Mindegy, hogy hány ezer embert fogad be Csehország - vélekedik a Hospodárské Noviny című politikai és gaz­dasági lap. Ez jó alkalom an­nak megmutatására, hogy Csehország öntudatos ország, amely gond nélkül képes „né­hány ezreléknyi kulturális másságot” befogadni. A migrációs hullám bizo­nyos értelemben a munkaerő- hiányra adott egyfajta gazda­sági válasz is, és. remélni kell, hogy a cseh kormány a mene­kültek befogadását nem uta­sítja el - írja az újság. Csehország józanabbul rea­gált a brüsszeli döntésre, mint Szlovákia - állapítja meg a Právo című független balolda­li napilap. „A cseh kormánykoalíció jó­zanul viselkedik. Most veszí­tett, de valószínűleg nem ké­szül tányérokkal megdobálni Brüsszelt. Elég az is, hogy ösz- szeveszett Németországgal. Az ellenzék nem segít neki, mert megpróbálja a maga szá­mára kihasználni az unióelle- nességet.” Illegális bevándorlás: a válság Európa létét veszélyeztetni Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint „a mene­kültválság Európa működését és létének lényegét” kérdő­jelezi meg. A francia diplomácia vezetője ezt a Le Figaro francia, a La Tribune de Geneve svájci, az El País spanyol, a La Repubblica olasz és a Le Soir belga lapokban kedden megjelent interjúban mondta az uniós tagállamok belügy­minisztereinek keddi tanácskozása és a szerdai állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt, amelynek fő témája a menedékkérők elosztása lesz a tagországok között. Párizs. „Illúzió azt hinni, hogy mindenki boldogulhat a nemzeti ha­tárok visszaállításával. De tisztességesen meg kell mondani, hogy a menekültekkel szemben szükséges szolidaritáson túl nem tárhat­juk ki a kapukat minden gazdasági migráns előtt. Egyébként mi fog történni? Káosz, szétesés, a szélsőségek megerősödése, beleértve a gondolkodást is, és súlyos következmények Európa számára min­den szinten” - fogalmazott Laurent Fabius. A francia külügyminiszter szerint „a nemzeti egoizmusokkal nem fog sikerülni„méltányos elosztási rendszerre „Ha nem cselekszünk gyorsan, a robbanás veszélyei valósakká és jelentősekké válnak, a következmények pedig minden szinten jelent­keznek” - hangoztatta a külügyminiszter. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vi­tatják meg az Európai Bizottságnak a 120 ezer menedékkérő elosz­tásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja, több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Len­gyelország, Szlovákia és Csehország viszont ellenzi a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést. 4 « Obama elnök fogadta Ferenc pápát

Next

/
Thumbnails
Contents