Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-23 / 220. szám
FOTÓ: MH/MTI 2015 . SZEPTEMBER 23., SZERDA Szijjártó visszautasította Milanovic: Ha ilyen a Schengen, nem kérünk belőle Szijjártó Péter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden visszautasította a hor- vát miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben Magyarországot bírálta. Szijjártó Péter keményen reagált a horvát miniszterelnök kijelentéseire. Zoran Milanovic hétfő este közölte, Magyarország egy éven át engedte átmenni a migránsokat az országon, és nem regisztrálta őket azért, hogy ne hozzájuk jöjjenek vissza. Kijelentette: nem tudja megérteni „a magyar vezetők merevségét, keresztes templomos rendi görcsös hozzáállását”. Azt is mondta, nem beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel, „de úgy tűnik, vele senki nem beszél a nyugatiak közül”. Horvátország miniszterelnöke „csúnyán megbukott első igazi európai tesztjén, és ezt veretes hazugságaival sem tudja elfedni”. Többnapos „szájhősködését” követően a horvát bevándorlóellátó rendszer egy nap alatt összeomlott - közölte. Szijjártó. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország kikéri magának, hogy Zoran Milanovic ezek után is folyamatosan Magyarország ellen intézzen „szánalmas, hazug dühkitöréseket”. Magyarországra idén eddig több mint 220 ezer bevándorló érkezett, akinek az ellátását biztosították, és akinek az elsöprő többségét regisztrálták - emlékeztetett. Ezzel szemben Horvátország szándékosan sérti meg az uniós jogszabályokat, bejelentette, hogy képtelen megvédeni az Európai Unió külső határát, és szervezetten hordja át Magyarországra a bevándorlók többezres csoportjait, ahelyett, hogy regisztrálná őket, és ellátást biztosítana neki. Milanovic: Tudatos a horvát politika „Pontosan tudtuk minden pillanatban, hogyan és miképp küldjük az embereket" - jelentette ki a horvát miniszterelnök. Hazánkat megemlítve hozzátette: Magyarország egy évig engedte át a menekülteket regisztrálatlanul, hogy toloncolhassák vissza őket az országba. Hozzátette: Szerbia hónapok óta nem felügyeli a határait. „Van szívünk, de nem vagyunk hülyék" - jelentette ki Milanovic jelezve, hogy az ország érdekeit tartják elsősorban szem előtt. A horvát kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy állandó kapcsolatban áll Angela Merker német és Werner Faymann osztrák kancellárral, továbbá Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, és majdnem teljes az egyetértés közöttük. A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezettel kapcsolatban - amelynek a már EU-tag Horvátország még nem része - annyit mondott: óvatos, és elsősorban az ország érdekeit tartja szem előtt. „Ha ilyen Schengen, akkor nekünk nem kell, Görögország sem funkcionál” - tette hozzá. Angel Merkellel való egyeztetéséről (miután a horvát RTL televízió munkatársa megkérdezte, kért-e valamit a kancellár) azt mondta: „Kért, különben nem lenne Németország kancellárja, de én pedig Horvátország miniszterelnöke vagyok, és nemet mondtam”. Határozatban szólította fel Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben. A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé. A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait. „Az illegális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenyegetik” - olvasható az elfogadott határozati javaslat indoklásában, amely szerint a kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felelősség. A Fidesz-KDNP politikusai szerint „mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg”. A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, „felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt”. A határozati javaslat benyújtói szerint Közép-Európa országai - amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból - nem engedhetik meg, hogy „Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek”. Nem megengedhető, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát - fogalmaznak, majd hozzáteszik, „jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értékeinket”. Az előterjesztők indoklásukban arra is kifértek, folytatni akarják a gazdaság fejlesztését „anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent”. Jobbik: elfogadhatatlan az állami cégvezetők béremelése A Jobbik elfogadhatatlannak tartja az állami cégvezetők fizetésének emelését és szerényebb gazdálkodásra szólította fel a kormányt. Budapest Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján bírálta, hogy miközben lakosság több mint harmada szegénységi küszöb alatt él, tovább emelkedik az állami cégvezetők egyébként is magas fizetése. Értékelése szerint a „csak a Fidesz” választási szlogen itt is él, csak az ő vezetőiknek jár béremelés. A jobbikos politikus hiteltelennek minősítette a kormány politikáját, utalva arra, hogy 2010-ben még a 2 millió forintot meghaladó vég- kielégítések 98 százalékos különadóját szorgalmazta. „Azt szeretnénk, ha az országban mindenki együtt sírna és együtt nevetne” - fogalmazott Volner János, kifejtve: ha az embereknek nincs pénzük, akkor a kormány se osztogasson milliós fizetéseket. Forintosította az autóhiteleket a parlament Az Országgyűlés kedden döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. MUHVffl. Az Országgyűlés döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt. A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből. A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, ameny- nyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek. A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint Az elfogadott törvény hatálya kitérj ed minden olyan fogyasztói devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amelyet nem érintett a deviza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is. A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfeleknek azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a forintosítás mellőzését. Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződés- módosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én a jegybank által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot. A pénzintézeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adósokat a követelés forintra váltásáról. Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb. A képviselők néhány módosító javaslat elfogadásával az eredeti indítványban foglaltaknál részletesebb tájékoztatási követelményeket is megfogalmaztak a pénzügyi intézményeknek a lehetséges kamatkockázatokról. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Módosulnak a közbeszerzési szabályok A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Ország- gyűlés: az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról számolt be, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni. Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot. Csökkennek az ajánlattételi határidők, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel. Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó aranyt szerez a kifogásolt cég. Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára. A jogszabály november elsején lép hatályba. HIRDETÉS Ne feledje! HOWfHAl 'III)
