Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-21 / 218. szám

Katolikus egyházfő Kubában Első látogatására ér­kezett Ferenc pápa Kubába, Havanna. Raul Castro elnök fogadta a havannai repülőté­ren szeptember 19-én. Fe­renc pápa a megbékélés mintapéldájának nevezte az amerikai-kubai viszonyban elkezdődött enyhülést beszé­dében, amelyet repülőtéren a tiszteletére rendezett foga­dáson mondott szombaton. Arra biztatta Barack Oba­ma amerikai elnököt és Raul Castrót, hogy normálizálják a két ország viszonyát. Fe­renc pápa közvetített azokon a titkos tárgyalásokon, ame­lyeknek célja a két egykori hidegháborús ellenfél közöt­ti diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele volt, ami idén meg is történt. Magyar imázsfilm nyert Az európai régió díját nyerte el a HG360 Reklámügynökség ál­tal készített országimázsfilm Ko­lumbiában. MedeBín. A dél-amerikai or­szágban rendezték az ENSZ Turisztikai Világszervezet­ének (UNWTO) 21. közgyű­lését, a nemzetközi turiszti­kai konferencia keretében re­gionális díjakat osztottak ki a legjobb turisztikai filmeknek, reklámoknak. A versenyre 51 tagállam nevezett - áll nyer­tes cég közleményében. A győztes imázsfilm a Ma­gyar Türizmus Zrt. megren­delésére készült, azzal a cél­lal, hogy a nemzetközi hirde­tési világba illeszkedően újít­sa meg a Magyarországról mutatott turisztikai képet. „A HG360 országimázs- filmje szakítani kívánt az el­múlt évtizedek fáradt és ha­mis sztereotípiáival és Ma­gyarország vonzó, változatos arcát kívánta bemutatni”- ír­ja a közlemény. Támogatják a határellenőrzést Németországban a lakosság többsége tá­mogatja a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását egy vasárnap ismertetett felmérés szerint. A határellenőrzésért is felelős szövetségi rendőrség az utóbbi na­pokban kevesebb menedékkérőt vett nyil­vántartásba, de azzal számol, hogy a kö­vetkező napokban ismét többen érkeznek. Berlin. A YouGov közvélemény-kutató intézet fel­mérése alapján a német lakosság 51 százaléka tel­jes mértékben egyetért azzal, hogy Németország és több más európai ország ideiglenesen viszsza­állította a határok ellenőrzését a beutazó menedék­kérők nagy száma miatt. További 27 százalék in­kább jó, mint rossz intézkedésnek tartja ezt. Teljesen rossz elgondolásnak a lakosság mindösz- sze 11 százaléka tartja a határellenőrzés visszaállí­tását, és 5 százalék szerint inkább elhibázott, mint­sem hasznos intézkedésről van szó. Ugyanakkor csupán 20 százalék vélekedik úgy, hogy a határel­lenőrzés alkalmas a Németországba érkező mene­dékkérők számának korlátozására, az ebben kevés­bé, vagy egyáltalán nem bizakodók aránya pedig 39 százalék a 18 éven feletti német lakosságra nézve reprezentatív felmérés szerint, amelyben 1108 em­bert kérdeztek meg szeptember 14. és 18. között. Példátlan mértékű az embercsempészet London. Az Europol vezetője szerint „példátlan számban telepedtek rá a szervezett embercsem­pész bandák az európai migrációs hullámra. Rob Wainwright, az EU-országok hágai székhe­lyű rendőri együttműködési szervezetének igazga­tója - aki korábban a brit elhárításnál (MI5) a szer­vezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyosztályt vezette - a The Sunday Telegraph című tekinté­lyes konzervatív vasárnapi brit lapnak elmondta: olyan bűnözői csoportok is áttértek az embercsem­pészetre, amelyek korábban például kábítószer-ke­reskedelemmel foglalkoztak. Wainwright hozzátette: 30 fős külön ügyosztályt hozott létre az Europolon belül a migránsválság mögött meghúzódó szervezett bűnözői csoportok felderítésére, de az embercsempész tevékenység olyan méreteket öltött, hogy az új csoportot elön­tötte a rázúduló ügyek tömege. Felgyújtották a menekültszállót Németországban több me­nekültellenes incidens történt az utóbbi napok­ban. Vasárnapra virradó éjjel egy menedékkérők elhelyezésére előkészített épületben keletkezett kár, a hatóságok szerint gyúj­togatás miatt. Beilin. A Baden-Württemberg tartományi Wertheimben tűz ütött ki egy sportcsarnokban, amelyben éppen szerdán helyez­tek el 330 ágyat menedékkérők­nek. Az épület használhatatlan­ná vált a tűzben. Vasárnapi lapjelentések szerint a szintén badenwürttembergi Riedlingenben horogkereszteket mázoltak egy befogadóállomás fa­lára, a brandenburgi Neuhar- denbergben pedig felgyújtottak két autót, amelyek tulajdonosai egy menekülteket támogató civü szervezet tagjai. A szászországi Bischofswerdában szombat este erősen ittas emberek és erőszako­san fellépő emberek tüntettek egy beiőgadóállomás előtt. Az intéz­mény megnyitása ellen már csü­törtök este is volt tüntetés, és ak­kor is történt rendbontás. A szövet­ségi bűnügyi hivatal szerint idén augusztus végéig 335 alkalommal történt menedékkérőket befogadó intézmények ellen irányuló bűn- cselekmény, kétszer annyi, mint tavaly egész évben. Ellenzéki fegyveresek a dzsihadisták ellen Hetvenöt mérsékelt, ellen­zéki fegyveres lépett be Szíriába, akiket az Egye­sült Államok kiképzői ké­szítettek fel az Iszlám Ál­lam (IÁ) dzsihadista szer­vezet elleni küzdelemre - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpont­ja (OSDH) nevű emigráns szíriai szervezet vasárnap. Szíria. Rami Abdel Rahman, a londoni székhelyű szervezet igazgatója arról számolt be, hogy a harcosok gépfegyverekkel fel­szerelt járműveken lépték át a török-szíriai határt. Az ellenzékieket a török fővá­ros, Ankara közelében képezték ki egy katonai táborban, s az észak-szíriai Aleppó tartomány­ban fognak harcolni. Az Egyesült Államok hadereje az év elején be­jelentett tervek szerint évi 5400 szíriai ellenzéki fegyveres kikép­zését tervezte a négy és fél éve pol­gárháborúban őrlődő Szíriával szomszédos Törökország és Jordá­nia területén. Ugyanakkor a má­jusban indult program egyelőre a tervezettnél jóval szerényebb ered­ményt ért el. Az első óO kiképzett bevetésük után azonnal az ab Kaida terrorszervezet szíriai szár­nya, az an-Nuszra Front támadása alá került, sokukat megölték vagy elfogták, mások közülük elmene­kültek. Llyod Austin tábornok, a közel-keleti és a közép-ázsiai térsé­gért felelős amerikai Középső Pa­rancsnokság (CENTCOM) vezető­je egy eheti washingtoni kongresz- szusi meghallgatáson azt mond­ta, hogy közülük mindössze négyen-öten harcolnak még. A Pentagon közölte, hogy új ter­vek szerint most kis számú kikép­zettet akarnak már működő felke­lői csoportokba integrálni, hogy így segítsék az IÁ elleni harcot A 2011-ben békés tüntetésekkel kez­dődött, de a rezsim erőszakos fel­lépésének hatására véres harcok­ba torkollt szíriai polgárháború­ban az ENSZ adatai szerint mint­egy 250 ezer ember halt meg. Szétesett az unió, jöhet a balkáni megoldás? Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy lezárja a határait, a migránsok fel­ügyelet nélkül, szervezet- lenül érkeznek majd Ma­gyarországra a horvát kor­mány „C-terve” szerint - írta a Yecernji List című horvát napilap vasárnap. lagrÄ. Az újság megjegyezte, hogy a magyarok egyelőre átve­szik ugyan azokat a migránsokat, akiket a horvát hatóságok busz- szal a Jiatárra szállítanak, de ez nem tart majd örökké. A lap meg nem nevezett forrásból úgy tudja, hogy ebben az esetben életbe lép a kormány „C-terve”, amely sze­rint a hatóságok többé nem szál­lítják a migránsokat szervezet­ten, csoportokban a magyar ha­tárra, hanem arra ösztökélik őket, hogy saját maguk tegyék meg az utat. A lap szerint az illegális be­vándorlók így kaotikusán, fel­ügyelet nélkül érkeznek a ma­gyar határra, és sokkal nehe­zebb lesz a magyar hatóságok­nak ellenőrizni őket. A kormányfő még pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón je­lentette be, hogy az ország lehe­tőségei korlátozottak, ezért átér­| Menekültek a gyékényesi vasútállomáson nek a „B-tervre”, és a magyar ha­tárhoz irányítják a menekülte­ket. Szombaton már úgy ítélte meg, hogy jól működik a terv. Davor Ivankovic, a Vecernji List kommentátora egy külön írásban úgy vélte: túl korai Zoran Mila- novic horvát kormányfő győzelmi öröme, miszerint megoldotta a migránsválságot az országban. Az újságíró szerint a jövőben még nagyobb kihívások érik majd Horvátországot és ezért józan ésszel kell gondolkodnia. „Uniós szomszédjainkkal közö­sen kell tervet kidolgozni a gond megoldására, nem pedig balkáni módra kitolni velük” - írta. Lehet, hogy a horvát kormány­ban már leszűrték, hogy az Eu­rópai Unió úgyis szétesett, és ezért Horvátország nyugodtan viselkedhet úgy, mint Szerbia? - tette fel a kérdést. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a horvátok 34 százaléka egyetért azzal, hogy a bevándorlókat be kell fogadni az országba, és to­vább kell engedni őket Magyar- országra és Szlovéniába. A Nova TV kereskedelmi tévé- csatorna 600 fő megkérdezésével készült felmérése szerint 42 szá­zalékuk csak annyi menekültet fogadna be, amennyit az ország elbír. A megkérdezettek mindösz- sze 13 százaléka gondolja azt, hogy a kormány a helyzet magas­latán állt, amikor megpróbálta ke­zelni a migránsválságot, 33 szá­zalék szerint egyáltalán nem volt felkészülve, 44 százalék szerint csak félig-meddig készült fel. A menedékkérők azután in­dultak meg Szerbiából az álta­luk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - ame­lyen keresztül az elmúlt hóna­pokban több mint 160 ezren lép­tek magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat lép­tettek életbe. Horvátországban a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár még nem jutottak be a belső ha­tárellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátor­szággal szomszédos Magyaror­szág és Szlovénia is tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents