Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-19 / 217. szám
Képeslapok a régi Balassagyarmatról Az első gyarmati fogjpálya az Ipoly-parton Igényes kiadvánnyal gazdagodott a Balassagyarmatról szóló könyvek sora: ezúttal több mint száz oldalon régi képeslapokat szemlézhetnek az olvasók. H.H. Balassagyarmat A kötetet nemrégiben mutatták be a Helytörténeti Gyűjtemény épületében. Medvácz Lajos polgármester ezen azt mondta: a remek kivitelű könyv a város szebbik arcát mutatja, és azokról az időkről szól, amikor még nem volt olyan zaklatott a mindennapi élet, amikor a tiszta levegőben lelkesen korzózhatott bárki a csendes utcákon. A korabeli hangulatról, életérzésről tökéletesen árulkodnak a fekete-fehér és színes képeslapok. A polgármester néhány szót szólta kiadvány ötletéről,, arról, hogy dr. Csekey László főorvossal beszélgetve merült fel, müyen jó lenne, ha az a sok-sok képeslap, amely a városban több helyen meglévő gyűjteményeket ékesíti, összegezve, könyv alakban is megjelenne. Az elképzelést hamar követte a megvalósítás, és Vas Ágnes, illetve .4cs Zsuzsanna összeállító munkáját követően Kopisz Attila ügyes tipográfiai tevékenysége által megszületett végül az alkotás, amit Medvácz Lajos jó szívvel ajánl mindenkinek, aki érdeklődik Balassagyarmat múltja iránt. Hansel Sándor levéltáros pedig azt ecsetelte, mennyire hiánypótló mű született Hiszen az 1990-es évek közepétől több Nógrád megyei település (köztük Salgótarján, Diósjenő és Szécsény) előrukkolt már hasonló képeslapgyűjteménnyel, ehhez csatiakozott most Balassagyarmat. A szakember néhány érdekességre is felhívta a figyelmet: a múlt század első felében volt igazi virágkora a képeslapoknak, a társadalom egymástól távol élő tagjainak kedvelt kapcsolattartó formájaként „működött”, egyben ismeretet is terjesztett. Másrészt arra utalt, hogy több fotó, ami ebben a könyvben látható egy-egy épületet, vagy városrészt eddig kevésbé ismert megvilágításban mutat - például az Ipoly-partján fo- cizókat, háttérben a börtönnel, vagy a strand a harmincas években, madártávlatból. Hausel Sándor kiemelte: a képeslapokon megjelenik az ember is, a fotózást szívesen vállaló gyarmati járókelő polgár, aki így mintegy „belecsodálkozik a jövőbe”. Hozzátette, a képek és a kísérőszövegek aránya is jól eltalált Tartalmas, történelmi, építészeti, kulturális ismereteket nyújtó kiadvány született Balassagyarmaton, amelynek olvasói bebarangolhatják az ódon, hangulatos kisváros régi utcáit. HIRDETÉS sc'«**ks /fíWjí-t v/ „Menedék” az asztaltársaság alkotókés van, aki visszatért Van, aki így fogalmaz, van, aki úgy. Van, aki ezt az eszközt használja, van aki azt..”- mondta Földi Gergely. A lényeg, hogy a társaság „otthonos menedék. Legyen ez követendő példa. ” A megnyitóbeszéd mondandójának igazságát az érdeklődők a paravánokon tapasztalhatták. Élvezettel szemlélhették például Orbán György János Radnóti emlékének szentelt alkotását, Gelencsér János „Ősök erdeje” című festményét, Losonczy Lldikó mély tartalmú, szimbolikusan fogalmazott munkáit, PerényiAnna finom vonásokkal építkező műveit, Szenográdiné Végh Erzsébet szép színvilágé „Nyári emlék”-ét, Antal József „Mediterrán töredé- kek”-ét, Oláh Lajos saját világát egyedi módon megelevenítő „trilógiáját”. A kiállítás kuriózuma, hogy B. Gedeon Hajnalka együtt szerepel leányával, leendő pályatársával (?) Berencsik Boglárkával S még van is hasonlóság ábrázolásmódjukban... A rendezvény mintegy „második felvonásaként” a szerkesztők bemutatták az „Asztaltársasági Füzetek” 13. évfolyamát, azaz legújabb számát. A kiadványra későbbi lapszámunkban térünk vissza. Cs. B. elő. A megjelenteket Orbán György János, az asztaltársaság elnöke - aki maga is alkotó - köszöntötte. Utalt rá, hogy az elmúlt évben ugyancsak szeptemberben rendezték a jubileuminak tekinthető huszonötödik kiállításukat s A Balassi Bálint Asztaltársaság 26. kiállítását Földi Gergely festőművész nyitotta meg. Jobbra Orbán György János, a társaság elnöke az ideivel is létezésük folytonosságát akarják bizonyítani. Részletek a kiállításról. A centrumban Szenogádiné Végh Erzsébet festménye Salgótarján. Az 1988-ban alakult Balassi Bálint Asztaltársaság,,... működik.. Az alapítók, a kiállítást szervezői tudnák megmondani, hogy pontosan hogyan és miért... Menedék, mert létezik.. - hangsúlyozta - egyebek mellett - Földi Gergely festőművész, amikor a minap megnyitotta az asztaltársaság immár huszonhatodik képzőművészeti tárlatát a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. A megnyitóünnepség prológusaként és zárómozzanataként a Boros-Kiss Ágnes, Boros Ágnes és Márkus Henrietta összetételű, két évvel ezelőtt létrejött Trilla tercett szép műsora hangzott el: Bartók- műveket illetve átiratokat adtak Sok ember összefogása és támogatása szükséges ahhoz, hogy a társaság képzőművészet művelő tagjai - a mai nehezebb körülmények között is - megmutathassák magukat á nyilvánosság előtt és ízelítőt adhassanak törekvéseikből, új munkáikból. Mint Földi Gergely is rámutatott, a kiállításon különböző gondolkodásmódokat, műfajokat, metódusokat találni egymás mellett. „Miért gondolkodna ugyan- úgy, vagy hasonlóan mindenki?- tette fel a kérdést. „Ami a szép az egészben, hogy a narratív, kicsit elbeszélő, a világ dolgait szemlélő felfogás egy percig sem zavarja a belső képekből újat alkotó, a valóságszeleteiből redukáló, lényegkiemelő vagy akár a dekorativitás felé hajló alkotásokat.. Vannak új Farkas András életműve Elsősorban a sokfajta mondanivalójú önarcképekre hívta fel a figyelmet méltatásában Földi Péter Kossuth-díjas festőművész, aki Farkas András életmű-kiállítását nyitotta meg nemrégiben a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában. Hegedűs-Sztranyovszky Balassagyarmat a kilencvenöt esztendővel ezelőtt született és huszonöt éve elhunyt Farkas András festőművészt nagyon sokan szerették és tisztelték, illetve tisztelik a mai napig az Ipoly- parti városban, jelezte ezt a nagyszámú közönség, akik eljöttek megtekinteni a tárlatot. A megnyitón ott volt a néhai művész-tanár felesége, Farkas Andrásáé, Nelli néni, két fia, Dániel és Gábor, a pályatárs, Réti Zoltán, illetve sok-sok egykori pedagógus kolléga és tanítvány. A méltatok közül először a házigazda intézmény igazgatója, dr. Limbacherné dr. Lengyel Ágnes muzeológus beszélt Farkas Andrásról, aki azt hangsúlyozta, az alkotó teljes művészi kitárulkozásában a saját útját járta. Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat alpolgármestere kiemelte, az Abaújszináról származó mester azokhoz a „jótevő gyüttmentekhez” tartozott, akiknek értékes munkásságára méltán lehet büszke a város. Földi Péter pedig az önarcképek elemzése mellett arra tért ki, hogy a Farkas-művek mindegyikéből a hitelesség árad, de nem az idilli kép, hanem az élet méltósága. A megnyitót Cselényi Noémi és Koplányi-Bárány Tímea gitárjátéka színesítette. A hivatalos részt követően a vendégek körbejárták a kiállítást. A képek nagy része többékevésbé ismert a balassagyarmatiak számára. így például az az alkotás, amelyen a példaképek, van Gogh, Rembrandt és Bruegel mellé saját magát is megfestette, ahogy kedélyesen együtt borozgatnak. Elmerenghettünk azokon a festményeken, amelyeken a földműves embert sajátos beállításban, hátulról ábrázolja munka közben, és persze az önarcképei is rendkívül gondolatébresztők, ahogy egyre idősödő önmagát látja, és nem csupán az arc a lényeges itt, hanem a háttér is. u * te < I I v
