Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-19 / 217. szám

Képeslapok a régi Balassagyarmatról Az első gyarmati fogjpálya az Ipoly-parton Igényes kiadvánnyal gaz­dagodott a Balassagyar­matról szóló könyvek so­ra: ezúttal több mint száz oldalon régi képes­lapokat szemlézhetnek az olvasók. H.H. Balassagyarmat A kötetet nem­régiben mutatták be a Helytör­téneti Gyűjtemény épületében. Medvácz Lajos polgármester ezen azt mondta: a remek kivi­telű könyv a város szebbik arcát mutatja, és azokról az időkről szól, amikor még nem volt olyan zaklatott a mindennapi élet, amikor a tiszta le­vegőben lelkesen korzózhatott bárki a csendes utcákon. A korabeli hangu­latról, életérzésről tökéletesen árul­kodnak a fekete-fe­hér és színes ké­peslapok. A polgármester néhány szót szólta kiadvány ötletéről,, arról, hogy dr. Csekey László főorvossal beszél­getve merült fel, müyen jó lenne, ha az a sok-sok képeslap, amely a városban több helyen meglévő gyűjteményeket ékesíti, össze­gezve, könyv alakban is megje­lenne. Az elképzelést hamar kö­vette a megvalósítás, és Vas Ág­nes, illetve .4cs Zsuzsanna össze­állító munkáját követően Kopisz Attila ügyes tipográfiai tevé­kenysége által megszületett vé­gül az alkotás, amit Medvácz La­jos jó szívvel ajánl mindenki­nek, aki érdeklődik Balassa­gyarmat múltja iránt. Hansel Sándor levéltáros pedig azt ecsetelte, mennyire hiánypót­ló mű született Hiszen az 1990-es évek közepétől több Nógrád me­gyei település (köztük Salgótar­ján, Diósjenő és Szécsény) előruk­kolt már hasonló képeslapgyűjte­ménnyel, ehhez csatiakozott most Balassagyarmat. A szakember néhány érdekességre is felhívta a figyelmet: a múlt század első felé­ben volt igazi virágkora a képes­lapoknak, a társadalom egymás­tól távol élő tagjainak kedvelt kap­csolattartó formájaként „műkö­dött”, egyben ismeretet is terjesz­tett. Másrészt arra utalt, hogy több fotó, ami ebben a könyvben látható egy-egy épületet, vagy vá­rosrészt eddig kevésbé ismert megvilágításban mutat - például az Ipoly-partján fo- cizókat, háttérben a börtönnel, vagy a strand a harmincas években, madár­távlatból. Hausel Sándor kiemelte: a képeslapokon meg­jelenik az ember is, a fotózást szívesen vállaló gyarmati já­rókelő polgár, aki így mintegy „bele­csodálkozik a jövő­be”. Hozzátette, a képek és a kísé­rőszövegek aránya is jól eltalált Tartalmas, történelmi, építé­szeti, kulturális ismereteket nyújtó kiadvány született Balas­sagyarmaton, amelynek olva­sói bebarangolhatják az ódon, hangulatos kisváros régi utcáit. HIRDETÉS sc'«**ks /fíWjí-t v/ „Menedék” az asztaltársaság alkotókés van, aki visszatért Van, aki így fogalmaz, van, aki úgy. Van, aki ezt az eszközt használja, van aki azt..”- mondta Földi Ger­gely. A lényeg, hogy a társaság „otthonos menedék. Legyen ez kö­vetendő példa. ” A megnyitóbeszéd mondandó­jának igazságát az érdeklődők a paravánokon tapasztalhatták. Él­vezettel szemlélhették például Orbán György János Radnóti em­lékének szentelt alkotását, Gelen­csér János „Ősök erdeje” című festményét, Losonczy Lldikó mély tartalmú, szimbolikusan fogal­mazott munkáit, PerényiAnna fi­nom vonásokkal építkező műve­it, Szenográdiné Végh Erzsébet szép színvilágé „Nyári emlék”-ét, Antal József „Mediterrán töredé- kek”-ét, Oláh Lajos saját világát egyedi módon megelevenítő „tri­lógiáját”. A kiállítás kuriózuma, hogy B. Gedeon Hajnalka együtt szerepel leányával, leendő pálya­társával (?) Berencsik Boglárká­val S még van is hasonlóság áb­rázolásmódjukban... A rendezvény mintegy „máso­dik felvonásaként” a szerkesz­tők bemutatták az „Asztaltársa­sági Füzetek” 13. évfolyamát, az­az legújabb számát. A kiadvány­ra későbbi lapszámunkban té­rünk vissza. Cs. B. elő. A megjelenteket Orbán György János, az asztaltársaság elnöke - aki maga is alkotó - kö­szöntötte. Utalt rá, hogy az elmúlt évben ugyancsak szeptemberben rendezték a jubileuminak tekint­hető huszonötödik kiállításukat s A Balassi Bálint Asztaltársaság 26. kiállítását Földi Gergely festőművész nyitotta meg. Jobbra Orbán György Já­nos, a társaság elnöke az ideivel is létezésük folytonos­ságát akarják bizonyítani. Részletek a kiállításról. A centrumban Szenogádiné Végh Erzsébet festménye Salgótarján. Az 1988-ban ala­kult Balassi Bálint Asztaltársa­ság,,... működik.. Az alapítók, a kiállítást szervezői tudnák meg­mondani, hogy pontosan hogyan és miért... Menedék, mert léte­zik.. - hangsúlyozta - egyebek mellett - Földi Gergely festőmű­vész, amikor a minap megnyi­totta az asztaltársaság immár huszonhatodik képzőművészeti tárlatát a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. A megnyitóünnepség prológu­saként és zárómozzanataként a Boros-Kiss Ágnes, Boros Ágnes és Márkus Henrietta összetételű, két évvel ezelőtt létrejött Trilla tercett szép műsora hangzott el: Bartók- műveket illetve átiratokat adtak Sok ember összefogása és tá­mogatása szükséges ahhoz, hogy a társaság képzőművészet művelő tagjai - a mai nehezebb körülmények között is - megmu­tathassák magukat á nyilvános­ság előtt és ízelítőt adhassanak törekvéseikből, új munkáikból. Mint Földi Gergely is rámuta­tott, a kiállításon különböző gon­dolkodásmódokat, műfajokat, metódusokat találni egymás mel­lett. „Miért gondolkodna ugyan- úgy, vagy hasonlóan mindenki?- tette fel a kérdést. „Ami a szép az egészben, hogy a narratív, kicsit elbeszélő, a világ dolgait szemlélő felfogás egy percig sem zavarja a belső képekből újat alkotó, a való­ságszeleteiből redukáló, lényegki­emelő vagy akár a dekorativitás felé hajló alkotásokat.. Vannak új Farkas András életműve Elsősorban a sokfajta mondanivalójú önarcké­pekre hívta fel a figyel­met méltatásában Földi Péter Kossuth-díjas festő­művész, aki Farkas And­rás életmű-kiállítását nyi­totta meg nemrégiben a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában. Hegedűs-Sztranyovszky Balassagyarmat a kilencvenöt esztendővel ezelőtt született és huszonöt éve elhunyt Farkas András festőművészt nagyon so­kan szerették és tisztelték, illet­ve tisztelik a mai napig az Ipoly- parti városban, jelezte ezt a nagyszámú közönség, akik eljöt­tek megtekinteni a tárlatot. A megnyitón ott volt a néhai mű­vész-tanár felesége, Farkas Andrásáé, Nelli néni, két fia, Dá­niel és Gábor, a pályatárs, Réti Zoltán, illetve sok-sok egykori pedagógus kolléga és tanítvány. A méltatok közül először a há­zigazda intézmény igazgatója, dr. Limbacherné dr. Lengyel Ág­nes muzeológus beszélt Farkas Andrásról, aki azt hangsúlyoz­ta, az alkotó teljes művészi kitá­rulkozásában a saját útját járta. Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat alpolgármeste­re kiemelte, az Abaújszináról származó mester azokhoz a „jó­tevő gyüttmentekhez” tartozott, akiknek értékes munkásságára méltán lehet büszke a város. Föl­di Péter pedig az önarcképek elemzése mellett arra tért ki, hogy a Farkas-művek mindegyi­kéből a hitelesség árad, de nem az idilli kép, hanem az élet mél­tósága. A megnyitót Cselényi No­émi és Koplányi-Bárány Tímea gi­tárjátéka színesítette. A hivatalos részt követően a vendégek körbejárták a kiállí­tást. A képek nagy része többé­kevésbé ismert a balassagyar­matiak számára. így például az az alkotás, amelyen a példaké­pek, van Gogh, Rembrandt és Bruegel mellé saját magát is megfestette, ahogy kedélyesen együtt borozgatnak. Elmereng­hettünk azokon a festményeken, amelyeken a földműves embert sajátos beállításban, hátulról áb­rázolja munka közben, és persze az önarcképei is rendkívül gon­dolatébresztők, ahogy egyre idő­södő önmagát látja, és nem csu­pán az arc a lényeges itt, hanem a háttér is. u * te < I I v

Next

/
Thumbnails
Contents