Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-16 / 214. szám

Vulkáni láncot fedeztek fel Ausztrál kutatók felfedezték a vi­lág leghosszabb vulkáni láncolatát, mely a kontinens keleti partvidéke mentén húzódik. Melbourne. A már kialudt vulkánok vonula­ta több mint kétezer kilométer hosszan húzó­dik Queensland állam északi részétó'l Victoria állam déli részéig - írták a kutatók a Nature című tudományos lap aktuális számában. „Ez a vulkáni láncolat az elmúlt 33 millió év­ben alakult ki, ahogy Ausztrália észak-észak­keleti irányban mozgott egy felszálló fóldköpenyáramlás gócpontja felett, mely ma véleményünk szerint a Bass-szoros alatt he­lyezkedik el” - mondta Rhodri Davies, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa az ausztrál ABC.net-nek. A láncolatnak az egyik victoriai vulkán után a Cosgrove hotspot track (Cosgrove vulkanikusgócpont-vonal) nevet ad­ták a kutatók. A lánc csaknem háromszor olyan hosszú, mint a híres Yellowstone-vonu- lat az észak-amerikai kontinensen. A gócpont­ok, melyek a vulkánokat magasra emelték, a földköpenyáramlások felett alakulnak ki. Eze­ken a pontokon a földköpeny aljából szárma­zó, a fóldköpenyáramlásokban felfelé szálló magma gyakran áttör a földkérgen. Vulkán­láncolat akkor jön létre, ha a forrópontok fe­lett a kéreglemez elmozdulása folyamatos. Az újonnan felfedezett láncolatban majdnem há­romezer kilométeres mélységben lévő kőze­tek jutottak fel a felszínre. A kutatócsoport szerint a hőoszlopok csak ott érték el a föld­felszínt, ahol a litoszféra, a Föld szilárd kér­ge 130 kilométernél vékonyabb volt. Auszt­ráliának csak két aktív vulkánja van, egyik sem a kontinensen. Az egyik Perthtől mint­egy négyezer kilométerre délnyugatra, a Heard-szigeten, a másik a McDonald- szigeteken található. A kutatók 15 ismert, már kialudt vulkánt vizsgáltak. Megállapí­tották, hogy ezek a tűzhányók ugyanannak a fóldköpenyáramlásnak a felszíni képződ­ményei. Ausztrália keleti partvidéke men­tén három vulkanikus lánc húzódik, az új vonulat található leginkább nyugatra. „Ausztrália jelenleg a Föld leggyorsabban mozgó kontinense, évente hét centiméteres sebességgel közeledik Indonézia felé” - mondta Davies. Szuperholddal „egybekötött" holdfogyatkozás Több mint 30 év után szuperholddal „egybekö­tött” teljes holdfogyatko­zás figyelhető' meg szep­tember 28-án hajnalban. Washingtoiv/Budapest. szuper holdról akkor beszélhetünk, ami­kor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor pe- rigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb. Ilyenkor ' csaknem 50 ezer kilométerrel ki­sebb- távolság választja el boly­gónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtá­volibb csücskén. A közelségnek köszönhetően az égitest az apoge­umkor megfigyelhető teliholdhoz képest 14 százalékkal nagyobb­nak tűnik és 30 százalékkal fé­nyesebben ragyog az égbolton - olvasható a NASA honlapján. „A valóságban semmi fizikai kü­lönbség nincs a teliholdak között, csupán szeptember végén egy kissé nagyobbnak és fényesebb­nek fog tűnni” - magyarázta Noah Petro, a NASA Goddard Űr­központjának munkatársa. Mint az amerikai Holdkutató (Lunar Reconnaissance Orbiter) projekt helyettes vezetője rámutatott, sokkal nagyobb szenzáció, hogy a szuperhold egy holdfogyatko­zással esik egybe, amikor égi kí­sérőnket több mint egy órára „el­nyeli” a Föld árnyéka. Mint a NA­SA szakértője kifejtette, az „egy­szerű” holdfogyatkozások megle­hetősen gyakoriak, hiszen éven­te átlagosan kétszer fordulnak elő, a 21. században pedig 228 al­kalommal vetül bolygónk árnyé­ka az égitestre. A szuperhold és a holdfogyatkozás egybeesése vi­szont rendkívül ritka jelenség: legutóbb 1982-ben történt ilyen, a következőre 18 évet, 2033-ig kell várni. Mint a Magyar Csillagásza­ti Egyesület honlapján, valamint az eumet.hu hírportálon olvasha­tó, a teljés holdfogyatkozás Euró­pa egész területén, így Magyaror­szágon is megfigyelhető lesz, emellett az égi „színjátékot” él­vezhetik Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint a Kö­zel-Keleten is. A félárnyék közép­európai idő szerint hajnali 2:11- kor érinti a Holdat, de jelenléte csak fél órával később válik lát­hatóvá. A Hold 3:07-kor kezd be­lépni az árnyékba, és 4:11:10-kor tűnik el teljesen benne, a fogyat­kozás maximuma 4:47-kor lesz. Égi kísérőnk 5:23-kor kezd kilép­ni a Föld árnyékából, amely bő egy óra alátt vonul le a Hold fel­színéről, 6:27-kor hagyja el azt teljesen. A félárnyék halvány szürkés jelenléte azonban még fél órán át észlelhető lesz a Hold korongján. A teljes holdfogyatko­zás 1 óra 11 perc 55 másodper­cig tart, a totalitást megelőző, va­lamint az azt követő részleges holdfogyatkozással a jelenség időtartama 3 óra 20 perc. A kö­vetkező, Magyarország területé­ről is megfigyelhető teljes holdfo­gyatkozásra 2018. július 27-ig kell várni. A Kuiper-öv egy objektu­mát veszi közelebbről szemügyre következő kül­detéseként az amerikai űrkutatási hivatal (NA­SA) New Horizons űr­szondája, amely első szá­mú missziójaként július­ban minden eddiginél kö­zelebb jutott a Plútó tör­pebolygóhoz. A 2014 MU69 jelzésű objek­tum egyike azon két üstökössze­rű égitestnek, amelyet a misszi­óban részt vevő kutatók jelöltek meg lehetséges új úti célként. A NASA most alaposan áttanulmá­nyozza a tervet, mielőtt hivatalo­san is jóvá hagyná azt - adta hí­rül a BBC News. A New Horizons júliusban másodpercenkénti ti­zennégy kilométeres sebesség­re gyorsulva száguldott el a Plú­tó mellett. Az űrszondát ekkor 12,5 ezer kilométer választotta el a törpebolygótól, részletgazdag fotókat készített róla, hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adato­kat a Plútóról és annak holdjai­ról. A Naprendszer külső, fagyos részén, a Kuiper-övben lévő új célpont nagyjából 1,5 milljárd kilométerre van a Plútótól. Az objektum körülbelül 45 kilomé­ter átmérőjű, és a kutatók sze­rint egyike a hasonló nagyobb égitesteket alkotó elemeknek. Úgy véljük, hogy ez jóval keve­sebbe fog kerülni, mint az elsőd­leges misszió, ugyanakkor új és izgalmas tudományos ismere­tekkel fog szolgálni számunkra - mondta John Grunsfeld, a NA­SA vezető beosztású munkatár­sa. A New Horizonsnak elegen­dő üzemanyaga van egy újabb randevúhoz, és a szakemberek szerint az űreszköz a 2020-as évek végéig is szolgálatban ma­rad. A Hubble űrteleszkópot ke­zelő szakemberek tavaly öt jeges objektumot fedeztek fel a szonda repülési útvonalán, végül kettő­re szűkítették a lehetséges cél­pontokat. Október végén és no­vember elején az űreszköz egy sor manővert hajt végre, hogy megkezdje útját a 2014 MUÓ9 fe­lé. Az újabb nagy találkozás a tervek szerint 2019. január 1-jén történhet meg. Fél évezrede nem volt ilyen vékony Legalább ötszáz éve nem volt olyan vékony a Sierra Nevada kaliforniai hegyvonulat jégtakarója, mint idén tavasz óta. lílCSOn. A hóhiány a kevés csa­padék és a magas téli hőmérsék­letek következménye a Nature Climate Change című szaklap­ban megjelent amerikai tanul­mány szerint. A tartós szárazság és ezzel összefüggően a hőmennyiség drasztikus csök­kenése befolyásolja a régió vízel­látását és a vízerőművek áram- termelését, valamint növeli a ki­terjedt tüzek kialakulásának kockázatát. A 4400 méter ma­gas Sierra Nevada az Egyesült Államok hóban leggazdagabb te­rületei közé tartozik, áprilisban azonban a hótakaró vízmennyi­sége az 1951 és 2000 közötti évek átlagának öt százalékát tet­te csak ki. Valerie Trouet, a Tucsonban lévő Arizonai Egye­tem munkatársa és kollégái re­konstruálták, milyen vastag volt a jégtakaró az elmúlt 500 évben minden április 1-jén. Statisztika­ilag 3100 évente jellemző re­kordnak számító alacsony érték - közölték a szakértők. Kalifor­nia állam, ahol a Sierra Nevada is megtalálható, 2012 óta szélső­ségesen száraz időjárással küzd. Az állam kormányzója idén nyá­ron víztakarékosságot rendelt el, a városoknak és a községeknek 25 százalékkal kellett csökken­teniük vízhasználatukat. A Sierra Nevada az állam vízellátá­sának 30 százalékáért felelős. A klímaváltozás következtében a jövőben gyakrabban kell súlyos szárazságra számítani - hang­súlyozták a kutatók. Ősi múmiák Los Angelesben Több ezer éves, különböző korokból származó egyipto­mi és perui múmiák belsejé­be enged bepillantást az a tárlat, mely a Los Angeles i Természetrajzi Múzeumban nyílik szeptemberben. LOS Angeles, a 18 múmiát a ki­állítás szervezői a legkorszerűbb CT-vizsgálatoknak vetették alá, hogy többet tudhassanak meg a korabeli társadalmak életéről, az emberek haláláról és temetkezé­si szokásaikról. A szeptember 18- án nyíló kiállításon a látogatók a gazdagon díszített koporsók, szarkofágok és mumifikáló esz­HIRDETÉS közök mellett a kihelyezett nagy­méretű, érintőképernyős aszta­lok segítségével „ki is csomagol­hatják a múmiákat”, szemügyre vehetik az értékes tárgyakat, me­lyekkel együtt a hajdani gyerme­kek, tizenévesek és felnőttek testék eltemették - olvasható a kiállítás honlapján. A tárlatot a chicagói Field Museum rendezi, az intézmény rendelkezik az Egyesült Államok egyik legna­gyobb múmiagyűjteményével. A „Mummies: New Secrets from the Tombs” című kiállítás januá­rig lesz látható Los Angelesben, ezután több amerikai városba is elutazik. 1 MAX-IMMUN GYÓGYGOMBA VARGA GYÓGYGOMBA: minőség, megbízhatóság, hatása dokumentált! A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakívonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében. Rajz a Plútó mellett elsuhanó szondáról |

Next

/
Thumbnails
Contents