Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-16 / 214. szám

Idén is volt mit megmutatni A munka, a kertészkedés szeretete és szakértelme van jelen a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Kertbarátkor és a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola hagyo­mányos őszi szécsényi terménybemutatóján. Az idén a Pintér-házban lát­ható a kertészkedés „gyü­mölcse”. Szenográdi Ferenc Szecsény. A megnyitón Tóthné Czeglédi Erzsébet, a kertbarátkor elnöke köszöntötte a megjelente­ket, a balassagyarmati Palóc Kertbarátkor részéről jelenlévő­ket. Elmondta, hogy a 39 éve mű­ködő közösségüknek a szélsősé­ges mostoha időjárás ellenére is van mit megmutatniuk. Fiikor Lajos, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója hangsúlyozta, hogy a munka szeretetét, a kertészkedést gyer­mekkorban a családban kell el­sajátítani. Kitért arra is, hogy in­tézményükben az idén nem tud­ták a beindítani a kertészeti osz­tályt, mert nem volt meg a je­lentkezők kellő létszáma. Stayer László, Szécsény pol­gármestere elismerését fejezte ki a kiállítóknak. Megjegyezte: a látottak a kertészkedés szere- tetéről tanúskodnak. Ő is hang­súlyozta a szülők felelősségét, a munkára nevelés fontossá­gát. Kunhalmi István, a balas­sagyarmati kertbarátkor elnö­ke gratulált a szécsényieknek, és kiemelte azt a munkát, amit a látottak „megérleltek”. A Gyetvai család a sok egyéb látnivaló mellett gyógynövé­nyeket is bemutatott. Tresó Jó­zsef gyümölcsei megindították az emberben a Pavlov-i refle­xet. Sári Andrásáé többek kö­zött különböző befőtteket állí­tott ki. Tóthné Czeglédi Erzsé­bet asztala arról tanúskodott, hogy az elnök maga is szeret kertészkedni. Változatosak vol­tak az Ispán Józsefné asztalán látható termékek is. A szécsényi kertbarátkörnek 2015-ben is volt mit megmutat­ni. Minden a kertészkedés szere- tetéről, öröméről szól... Egészségnap a fitness-guruval Az ország egyik legismer­tebb fitness-guruja, Katus Attila látogatott a minap Cserhátsurányba, a Szent István Általános Iskola egészségnapjára. Cserhátsurány. a sport aerobikban hatszoros világbaj­nok (Katus Tamással és Szentgyörgyi Rómeóval alkottak triót)., életmód-tanácsadó férfiú előbb szellemes beszélgetésbe elegyedett az intézmény tanuló- | ival: játékos formában ecsetelte, miért fontos az egészséges táp­lálkozás és a sportolás, kitartás­sal és sok-sok gyakorlással, moz­gással miként lehet ledolgozni még a legnagyobb hátrányokat is az életben. Katus Attila ezután természe­tesen meg is mozgatta a fiatalo­kat, a lassúbb gyakorlatoktól a dinamikusabb, lendületesebb formákig legalább húsz percen keresztül, zenei aláfestéssel ad­ta a ritmust a fiataloknak, akik szemmel láthatóan nagyon él­vezték, hogy ilyen ismert szemé­lyiség tartja nekik a foglalkozást. A továbbiakban szó esett még az egészséges táplálkozásról - reformkonyha-bemutató kereté­ben a gyerekeknek salátaké­szítő versenyt hirdettek, ame­lyen ötletesebbnél-ötletesebb al­kotások születtek. A diákok szá­mára rögtönzött elsősegély-ok­tatást is szerveztek, amely során mentőstiszt segítségével szemé­lyesen gyakorolhatták, miként kell újjáélesztem egy beteget, ho­gyan kell a vérző fejre tökéletes kötést illeszteni, és a vérnyomást szakszerűen megmérni, de tar­tásjavító gerinctorna is várta a fi­atalokat. H.H.-Sz.B. . tíjmTTTTHfLm<>% ÍJ SZAKÁJA , %XfAn&66Ae, ■ . ' * . SZtflZMEZp. ff. ‘ LZCMJJIX" „bennünk élő Szentlélek * 21 r 22 Köszöntő , , Gyermekek és a zene * Papp Tihamér ferences szerzetes atya gondolatai a szerzetességről líten kezeket adott nekünk (pantomim gyerekekkel) .00 Pilinyi vegyeskar műsora Borenszkiné Imre Éva: Hogyan Imádkozom?! 00 lévárcií Veronika énekes előadása fit. Bá/fal Gábor; A Szentlélek kiár adása á keresítérty egyházakban. oö I Hegedű műveket atí elő !Kí#a :|ogsíap%p; Csonka Fruzsina és 7saklin Cöűsíáhtino Godó Péter: Képes falutörténet dióhéjban .00 Jubilate Deo énekkar: egyházi könnyűzenei énekek Imák, versek Agapé VÁJZUKX Wtfpzuicrr KAúJ Utolsó tánc I lla az embert kórházban keze­lik - mint jómagámat is - sok mindent lát, hall, esetleg vele is sok minden megtörténhet Most azonban mesehős nem vagyok, s csupán egy betegtársamtól ka­pott, „hozott” anyagból dolgo­zom. Akiről viszont mesélek, az valaha az élet császára, az asz- szonyszívekelrablója, életük meg rontója, egy féktelen, nagytermé­szetű fenegyerek, a Bessenyei Fe­renc színművész által is eljátszott „Dúvad” című filmdráma fősze­replőjének hasonmása volt. Nagykanállal habzsolta azéletet, s ennek során inkább ellenségek­re, mint barátokra talált Nem is­mert sem Istent, sem embert, s el­veszített mindent és mindenét, barátait, egészségét, s lassan az életét is. De hát a homokóra is egyszer lepereg, lejár, s a féktelen élet ezernyi baklövései és betegsé gei miatt is mára már elcsendese­dett, ereje, élni akarása megtört, s évekkel ezelőtt hamvába holt I Az is csoda, hogy még él... - mondta kezelő orvosa. Sajnos nincs családja, nincs senkije sem. Nincs, ki élete alkonyán fog ja a kezét és szeretve, tisztelve még bátoríthatná őt. És nyugta­lan álmaiban, Gábriel arkangyal égi harsonáján már egyre több­ször felhangzik a szilencium, a hallgatás, a csend himnusza is. Ez is közrejátszott abban, hogy lelkében már megbarátkozott a végtelennel, a megmásíthatatlan örök paranccsal. Már csak azt nem tudta, hogy mikor jön a tit­kos üzenet, és Szent Mihály lovát mikor kell befogni, mikor kell fel­nyergelni érte. Állapotának javulása már nem volt várható, ezért aktív kór­házi ápolását egyik napról a má­sikra megszüntették, s új helyén felváltotta az elfekvő „nyugal­ma”, a már lassan mennybéli ál­lapot. Szava azonban még volt, mégpedig hangos, nagy szava volt, amellyel sokszor nyugtalan­ságot keltett betegekben és a nő­vérekben egyaránt Utoljára még ezzel igyekezett magára felhívni a figyelmet. Noha gondolatban már mindenki a pokolba kíván­ta, de volt egy nővérke, aki értet­te „szavát”, és ha együtt voltak, varázslat és „az utolsó tánc” hangulata vette őket körül. So­kan suttogtak: ez talán szere­lem, vagy mégsem, talán csak lelki barátság, egy kis szeretet, avagy utolsó fellángolás az egész. így teltek a napok, kicsit rájuk figyelve, kicsit megmoso­lyogva őket, de magunk is tud­juk, hogy „a fák nem nő(het)nek az égig. ” És elkövetkezett a vég. Még volt annyi ereje, hogy „lelki társát” hívja, majd végleg elcsen­desült, átlépett az örök világba. Azt mondják szép, nagyon „szép” halála volt, olyan volt, mintha angyalok szálltak volna alá, hogy lelkét a mennyekbe emeljék. Mi halandók csak azt tudhat­juk, hogy teste a föld porába hullt, és azt kívánjuk legyen szá­mára könnyű a sír! Bartos József

Next

/
Thumbnails
Contents