Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-14 / 212. szám
„e-üts^atu” Innovatív megoldásokkal Nógrádi megye munkaképességéért TÁMOP- 8.1.5/14-2015-0002 GE5ZSEG MAGYARORSZÁG Kormánya Európai Unió Furópa Szoc,á s Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE A rendszeres mozgás és a megfelelő életmód lehet az egészséges öregedés záloga, és ez nem csak azt jelenti, hogy így hosszabban élhetünk, de legalább ennyire lényeges, hogy jobb minőségű élethez juthatunk. Vagyis kevesebb és később jelentkező betegséggel kell majd szembenéznünk, tovább megőrizhetjük az önállóságunkat, később szorulunk mások támogatására, és nem utolsó sorban kevesebbet kell majd a gyógyszerekre, kezelésekre költenünk. Azoknak sem kell visszavonulót fújniuk, akik negyvenes éveikig nem voltak az egészség bajnokai, hiszen még ebben az életkorban is rengeteget nyerhetünk a személyre szabott, hatékony, egészséges életmóddal. Aktív élet idős korban. Az idősebb, nyugdíjas korosztálynak is szolgálhatunk jó tanácsokkal. Aki élete során hozzászokott a sportos életmódhoz, annak ékesebb korában sem fog problémát okozni egy kis kocogás vagy túrázás. Aki nem mozgott korábban, az csak nagyon lassan kezdjen hozzá a változtatáshoz, s fokozatosan építse fel fizikumát. Napi 10 perces mozgással kezdje, de ne haladja túl később se a napi 45- 60 percet. Ilyen korban már nem az a lényeg, hogy jól megizzadjunk, jól kifulladjunk... idős korban a hangsúly izmaink, ízületeink, csontjaink karbantartásán van. Olyan mozgásformát kell választani, amivel e testrészeink állapotán javíthatunk. Idős korban egyre nehezebben birkózunk meg bizonyos mozdulatokkal... derék fájdalommal, hátfájással, ízületi bántalmakkal küszködünk, melyek megkeserítik minden napjainkat. Az a célunk tehát, hogy ezeken javítsunk, enyhítsünk fájdalmunkon vagy legalább is elkerüljük a rosszabbodást. Sétáljunk! Nagy előnye, hogy viszonylag csekély a sérülések kockázata, nem szükséges hozzá speciális felszerelés vagy öltözet, s bárhol bármikor űzhető. Végezzünk intenzív gyaloglást! Az megnöveli a pulzusszámot illetve a légzésszámot. Bizonyos szinten megdolgoztatjuk vele szív és érrendszerünket illetve tüdőnket. Nyújtózkodjunk! Ezzel kicsit megmozgatjuk „elmacskásodott” ízületeinket. Mozgassuk meg végtagjainkat! Járjunk egyet a lakásban a televízió reklámok alatt! Kiránduljunk! A friss levegő szellőzteti tüdőnket, kitisztítja fejünket Ússzunk, menjünk gyógyfürdőbe! Vízben könnyebben mozgunk, s az ásványi sókban gazdag gyógyvíz jótékonyan hat ízületeinkre. Kertészkedjünk! Menjünk gyalog bevásárolni! Járjunk el közösségbe! Már maga, hogy elmegyünk barátokhoz, ismerősökhöz megmozgat minket, s általában a közösségi tevékenységek aktív tevékenységek szoktak lenni. S ami még fontos, hogy nem vagyunk egyedül. Ne hagyjuk el magunkat! Élvezzük a nyugdíjas éveket, kiránduljunk, utazzunk, éljünk társas életet, hiszen a nyugdíjas évek nem a betegeskedésről, s a magányról kell, hogy szóljanak. Maradjunk meg minél tovább családunk, unokáink mellett! Az embert, legyen fiatal vagy idős a családja ismeri a legjobban. Az egészségünkre is sokszor hatással vannak hozzátartozóink, a velük való kapcsolatunk. Amikor romlás vagy javulás következik be egészségi állapotunkban, nemcsak a testünket, hanem a lelkünket, a mentális egészségünket is vizsgálni kell. A családi lét nem csupán a felnövő generációk érdeke. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy a házasságban és családban élő személyek egészségkilátásai jobbak, mint az egyedülállóké. Sőt, a már kialakult betegségek gyógyulási és rehabilitációs esélyei is jobbak azoknál, akik családban élnek. A magányos életmód bizonyos mentális betegségek - a depresszió, az ön- gyilkosság, az alkoholizmus - szempontjából kifejezetten kockázati tényezőnek minősül. A család jelentősége nem csupán abból áll, hogy a helyes élet kialakításával elősegíti a gyermek fejlődését, fokozatos önállósulását, a különféle makroközösségekbe való beilleszkedést, vagyis a szocializációt Ezeken túl olyan lelki-érzelmi atmoszférát képes megteremteni, amely légkörben a szocializációs feladatokat, kötelezettségeket a leghatékonyabban tudjuk megvalósítani. Olyan légkört keü kialakítani a családban, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet, az összeA családdal közi tékonyan hat etünkre tartozás átélése elégül ki. Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan összeállított, a1 gyermek számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend,'annak következetes alkalmazása, a rugalmas változtatások megbeszélése, amely megalapozza a gyermekekben az egészséges életritmus igényét. Ki kell építeni a megfelelő alvási, étkezési, higiénés szokásokat, a mozgást, játékos-, szabadidős tevékenységeket. Az esti elalvás szertartásait már kisgyermek- kortól ki kell alakítani. Fontos, hogy a gyermek korának, igényének megfelelő, de legalább 8 órai alvást biztosítsunk. így nem lesz problémás a kisiskoláskorban az elalvás sem, pihenten tud figyelni és koncentrálni a másnapi iskolai feladatokra. A közösen végzett tevékenységek - minta játék, a sport, kirándulás - is mély hatással vannak a családtagokra. A játék segít feloldani a szorongást, miközben hozzásegít egy teljesebb élethez. A társasjáték a kultúra része. Közösségépítő és közösségformáló ereje van. A sport identitásteremtő erő. A kirándulás, a barangolás új felfedezésekhez, örömökhöz és élményekhez juttatja az „utazót.” Az egészséges táplálkozás alapelvei Törekedjünk az egészséges táplálkozásra az ételek megfelelő és kiegyensúlyozott kiválasztásával! Minden táplálék része lehet az egészséges táplálkozásnak. Olyan ételeket fogyasz- szunk, amelyek energiát adnak! Korlátozzuk a kenyér, a tésztafélék, a burgonya és az édességek fogyasztását, és a szén- hidrátbevi tel nagyobbik részét gyümölcsök és egyéb alacsony vagy közepes tápanyagok (például zabkorpa) fogyasztásából fedezzük. Lehetőleg ne hagyjuk ki a reggelit, különben ebédre sokkal többet ennénk! Étkezzünk rendszeresen és naponta többször (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora), de egyszerre csak kis mennyiséget! Lefekvés előtt másfél-két órával már ne együnk, vagy legalábbis ne zsíros és nehéz ételeket, amelyeket a szervezet csak lassan tud lebontani! Gondoljunk minden nap a megfelelő folyadékbevitelre: igyunk sok vizet, friss gyümölcsök levét és teát! Csoki vagy chips helyett fogyasszunk inkább friss vagy cukrozatlan aszalt gyümölcsöt, dióféléket vagy mandulát! Törekedjünk a megfelelő testsúly megőrzésére. Az ételeket a napi testmozgásnak megfelelően válasszuk ki, minél többet mozgunk, annál több energiára van szükségünk! Amennyiben kiegyensúlyozottan táplálkozunk, minden tápanyagcsoport bejut a szervezetünkbe. Ha viszont diétázunk, vagy nagy fizikális és pszichés megterhelésnek vagyunk kitéve (például sportolunk), akkor fogyasszunk multivitaminokat és táplálékkiegészítőket. Rendszeres sportolás esetén ne feledkezzünk meg a megfelelő szénhidrátbevitelről sem, mert az ad energiát a teljesítményhez. A napi tápanyagbevitel elengedhetetlen része a rostok biztosítása. Együnk sok zöldséget, salátát és rostos ételt! SZÉCHÉNYI ■ t i i * 9 4 V írl íj_/ 1. 11
