Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-14 / 212. szám

Kertművelésben jeleskedtek A község is csatiakozott a kar­cagi kezdeményezésű, országos, az ott­honi kertgazdálkodás sokoldalú hasz- posságát, az öngondoskodás, önellátás szemléletét kívánja népszerűsíteni. Célja: megváltoztam! a lakosság elmúlt évtizedekben kialakult szokását, mi­szerint lakóházuk udvarán, kertjeik­ben kizárólag füvet nyírnak, virágos díszkertet gondoznak. Visszaadni to­vábbá a vidék régi arculatát, ösztönöz­ve arra, hogy udvarukon, kertjükben termeljék meg a maguk és családjaik számára a konyhakerti zöldségeket. Az országos eredményhirdetés még hátra van, a honti kertművelők munkáját azonban már értékelte és elismerte a község önkormányzata. Az okleveleket ajándékokat a helyi értéktár nemrégiben tartott megnyi­tása alkalmával adták át a kertlátoga­tásokon szerzett tapasztalatok alap­ján. Ezzel is rámutatva arra, hogy a kertművelésre is, mint értékre tekin­tenek. Az első helyezettek a követke- ' zők: Pál Lászlóné, aki a balkon kate­góriában bizonyult legjobbnak, a mi­ni kertek versenyében Sebestyén Jánosáé lett a győztes, a nagy kertek művelésében Kovács Jánosné ért el kiemelkedő eredményeket. Fiatal művészek tárlata A tizenkettedik Tanév­nyitó fesztiválhoz kapcsolódóan a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda rajzkiállítást szer­vez két fiataí alkotó, Salamon Kira és Tajti Kitti műveiből. A tárlat megnyi­tója szeptember 16-án, szerdán 17 órakor lesz az Apolló Centrum épü­letében. Az összeállítást az érdeklő­dők egészen október 12-ig tekinthe­tik meg Ingyenesen az iroda nyitva tartási idejében. Az 1705-ös szécsényi or­szággyűlés 310. évfordu­lója alkalmából, a Nóg- rád Megyei Önkormány­zat és Szécsény Város Képviselőtestülete szep­tember 11-én délután együttes ünnepi ülésen emlékezett és tisztelgett II. Rákóczi Ferenc és hős kurucai emléke előtt. Szécsény. Az ünnepség részt­vevőihez a Kubinyi Ferenc Mú­zeum előtt csatlakozott Kövér László az országgyűlés elnöke. A menet a korabeli zászlók és a vajai tárogató együttes kísére­tében H.Rákóczi Ferenc közté­ri szobrához vonult, ahol első­ként Kövér László helyezte el a hála és a megemlékezés virága­it. A koszorúzást követően az ünnepi közgyűlés a múzeum dísztermében folytatódott. A Himnusz közös éneklése után, Stayer László Szécsény város polgármestere köszöntötte a meghívott vendégeket, közöt­tük Kövér Lászlót, Bállá Mihály, Becsó Zsolt országgyűlési kép­viselőket, dr. Beer Miklóst a Vá­ci Egyházmegye püspökét.- Végtelenül megtisztelő és felemelő érzés, hogy szeretett városunk történelmének egyik legjelentősebb eseményére em­lékezve együtt ünnepelnek ve­lünk. Tisztelettel adózunk a magyar történelem egyik leg­ismertebb személyiségének, aki a nemzet összefogásának máig vitathatatlan jelképe - kezdte köszöntőjét a város első embere. Ezt követően arról szólt, hogy mélyen vallásos ka­tolikus hitű, II.Rákóczi Feren­cet őszinte szeretet kötötte taní­tómesteréhez, Páter Bárkányi Jánoshoz, aki egykoron a szécsényi ferencesek házfőnö­ke volt. A Rákosmezejére ter­vezett országgyűlés, a kedve­zőtlen hadi helyzet miatt válto­zott, valószínű II.Rákóczi Fe­rencnek a szécsényi döntésé­ben egykori tanítómesterének emléke is szerepet játszott, az hogy a kurucokkal szimpatizá­jedelem hatáskörébe helyezték, megkezdték a magyar diplomá­cia kialakítását, megteremtették a hadi kiadások biztosításának alapját, létrehozták a huszon­érvényesíteni tudja a magyar nemzeti érdekeinket, amely erő­síti a magyarok nemzeti össze­tartozását és társadalmi igaz­ságérzetét, védi Európa és Ma­KÖS 4?' ló ferencesek közé hazajött. Skuczi Nándor a Nógrád Me­gyei Önkormányzat elnöke kö­szöntőjében felidézte a 310 év­vel ezelőtti szécsényi esemé­nyeket. Szólt II. Rákóczi Ferenc­nek és az országgyűlésnek a történelmi jelentőségéről, Rá­kóczi szabadságharc nógrád megyei csatáiról. Végezetül azt mondta: határainkon innen és túl a magyarság mindenütt ápolja, őrzi II. Rákóczi Ferenc kultuszát. Kövér László ünnepi köszön­tőjében előbb arról szólt, a szécsényi országgyűlés, az or­szág függetlenségéért vívott Rá- kóczi-szabadságharc egyik fon­tos és kiemelkedő eseménye volt. A nehéz, mostoha történel­mi körülmények között bebizo­nyította a magyarok társada­lomépítő képességét. Az utókor­nak nem szabad elfelejteni, ami 310 évvel ezelőtt itt Szécsényben történt. Ezt követő­en áttekintést adott a Rákóczi szabadságharc előzményeiről, majd ünnepi gondolatait így folytatta. „A magyarság a XVII- XVIII. században a keleti és nyu­gati birodalom ütközőpontjában és szorítójában állt. 1686-ban a keleti török igát a nyugati Habs­burg kifosztás váltotta fel. Ezt a változást az idegentollú króni­kások felszabadításnak nevez­ték... 1687-ben a pozsonyi or­szággyűlésen a magyar neme­seket lemondatták a szabad ki­rályválasztási jogukról. A karló­cai békekötésen a magyarok nélkül döntöttek a magyarokról. A szécsényi országgyűlés egyik nagy érdeme, hogy a Habsburg trónfosztás nélkül ILRákóczi Fe­rencet vezérlő fejedelemmé, a kialakult magyar államszerve­zet legitim vezetőjévé választot­ták. A kuruc fennhatóság alatt lévő összes birtokot a vezérlőfe­négy tagú szenátust, a gazdasá­gi tanácsot 310 esztendővel ez­előtt szeptember 12 és október 3 között, itt Szécsényben az új­jászülető keresztény állam, esélyt akart adni a magyarok, a felekezetek közötti és társadal­mi békének, amelyben a ma­gyarságot a nemzeti szabadság vágya, akarata kötötte össze. ILRákóczi Ferenc évszázadokon átívelő célt és történelmi irányt mutatott a magyarságnak. Ne­künk, mai magyaroknak az új esélyeket és veszteségeket egy­aránt hordozó XXI. században a rendelkezések mellett cseleked­nünk keli. Mi 2010-ben, majd 2014-ben arra kaptunk megha­talmazást a magyar választó pol­gároktól, hogy építsük újjá a ma­gyar államot, erősítsük meg a magyarok összetartozását. Az­zal a feladattal bíztak meg, hogy olyan államot építsünk, amely a neinzetközi együttműködésben gyarország keresztény értékeit. A megbízatást a legjobb tudá­sunk szerint teljesítjük. Rákóczi szabadság zászlaján áll: Isten­nel a hazáért és szabadságért. A jelszó, hitünk és bizalmunk ma is változatlan. Főhajtást a múlt­nak, reményt a jövőnek” - fejez­te be ünnepi gondolatait az or­szággyűlés elnöke. Az ünnep műsorban közre­működött: a vajai Rákóczi táro­gató együttes, Kerner Edit a sal­gótarjáni Zenthe Ferenc Szín­ház művésze, Varga Ivett szécsényi énekes, Lévárdi Beá­ta a helyi művészeti iskola mű-, vésztanára, Takács Bernadett és Paluch Norbet a Palóc Néptáncegyüttes táncosa. Az ünnepi ülés egy kurucdal és a Szózat közös éneklésével feje­ződött be. Az állófogadáson Bállá Mihály országgyűlési képviselő mondott pohárkö­szöntőt. * w « Főhajtást a múltnak, reményt a holnapnak

Next

/
Thumbnails
Contents