Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-12 / 211. szám
Együttműködés a gazdaság fejlődéséért A két térség fejlesztésén át az ország versenyképességének növeléséig több célkitűzést is magában foglal a kecskeméti Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (AIPA) és a Salgótarjáni Innovációs Központ Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság pár napja, Kecskeméten aláírt együttműködési megállapodása. NMItínformáciÓ. A dokumentumokat a kecskemétiek részéről Csapó Ágnes, a salgótarjáni társaság képviseletében dr. Simányi Sándor ügyvezetők látták el kézjegyükkel. A szerződés megkötésénél jelen volt dr. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora, Hegmanné Nemes Sára, az intézmény kancellárja és Gaál József Kecskemét alpolgármestere. A cégek közötti megállapodás célja a helyi kezdeményezésektől indulva többek között egy Innovációs Park létrehozása Salgótarjánban a térségek tudásalapú fejlődése érdekében, kecskeméti tapasztalatok alapján egy duális képző- központ kialakításával. Másrészt egy járműipari együttműködést kívánnak megvalósítani a felek a két város és környéke gazdasági szereplőinek bevonásával. Az együttműködés elősegítheti a két térség további gazdasági fejlődését, az ipar megerősödését, a munkahelyteremtő és -megtartó képesség erősödését is. A megállapodásban foglaltak szerint a kutatás-fejlesztésben részt vesz a Kecskeméti Főiskola és kapcsolódnak ehhez a főiskolai tudásközpontok, tanszékek, akkreditált laboratóriumok. Kiterjed a partneri munka a beszállító fejlesztési feladatokra, valamint a nemzetközi innovációs programokra, továbbá a Kecskemét-környéki közép- és nagyvállalatok, illetve a Salgótarján környékén működő beszállítók felkutatására is. Az öt éve alapított AIPA Nonprofit Közhasznú Társaság egységes szervezeti keretet biztosított a város és a térség gazdaságfejlesztési tevékenységének generálásában, koordinálásában és eredményesebb megvalósulásában. Ez azért is fontos, mert a Mercedes- Benz Autógyár Kecskemétre településével a város, a megye és a délalföldi régió számára a gazdaság széleskörű fejlesztésére nyílt lehetőség. Az AIPA Kft. gesztorszervezetként végzi az AIPA és a 3P klaszterek klasztermenedzsmenti feladatait. Kecskemét és vonzás- körzetében, a helyi vállalatok és vállalkozások összefogásának erősítésére az AIPA Klaszter, a 3P Klaszter és a Hírős Beszállító Klaszter (HBK) között olyan együttműködés jött létre, amely magyar- országi viszonylatban is egyedülálló lehetőséget teremtett ezek átjárhatóságára, valamint a közös szolgáltatások, irányítás és közös projektek kiaknázására. A Salgótarjáni Innovációs Központ Nonprofit Kft-t mintegy hét éve azzal a céllal hozták létre, hogy a hátrányos helyzetű Nógrád megye gazdaságának fellendítésében - különös tekintettel a tudásalapú fejlesztésre - részt vállaljon. Munkája során együttműködik Salgótarján és Nógrád megye önkormányzatával, a hazai felsőoktatási intézményekkel és egyéb szervezetekkel. Nógrád egyetlen nonprofit közhasznú innovációs intézménye, központja a térséghez köthető versenyképes termékek és programok tudásalapú fejlesztésében szervező, tanácsadó szerepet vállal. Kapcsolatot tart fenn az ipar és a tudomány képviselőivel, szervezi a térség innovációs rendszerét, s e tekintetben partneri kapcsolatokat tart fenn, alapítója lesz a hamarosan létrejövő Járműhajtási Rendszerek Tudásközpontjának. A hasonló magyar szervezetek mellett hamarosan együttműködés köti a tiencsini „Arkmid” Innovációs Központhoz is, alapítója lesz a hamarosan létrejövő Nógrád Megyei Felsőoktatási Képzési Központnak. Kidolgozta a cég a térség jövőbeni iparát támogató feladatsort, modellt, amelynek létesítményeit egy impozáns Innovációs Parkban kívánják megvalósítani Salgótarján önkormányzatával. Magyarország i Kormánya i Európai Unió Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE SZÉCHÉNYI 2015 | 09 j 09. KELET-NÓGRÁDI HULLADÉK-REKULTIVÁCIÓS TÁRSULÁS SAJTOKOZLEMENY - ELTŰNTEK A TÁJSEBEK A KELET-NÓGRÁDI HULLADEK-REKULTIVACIOS TÁRSULÁST 2008-BAN TIZENNÉGY TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTOTTA A NÓGRÁD MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, MAJD A KÖVETKEZŐ ÉVBEN BORSOSBERÉNY IS CSATLAKOZOTT. SZÉKHELYÖNKORMÁNYZATKÉNT SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT VÁLASZTOTTÁK. A TÁRSULÁST AZZAL A CÉLLAL ALAPÍTOTTÁK, HOGY AZ ÖNKORMÁNYZATOK TULAJDONÁBAN LÉVŐ FELHAGYOTT HULLADÉKLERAKÓ TELEPEK REKULTIVÁCIÓJÁT PÁLYÁZATI FORRÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉVEL MEG TUDJÁK VALÓSÍTANI. A Környezet és Energia Operatív Program Keretében meghirdetett pályázati kiírásra benyújtott KEOP-2.3.0/2F/09-11-2012-0001 számú, „Kelet-Nógrádi hulladék-rekultivációs program" elnevezésű pályázatot 2.818.030.711 Ft összeggel támogatta a Kormány, 100%-os támogatási intenzitással. Az összeg megemelésére szóló kérelmet is jóváhagyták, így a projekt összesen 3.455.673.467 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült - mondta el Dóra Ottó, Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Hozzátette: A projekt keretében a 15 tagönkormányzat területén 16 db hulladéklerakó rekultivációját végezte el a konzorcium. A tavalyi évben több településen átmeneti- (Borsosberény, Karancskeszi, Szécsény), végleges (Bátonyterenye, Cered. Ecseg, Etes, Karancslapujtö, Máíraterenye, Nógrádmegyer, Pásztó, Salgótarján-Gyurtyános, Salgótarján-Somlyóbánya, Somoskőújfalu) lezárásra kerültek az illegális szemétlerakó helyek, és két telep került felszámolásra (Karancsság, Szalmatercs). Ezek a lezáratlan, műszaki megoldásokkal nem védett hulladéklerakók társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt veszélyt jelentettek- mondta Skoumal Gergely, a HE-DO Kft. műszaki igazgató helyettese. Az érintett terület, így a projektben részt vevő települések mindegyike a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen fekszik- tette hozzá. A Társulásban résztvevő 15 önkormányzat közül 6 tartozik az erősen veszélyeztetett és 1 a gyengén veszélyeztetett területekhez. A rekultivációs projekt területe az Ipoly és a Zagyva vízgyűjtőjét érinti. A lezárt települési szilárdhuiladék lerakók rekultiválásával eltűntek a tájsebek, a hulladéklerakókból a szennyező anyag kibocsátás megszűnt, illetve minimalizálódott. Állandó bázishely a polgárőröknek A szécsényi polgárőrök a közelmúltban birtokba vehették állandó helyiségüket, ami több egy irodánál: ott tartják felszereléseiket és a járőrözés végeztével ide térhetnek be megpihenni. Szécsény. Az ünnepségen Vizi Zoltán a polgárőr egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket: mások mellett Okolenszki Gábort, a balassagyarmati katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjét, Vass Miklóst, a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetség elnökét, Stayer Lászlót, a város polgármesterét, Mohács Gábort, a szécsényi tűzoltóőrs parancsnokát, a szécsényi rendőrkapitányság képviseletében jelenlévő Tóth Szabolcsot és a megyei polgárőr szövetség járási koordinátorát, Szabó Endrét. Vizi Zoltán megköszönte a városnak az irodahelyiséget és a polgárőröknek az önzetlen munkát. Ezt követően szólt arról, hogy egyesületük tevékenysége az utóbb időben a katasztrófavédelemmel is kiegészült. Stayer László elmondta, hogy az épületet, amelyben az irodahelyiség, azaz a polgárőrök bázisa van - több lakással és lakóépülettel együtt - a szociális városrehabilitáció keretében újították fel. A polgár- mester elismerően szólt a polgárőrök sokrétű munkájáról, és annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben tovább növekszik a polgárőrség helyi tagsága. Végezetül a maga és a város lakóinak nevében is megköszönte a munkájukat. Vass Miklós örömét fejezte ki, hogy a szécsényi egyesület kijött a hullámvölgyből, méltó Szécsény „polgárőr város” címére. Hálás szavakat címzett a polgármesternek és a város vezetőinek, hogy irodahelyiséget biztosítottak az egyesület számára. A maga és a szövetség elnöksége részéről további támogatásáról biztosította a szécsényi polgárőröket. A polgárőr szövetség vezetője egy számítógépet és egyéb technikai felszereléseket adott át Vizi Zoltánnak, a polgármester pedig az iroda kulcsát. Kisebb ünnepség keretében adták át az irodahelyiséget a polgárőröknek HIRDFIÍS SZÉCHÉNYI Európai Unió Európai Szociális Alap Magyarország KORMÁNYA BEFEKTETÉS A JOVOBE 4 1 4 X I ft megállapodást dr. Simonyi Sándor és Csapó Ágnes látta el kézjegyével