Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-10 / 209. szám
2015. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK _/ U Jj. r-J r-l Apáról fiúra száll a mesteri tudás... |/X|iS:n Tnuii'liÁL „noltoi textíliák megannyi olvasata A Sao Paulóban megrendezett szakmák olimpiáján magyar fiatalok is végeztek a világ legjobbjai közt. 63 ország több mint 1200 versenyzője mérte össze tudását 50 versenyszámban. Hazánkat 13 szakmában 14 fiatal szakember képviselte. László Attila bútorasztalos aranyéremmel tért haza - bizonyítva, hogy a legjobb oktatás az apáról fiúra szálló mesteri tudás NBA ______________________ Báton yterenye-Maconka világra szóló esemény történt a szakmák olimpiáján, ahol a magyar fiatalok között versenyző László Attila bútorasztalos aranyéremmel tért haza - mondta el lapunknak Dancsó János asztalos mester. Hozzátette: személyes ismeretség köti a nyerteshez. A Szakma Sztár versenyen figyelt fel a tehetséges fiatalemberre, s már az első pillanatban látszott, hogy milyen ügyesen bánik a szerszámokkal, mondhatni „ég a keze alatt a munka”.- Az édesapja és a testvére szintén a szakma elismert képviselője, így szerintem nem volt nehéz Attilának a pályaválasztás. Figyelemmel kísértem, hogyan alakul a sorsa, a médiából próbáltam információkat szerezni - fejtette ki Dancsó János. A maconkai mestert különösen megragadta László Attila egyik nyilatkozata, amely példa lehet minden szakmát tanuló számára: „Nagyapám, édesapám, bátyám is asztalos. Kicsi műhelyünkben már egész pici koromban fúrtam, faragtam a felnőttek között. Korán látták a szüleim, hogy ügyesen fogom a szerszámokat, ezért beírattak egy faragó szakkörbe. Én minden héten szorgalmasan jártam farigcsálni egy népi iparművészhez. Tizenkét éves koromban zsűrizte le az első sótartómat a budapesti Hagyományok Háza. A faragás most is fontos, azóta is készítek népművészeti tárgyakat kézi faragással. Már 20 lezsűrizett alkotásom van, pl.: borotvátok, kulacs, mángorló, tükrös, szék, szuszék, mozsár, diótörő tál. Tagja vagyok, a Velemi Népművészeti Stúdiónak ahol havi rendszerességgel összejövünk, dolgozgatunk, kiállításokra járunk. Természetes volt, hogy a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola bútorasztalos szakmára jelentkeztem. Az SZKTV-n 4. helyezéstériem el és jeles szakmunkás bizonyítványt kaptam 2013-ban - írta magáról László Attila. Dancsó János hozzátette: László Attilának nagyon jók az adottságai, folyamatosan mér és ellenőriz, pontosan dolgozik. A hazai szakmunkásképzésnek megújulásra lenne szüksége, több pénzt kellene fordítani a tanműhelyek felszerelésére és folyamatosan tovább kellene képezni a szakoktatóként dolgozókat is.- Már rég itt az ideje, hogy a magyar mesterembereknek ismét nagy híre legyen a világban. László Attila bebizonyította, hogy a legjobb oktatás az apáról fiúra szálló mesteri tudás. Visz- sza kell hozni az iparos dinasztiákat minden szakmában, hogy .az alkotásoktól újra színes legyen a világ - zárta szavait Dancsó János. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) szécsényi csoportja és a Kubinyi Ferenc Múzeum közös szervezésében nyílt meg Szeredi Ambrus Noémi textilművész Bársonyos faliképek című kiállítása. Szenográdi Ferenc Szécsény. Szeredi Ambrus Noémi 1966-ban született Budapesten. Művészeti tanulmányait rajz szakon kezdte, majd később textil szakterületen szerzett újabb diplomát. A művészeti és rajzoktatás mellett Piliscsabán, a gimnáziumban tanít - kibontakozott saját tervező- és egyedi technikájú alkotó munkássága, amelynek különleges atmoszférája az alkalmazott anyagban és a művész által megjelenített eljárásban rejlik. Falikárpitjai, textilképei, aprólékos kézműves munkái régi kelmékből, selyemből, bársonyból, csipkéből, brokátból, drapériából születnek, miközben az anyag új gondolati töltettel telítődik. A metamorfózis során a különböző anyagból készült művei műalkotásként élnek tovább, mai formájukban, a tradíciójukat magukban hordozva „bújnak” faliképek, tükrök vagy textilfestmények bőrébe. A textilművek által a régmúlt történelmi emlékeinek különböző eklektikája a modern korban is jelen van. Közülük több alkotás közős magángyűjtők méltó darabjai. A megnyitó ünnepségen dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója kiemelte, hogy törekvése a lakossággal, valamint a különböző civil szervezettekkel és közösségekkel való együttmű- ködés. Az elmúlt időszakban több kiállítást is közösen szerveztek, erre jó példa ez a tárlat is. Sántáné Udvardy Erika, a KÉSZ szécsényi csoportjának elnöke hangsúlyozta: célkitűzésük között szerepel a művészeti értékek közvetítése, átadása. Stayer László, Szécsény polgár- mestere rámutatott, hogy menynyire fontos a műalkotások közvetlen - nem csupán az interneten keresztül történő - megismerése. Mindazt a sok üzenetet, élményt, ami az alkotásokból felénk árad, így tudjuk igazán befogadni, élvezni. Halmosi Sándor költő megnyitójában kiemelte: Szeredi Ambrus Noémi finom vonalvezetésű, érzékeny és költői textíliáinak annyi olvasata van, ahány befogadó, és annyi befogadó, mint égen a csillag. És jól van ez így...- Kívánom, hogy érkezzenek meg önmagukhoz, Itthonról haza, fogadják el és fogadják be ezt a sok-sok ölelést a falakon! - fogalmazott Halmosi Sándor. Szeredi Ambrus Noémi megköszönte a szécsényi bemutatkozás lehetőségét, elmondta, hogy az alkotás a legjobb barátja, ami bánatban és örömben mindig vele van. A megnyitó ünnepségen csellón közreműködött Puszta Betty. A kiállítás november közepéig látogatható a Kubinyi Ferenc Múzeumban. Megtartják fogadalmukat RimÓC. A község hívei a hagyományoknak megfelelően minden évben Kisboldogasszony napjának közelében elzarándokolnak a Rimóc és Nógrádsipek között félúton található kápolnához, s hálájukat, kérésüket Szűz Mária lába elé helyezik. így tettek a múlt hétvégén is. Bár a szombati és a vasárnap reggeli eső kicsit elbizonytalanította a készülődő híveket, végül az időjárás kedvezett, és szeles, de napos időben Czombos József atya vezetésével, a Rimóci Rezesbanda és a harmonikás zenekar kíséretével - Máriás lányokkal, vasalt szoknyás és népviseletes fiatalokkal, lobogóvjvő asszonyokkal és férfiakkal - zarándokoltak a több mint száz éves kápolnához. A helyet a rimóciak Fogadalmi kápolnának nevezik, amelynek eredetéhez több legenda is köthető. Az egyik szerint valamikor Rimócon és környékén nagy kolerajárvány pusztított, amely miatt a helyiek búcsújárást fogadtak és kápolnát építettek. A hívek büszkén tartják meg a több mint száz éves fogadalmat és zarándokolnak el évről-évre a Fogadalmi kápolnához, hogy hálát adjanak a Szűzanyának és a járvány megállításának. „Szerencse fel..!” Mátranovák. „Ilyen a bányász élete!.." A várt enyhülés ellenére egy ragyogó napsütéses délután rendezték meg Mátranovákon a bányásznap alkalmából történő megemlékezést. Mint megannyi magyarországi település, Mátranovák is hatalmas bányászmúltra tekint vissza, így a településen is minden évben sor kerül a már hagyománynak számító esemény megrendezésére. A megemlékezés délután a bányász emlékháznál kezdődött, ahol Dobor István, a Nógrád megyei bányász alapszervezetek megyei elnöke jelenlétével is megtisztelte a mátranovákiakat. Mészáros István, a bányász szakszervezet elnöke köszöntötte az ellátogató érdeklődőket, a koszorúzás megható pillanatait pedig az 50, illetve 60 éves szak- szervezeti tagság emléke alkalmából létrehozott korsók átadása követte. Az ünnepséget a Május 1. Művelődési Házban folytatták, ahol a szakszervezet helyi aktivistái által készített töltött káposztával kínálták meg a rendezvényt megtisztelő vendégeket. A nap további része kiváló hangulatban telt, a jókedvről a bányász dalárda és Illés Jánosáé Bohács Mária harmonika játéka gondoskodott. Torjákné Nyegota Alexandra \J 9 4 I f If R ^ l-^Marfeg itt az ideje, hogy a \ magyar mesterembereknek ismét nagy híre legyen a világban"
