Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-10 / 209. szám

2015. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK _/ U Jj. r-J r-l Apáról fiúra száll a mesteri tudás... |/X|iS:n Tnuii'liÁL „noltoi textíliák megannyi olvasata A Sao Paulóban megren­dezett szakmák olimpiá­ján magyar fiatalok is vé­geztek a világ legjobbjai közt. 63 ország több mint 1200 versenyzője mérte össze tudását 50 verseny­számban. Hazánkat 13 szakmában 14 fiatal szak­ember képviselte. László Attila bútorasztalos aranyéremmel tért haza - bizonyítva, hogy a leg­jobb oktatás az apáról fi­úra szálló mesteri tudás NBA ______________________ Báton yterenye-Maconka világra szóló esemény történt a szakmák olimpiáján, ahol a magyar fiata­lok között versenyző László Attila bútorasztalos aranyéremmel tért haza - mondta el lapunknak Dancsó János asztalos mester. Hozzátette: személyes isme­retség köti a nyerteshez. A Szak­ma Sztár versenyen figyelt fel a tehetséges fiatalemberre, s már az első pillanatban látszott, hogy milyen ügyesen bánik a szerszá­mokkal, mondhatni „ég a keze alatt a munka”.- Az édesapja és a testvére szintén a szakma elismert kép­viselője, így szerintem nem volt nehéz Attilának a pályaválasz­tás. Figyelemmel kísértem, ho­gyan alakul a sorsa, a médiából próbáltam információkat szerez­ni - fejtette ki Dancsó János. A maconkai mestert különö­sen megragadta László Attila egyik nyilatkozata, amely példa lehet minden szakmát tanuló számára: „Nagyapám, édesapám, bá­tyám is asztalos. Kicsi műhe­lyünkben már egész pici korom­ban fúrtam, faragtam a felnőttek között. Korán látták a szüleim, hogy ügyesen fogom a szerszámo­kat, ezért beírattak egy faragó szakkörbe. Én minden héten szor­galmasan jártam farigcsálni egy népi iparművészhez. Tizenkét éves koromban zsűrizte le az első sótartómat a budapesti Hagyomá­nyok Háza. A faragás most is fon­tos, azóta is készítek népművésze­ti tárgyakat kézi faragással. Már 20 lezsűrizett alkotásom van, pl.: borotvátok, kulacs, mángorló, tükrös, szék, szuszék, mozsár, diótörő tál. Tagja vagyok, a Velemi Népművészeti Stúdiónak ahol havi rendszerességgel össze­jövünk, dolgozgatunk, kiállítá­sokra járunk. Természetes volt, hogy a celldömölki Berzsenyi Dá­niel Gimnázium és Szakképző Is­kola bútorasztalos szakmára je­lentkeztem. Az SZKTV-n 4. helye­zéstériem el és jeles szakmunkás bizonyítványt kaptam 2013-ban - írta magáról László Attila. Dancsó János hozzátette: Lász­ló Attilának nagyon jók az adott­ságai, folyamatosan mér és el­lenőriz, pontosan dolgozik. A ha­zai szakmunkásképzésnek meg­újulásra lenne szüksége, több pénzt kellene fordítani a tanmű­helyek felszerelésére és folyama­tosan tovább kellene képezni a szakoktatóként dolgozókat is.- Már rég itt az ideje, hogy a magyar mesterembereknek is­mét nagy híre legyen a világban. László Attila bebizonyította, hogy a legjobb oktatás az apáról fiúra szálló mesteri tudás. Visz- sza kell hozni az iparos dinasz­tiákat minden szakmában, hogy .az alkotásoktól újra színes le­gyen a világ - zárta szavait Dancsó János. A Keresztény Értelmiségi­ek Szövetségének (KÉSZ) szécsényi csoportja és a Kubinyi Ferenc Múzeum közös szervezésében nyílt meg Szeredi Ambrus Noé­mi textilművész Bárso­nyos faliképek című kiál­lítása. Szenográdi Ferenc Szécsény. Szeredi Ambrus Noé­mi 1966-ban született Budapes­ten. Művészeti tanulmányait rajz szakon kezdte, majd később textil szakterületen szerzett újabb diplomát. A művészeti és rajzoktatás mellett Piliscsabán, a gimnáziumban ta­nít - kibontakozott saját tervező- és egyedi technikájú alkotó munkássága, amelynek külön­leges atmoszférája az alkalma­zott anyagban és a művész által megjelenített eljárásban rejlik. Falikárpitjai, textilképei, apró­lékos kézműves munkái régi kel­mékből, selyemből, bársonyból, csipkéből, brokátból, drapériából születnek, miközben az anyag új gondolati töltettel telítődik. A me­tamorfózis során a különböző anyagból készült művei műalko­tásként élnek tovább, mai formá­jukban, a tradíciójukat magukban hordozva „bújnak” faliképek, tük­rök vagy textilfestmények bőrébe. A textilművek által a régmúlt tör­ténelmi emlékeinek különböző eklektikája a modern korban is je­len van. Közülük több alkotás köz­ős magángyűjtők méltó darabjai. A megnyitó ünnepségen dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója kiemelte, hogy törek­vése a lakossággal, valamint a különböző civil szervezettekkel és közösségekkel való együttmű- ködés. Az elmúlt időszakban több kiállítást is közösen szer­veztek, erre jó példa ez a tárlat is. Sántáné Udvardy Erika, a KÉSZ szécsényi csoportjának el­nöke hangsúlyozta: célkitűzés­ük között szerepel a művészeti értékek közvetítése, átadása. Stayer László, Szécsény polgár- mestere rámutatott, hogy meny­nyire fontos a műalkotások köz­vetlen - nem csupán az interneten keresztül történő - megismerése. Mindazt a sok üzenetet, élményt, ami az alkotá­sokból felénk árad, így tudjuk igazán befogadni, élvezni. Halmosi Sándor költő megnyi­tójában kiemelte: Szeredi Amb­rus Noémi finom vonalvezetésű, érzékeny és költői textíliáinak annyi olvasata van, ahány befoga­dó, és annyi befogadó, mint égen a csillag. És jól van ez így...- Kívánom, hogy érkezzenek meg önmagukhoz, Itthonról ha­za, fogadják el és fogadják be ezt a sok-sok ölelést a falakon! - fo­galmazott Halmosi Sándor. Szeredi Ambrus Noémi meg­köszönte a szécsényi bemutat­kozás lehetőségét, elmondta, hogy az alkotás a legjobb barát­ja, ami bánatban és örömben mindig vele van. A megnyitó ünnepségen csellón közreműködött Puszta Betty. A kiállítás november kö­zepéig látogatható a Kubinyi Ferenc Múzeumban. Megtartják fogadalmukat RimÓC. A község hívei a hagyo­mányoknak megfelelően min­den évben Kisboldogasszony napjának közelében elzarándo­kolnak a Rimóc és Nógrádsipek között félúton található kápolná­hoz, s hálájukat, kérésüket Szűz Mária lába elé helyezik. így tet­tek a múlt hétvégén is. Bár a szombati és a vasárnap reggeli eső kicsit elbizonytalanította a készülődő híveket, végül az idő­járás kedvezett, és szeles, de na­pos időben Czombos József atya vezetésével, a Rimóci Rezesban­da és a harmonikás zenekar kí­séretével - Máriás lányokkal, va­salt szoknyás és népviseletes fi­atalokkal, lobogóvjvő asszonyok­kal és férfiakkal - zarándokol­tak a több mint száz éves kápolnához. A helyet a rimóciak Fogadalmi kápolnának nevezik, amelynek eredetéhez több legenda is köt­hető. Az egyik szerint valamikor Rimócon és környékén nagy ko­lerajárvány pusztított, amely mi­att a helyiek búcsújárást fogad­tak és kápolnát építettek. A hí­vek büszkén tartják meg a több mint száz éves fogadalmat és za­rándokolnak el évről-évre a Fo­gadalmi kápolnához, hogy hálát adjanak a Szűzanyának és a jár­vány megállításának. „Szerencse fel..!” Mátranovák. „Ilyen a bányász élete!.." A várt enyhülés ellenére egy ragyogó napsütéses délután rendezték meg Mátranovákon a bányásznap alkalmából történő megemlékezést. Mint megannyi magyarorszá­gi település, Mátranovák is ha­talmas bányászmúltra tekint vissza, így a településen is min­den évben sor kerül a már ha­gyománynak számító esemény megrendezésére. A megemléke­zés délután a bányász emlékház­nál kezdődött, ahol Dobor István, a Nógrád megyei bányász alap­szervezetek megyei elnöke je­lenlétével is megtisztelte a mátranovákiakat. Mészáros István, a bányász szakszervezet elnöke köszöntöt­te az ellátogató érdeklődőket, a koszorúzás megható pillanatait pedig az 50, illetve 60 éves szak- szervezeti tagság emléke alkal­mából létrehozott korsók átadá­sa követte. Az ünnepséget a Május 1. Mű­velődési Házban folytatták, ahol a szakszervezet helyi aktivistái által készített töltött káposztával kínálták meg a rendezvényt megtisztelő vendégeket. A nap további része kiváló hangulat­ban telt, a jókedvről a bányász dalárda és Illés Jánosáé Bohács Mária harmonika játéka gondos­kodott. Torjákné Nyegota Alexandra \J 9 4 I f If R ^ l-^Marfeg itt az ideje, hogy a \ magyar mesteremberek­nek ismét nagy híre legyen a világban"

Next

/
Thumbnails
Contents