Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-06 / 181. szám

A 2010-es szintnek megfelelő Budapest Az MSZP szerint a kormány által idén szociá­lis gyermekétkeztetésre elkü­lönített hárommilliárd forint megközelítőleg annyit ér, mint a szocialisták által erre a célra biztosított összeg 2010-ben, miközben az éhező gyermekek száma brutálisan megnőtt. Bangóné Borbély Ildikó, az Országgyűlés népjóléti bizott­ságának szocialista ezt arra reagálva közölte, hogy Dunai Mónika, a Fidesz-frakció szó­vivője elmondta, a mostani nyári szünidőben több mint 140 ezer gyermek részesül ingyenes étkeztetésben, erre az idén 3 milliárd forintot bo­csátottak az önkormányzat­ok rendelkezésére. Ez több mint a duplája annak, mint amit 2009 előtt a baloldali kormányok szántak erre a célra, amelyek ezzel maguk­ra hagyták a rászoruló csalá­dokat és az önkormányzato­kat - tette hozzá. A szocialista politikus köz­leményében azt írta, az MSZP 2010-ben 2,4 milliárd forintos költségvetési keretösszeggel adta át a kormányzást. Becsapják a gazdákat Budapest. A Fidesz szerint a Jobbik becsapja, kihasznál­ja és hergeli a magyar gazdá­kat. A nagyobbik kormány­párt az MTMiez «eljuttatott közleményében így reagált a ]obb\kosMagyar Zoltán sajtó- tájékoztatójára, ahol az ellen­zéki politikus arról beszélt: elfogadhatatlannak tartják az állami termőföldek eladásá­nak ötletét, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az ügyben. Ahogy minden ügyben, a Jobbik a fóldügyekben is mást mond és mást cselekszik. Mi­közben azt ígérik nekik, hogy megvédik őket, a baloldallal együtt nem szavazták meg sem a magyar termőföld vé­delmét garantáló alaptör­vényt, sem a helyben lakó ma­gyar gazdákat védő új földtör­vényt - mutatott rá a Fidesz. Hozzátették: a Fidesz véget vetett a szocialisták által mű­ködtetett agrártámogatási rendszernek, amelyben az ál­lami földek és az agrártámo­gatások döntő részét is a nagybirtokosok kapták, és mindössze hatszázan osztoz­kodtak az állami földeken, sok magyar földet zsebszer­ződésekkel a külföldiek kezé­re játszották át. Az új földpo­litika működik, egyre csök­ken a nagybirtokok, és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen emelkedett. Az a cél, hogy a földek 80 százalékát családi gazdaságok, földművesek műveljék - rögzítették. A korábbi 600 helyett már 7500 gazda kapott lehetősé­get a földművelésre, a ma­gyar termőföld alkotmányos védelmet kapott, a Brüsszel által jelenleg is támadott új földtörvény pedig garantálja, hogy a magyar földek döntő része helyben lakó gazdák és a családi gazdaságok haszná­latában legyen, földet venni és bérelni is csak szigorú fel­tételekkel lehet - sorolták a közleményben. tartottak fórumot Pogácsás Tibor, a Belügy­minisztérium önkor­mányzati államtitkára részvételével tartottak rögtönzött lakossági fóru­mot szerda délben a Zala megyei Sormáson, hogy a település nagy számban összegyűlt lakóit a terve­zett befogadóállomásról tájékoztassák. Sormás. Az államtitkár a pol­gármesterrel történt egyeztetés utáni fórumon kifejtette: konté­nerekből, sátrakból álló, már lát­ványában is az átmeneti jelleget mutató, mintegy ezer ember be­fogadására alkalmas, hangsúlyo­zottan ideiglenes tábort kívánnak kialakítani. Az építkezés várható­an augusztus végén, szeptember elején kezdődhet meg. A közbiztonságot és a köz- egészségügyet érintő felvetésekre válaszolva többször is kiemelte: garantálni fogják az ott élők meg­felelő biztonságát, ezért is kíván­nak egyeztetésekkel kompro­misszumos megoldásra jutni a te­lepüléssel. Pogácsás Tibor a település füg­getlen polgármesterével, Pőcze Edittel és a térség fideszes ország- gyűlési képviselőjével, Cseres­nyés Péterrel tartott zárt ajtók mö­götti egyeztetést a polgármesteri hivatalban, ennek idején a mint­egy ezer lelkes falu lakói közül csaknem százan gyűltek össze az épület előtt. A többség higgadtan várta az egyeztetés eredményét, többen azonban tiltakozásul és a vélt közegészségügyi veszélyre fi­gyelmeztetve egészségügyi masz­kot húztak az arcukra. Miután az egyeztetés véget ért, az államtitkár úgy döntött, hogy részt vesz egy rögtönzött lakos­sági fórumon, így a zsúfolt falu­házban rövid tájékoztatást adott a befogadóállomással kapcsolatos döntés hátteréről, illetve kérdé­sekre is válaszolt. A fórumon nagykanizsai önkormányzati képviselők és Teleki László szoci­alista országgyűlési képviselő is jelen volt, illetve kérdezett. A BM államtitkára azt mondta, mivel Magyarországon át vezet az illegális migráció egyik fő útvona­la, a kormánynak döntenie kellett a szerb határ melletti kerítés meg­építéséről, hogy ezzel üzenjen a menekülteknek és az embercsem­pészeknek is: az ország nem tűri ezt a helyzetet és megvédi a polgá­rait. Tényként fogalmazta meg, hogy vannak olyanok, akik váló­ban kényszerűen menekülnek el a hazájukból, de az ő kiválasztá­suk az ideiglenes befogadó­állomásokon történik, ezek azon­ban mára túlzsúfoltak lettek. Közölte: új, de hangsúlyozottan ideiglenes állomásokat kell épí­teni, átmeneti időre, nem tartó­san, hanem egy-másfél évre, amíg a menekülthullám várható­an lecsillapodik, addig van szük­ség ezekre a létesítményekre. Az oda érkezők már a sátrak­ból, konténerekből láthatják, hogy nem állandó helyről van szó, ezért nem laktanyákat sze­meltek ki, hanem olyan állami ingatlanokat kerestek, amelyek közel vannak a főútakhoz - je­lezte Pogácsás Tibor. A település lakóinak kérdéseit a fórumon többségében Póczai Zoltán alpolgármester tette fel, aki egyebek mellett hiányolta, hogy a kormányzat nem egyezte­tett az ott élőkkel, de kérdésként fogalmazta meg azt is, hogy miért éppen Sormást választották ki, és milyen garanciákat kapnak arra, hogy nem költöztetik a tábort a te­lepülésen belül állandó helyre. Úgy fogalmazott: tartanak at­tól, hogy egy nyitott tábor esetén megszűnik a közbiztonság, fertő­zésveszélytől félnek, illetve meg­győződésük, hogy az ott elhelye­zett, katonai múlttal rendelkező emberek erőszakosak lesznek, rabolni, ölni fognak, hogy.a meg­élhetésükről gondoskodjanak. Gábris Jácint, a Jobbik nagy­kanizsai önkormányzati képvi­selője kijelentette: sem a sormá- siak, sem a közeli nagykanizsa­iak nem akarnak a lakóházaik­hoz közel menekültek befogadá­sát szolgáló tábort látni. Teleki László szocialista or­szággyűlési képviselő pedig élet- veszélyesnek nevezte, hogy társa­dalmi egyeztetés nélkül akarnak Zalában ilyen tábort létrehozni. A fórumot normális és korrekt légkörűnek értékelő Pogácsás Tibor válaszában közölte: ezek­ben a napokban is folyamatosan egyeztetnek arról, miként lehet a buszközlekedést biztosítani a táborlakóknak, hogyan lehet a közlekedésbiztonságra nagyobb figyelmet fordítani, illetve ho­gyan lehet garantálni az ott élők számára a megfelelő közbizton­ságot. Foglalkoznak azzal a felve­téssel is, hogy a lakóépületektől távolabbi állami ingatlanon is le­hetséges-e a tábor kialakítása. Kitért arra: a menekültkére­lem elbírálása alatt lévő mene­külteket helyeznék ott el ideigle­nesen. Az orvosi ellátást a tábo­ron belül kívánják megoldani, egy esetleges járványügyi hely­zetben pedig a katasztrófavéde­lem gondoskodna arról, hogy le­hetőség szerint szintén a tábo­ron belül kezeljék a problémát. Cseresnyés Péter fideszes or­szággyűlési képviselő hozzászó­lásában azt mondta: nem a tör­vényhozás, hanem a kormányzat döntött, de képviselőként igyek­szik mindent megtenni azért, hogy tárgyalásokkal mindenki számára elfogadható, megnyug­tató eredményt érjenek el. Minél többen vegyék fel! Budapest. Am agyar állampolgárság fel­vételére biztatta a kárpátaljai magyarokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős mi- . niszterelnök-helyettes, miután ötvenöt ot­tani magyar gyereket fogadott szerdán a Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: minden kárpát­aljai magyart megillet az állampolgárság. Ve­gyék is fel, mert ez egy lehetőség, hogy teljes jogú európai uniós polgárként kinyíljon szá­mukra a világ - mondta, hozzátéve: akkor van­nak biztonságban, ha van magyar útlevelük. Semjén Zsolt a kárpátaljaiakhoz és a fel­vidékiekhez azzal az üzenettel fordult, hogy bár néhány ország nem ismeri el a kettős ál­lampolgárságot, ez szerinte hosszú távon fenntarthatatlan. A globalizációból fakadóan egyre többen dolgoznak külföldön, akik megszerzik az adott ország állampolgársá­gát - mondta a miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: Csehország már megtette, és Szlovákia esetében js idő kérdése a kettős ál­lampolgárság elismerése. Ukrajnában való­jában nem a magyarság miatt ellenzik a ket­tős állampolgárságot, hanem az ott élő csak­nem húszmillió orosz miatt - tette hozzá. Kijelentette: Magyarország annak ad állam- polgárságot, akinek akar; minden magyar­nak megadjuk, és ezt nem kötjük senkinek az orrára. Az, hogy ki a magyar állampolgár, gya­korlatilag államtitok - fogalmazott. Semjén Zsolt közölte: az állampolgársági kérelmek száma meghaladta a 750 ezret, több mint 700 ezren tettek esküt, és a kérel­mek száma év végére várhatóan eléri a 800 ezret. Megerősítette, hogy a kormányzati cik­lus végére várhatóan meglesz az egymillió esküt tett új magyar állampolgár. Kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyar­ság olyan háborús helyzetben van, amiről nem tehet, nagyhatalmi játszmák áldozata. Velük is meg akarják fizettetni ennek az árát, amikor törvénytelenül katonának hív­nak be magyarokat. Ugyanakkor nem ők vették el a sokmilliós nemzetiségtől a nyel­vi jogokat, nem ők felelősek azért, ami a Krímben és a Donyeckben történik - emel­te ki, és jelezte: Magyarországra bármikor jö­hetnek, itt biztonságban lesznek. A most a Parlamentbe látogató gyerekek­ről szólva kiemelte: fontos, hogy lássák Ma­gyarországot, de legalább ennyire fontos, hogy a magyarországi gyerekek intézmé­nyes formában együtt legyenek külhoni ma­gyarokkal. Hangsúlyozta: fontos az is, hogy minden magyar gyerek - itthonról és a határon túl­ról is - ellátogasson a Parlamentbe, ez ugyanis az ő országgyűlésük. A külhoni magyarság esetében ez különösen fontos, nekik, magyarként jár az, hogy ők a Parla­mentben és ebben az országban otthon le­gyenek - fogalmazott. Sipos Géza, a csoport vezetője, a beregszá­szi Sámuel Alapítvány elnöke köszönetét mondott azért, hogy a magyar kormány test­vérként tekint rájuk és nem feledkezik el róluk. Kiemelte: nagyon sokat jelentenek ne­kik a bátorító szavak. Az ötvenöt kárpátaljai magyar gyerek a Sámuel Alapítvány és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége szervezésé­ben látogat Magyarországra. Olyanok kap­tak helyet a csoportban, akik soha nem jár­tak még Budapesten. A kétnapos körúton Kelet-Magyarország és Budapest történelmi nevezetességeivel ismerkednek. A Jobbik elutasítja A Jobbik szerint menekülttáborokat csak la­kott területen kívül szabad elhelyezni, azoknak semmi keresnivalójuk Budapest szívében. Az ellenzéki párt budapes­ti regionális igazgatója így re­agált a Fővárosi Önkormány­zati Rendészeti Igazgatóság vezetőjének szerdai sajtótájé­koztatójára, ahol elhangzott: a migránsok által önkénte­sen igénybe vehető úgyneve­zett tranzitterületeket alakí­tanak ki a Keleti pályaudvar­nál, a Baross téri aluljáróban, valamint a Nyugati és a Déli pályaudvarhoz kapcsolódó közterületeken. A jobbikos Stummer István szerint döbbenetes felelőtlen­ségre vall, hogy ezek a terü­letek a városvezetés tervei szerint a pályaudvarok köz­vetlen környezetében lenné­nek, a város kellős közepén konzerválva az egyre súlyo­sabb közbiztonsági és köz­egészségügyi problémát. Hiteltelen a baloldal Budapest A Fidesz szerint teljesen hiteltelen a baloldal színlelt aggodalma a Quaes­tor-károsultakért, hiszen a szocialisták soha nem a káro­sultak, hanem a csaló bróke­rek pártján álltak. A Fidesz-frakció sajtóosz­tálya ezt szerdán azzal kap­csolatban közölte, hogy az MSZP és a Demokratikus Ko­alíció (DK) kérdéseket tett fel a Quaestor-ügyben. Az MSZP azt firtatta, miért engedik ki a végelszámolással fizetési kötelezettsége alól a Quaes­tor Financial Hrurira Kft.-t. A DK pedig arra szólította fel a kabinetet, számoljon be arról, milyen szerepet játszott a brókerbotrányban a Magyar Nemzeti Bank. A nagyobbik kormánypárt közleményében azt írta, az MSZP a kormányzása idején megszüntette a brókercégek ellenőrzését, lehetővé tette a brókercsalásokat, és idén jú­niusban még a parlamentben sem támogatta a brókercégek ellenőrzését megszigorító tör­vényjavaslatot. A Fidesz szerint bár a bal­oldal mindent megtett, hogy megakadályozza, a kártalaní­táshoz minden törvényi felté­tel adott. Hozzátették: a 6 mil­lió forint alatti kártalanítás elkezdődött, az efölötti végre­hajtását pedig a bankok akasztották meg. A Fidesz szerint a bankok világossá tették, hogy nem hajlandók teljesíteni fizetési kötelezett­ségüket, az Országgyűlés döntését megtámadták, és beadvánnyal fordultak az Al­kotmánybírósághoz. A kormánypárt kitért arra, hogy a felszámoló közölte, a Quaestor-károsultak gyorsí­tott eljárásra számíthatnak, és a felszámoló szeptember elsejével számukra külön ügyfélszolgálatot állít fel, hogy a személyes adategyez­tetés is lehetséges legyen. A közlemény szerint a Fi­desz bízik abban, hogy az Al­kotmánybíróság ítélkezési szünete után mielőbb döntést hoz az ügyben és teljesül a parlament akarata: a szocia­lista brókerbotrányok min­den áldozata hozzájut a kár­talanításhoz, a csaló bróke­rek pedig börtönbe kerülnek. Államtitkári részvétellel Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszél a rögtönzött lakossági fórumon

Next

/
Thumbnails
Contents