Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-04 / 179. szám
2015. AUGUSZTUS 4., KEDD j Újabb izgalmak jönnek a ponthatárok után T. V.______________________ (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-informáciÓ. „Remélem, felvesznek! De mi lesz, ha mégsem?” Ilyen és ehhez hasonló mondatokat lehetett hallani a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését megelőző napokban. A jelentkező fiatalok úgy fogalmaztak: ebben a három napban garantált a gyomorgörcs. Akit felvettek, valamelyest megnyugodhat, jöhet a kollégiumi felvételi, illetve az albérletkeresés, a szerencsésebbek saját lakásba költözhetnek. Egy biztos: szeptembertől valamennyiük életében új időszámítás kezdődik. Aki nem nyert felvételt, annak sem kell elkeserednie, ugyanis az augusztusi pótfelvételi eljárásban újra próbálkozhat. Ekkor azonban már csak azokat a szakokat hirdetik meg, ahol még vannak szabad helyek. A kollégiumi elhelyezés általában nem jár alanyi jogon, a férőhelyekre szinte mindenhol pályázni kell, és külön felvételi eljárás keretében bírálják el a beadványokat. Az eljárás minden intézménynél más, a jelentkezés vége augusztus közepére tehető. Érdemes ügyelni arra, hogy milyen anyagokat keressenek a felvételi csomagban, illetve milyen igazolásokat szerezzenek be - minél előbb -, hogy a szoros határidőket tartani tudják, és társaikkal együtt egyenlő eséllyel pályázhassanak. Az idei ponthatárokból az látszik, hogy a Corvinus Érdeklődők a Pont Ott Parti hivatalos ponthatárváró rendezvényen a debreceni Campus Fesztiválon. Ezen a napon nyilvánosságra hozták a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait népszerű szakjaira csak magas pontszámmal - az 500-ból 460- nal vagy többel - lehetett bekerülni. Az orvosi karok közül a SOTE-ra kellett a legtöbb pont, 435. Azokon a szakokon, amelyeken előzetesen meghirdették a központi határt több egyetemen jóval magasabb eredményt kellett elérni a bejutáshoz. A jogászképzésre Miskolcon, Győrben és Pécsen magasabb volt a léc, mint az ELTE-n. Idén is gazdálkodási és műszaki szakokra jelentkeztek a legtöbben, de népszerű volt az óvópedagógus képzés is, amire az ELTE-n 308 ponttal már be lehet jutni. A Semmelweis Egyetemen a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek: a fogorvosi karra 429, a gyógyszerészre 385 pont kellett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén a legmagasabb ponthatár 492 volt, amit az angol nyelv és kultúra-német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra kellett elérni. 14 helyen volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. A jogi karokra az ELTE-n, a Pázmányon, Debrecenben és Szegeden 460 pont kellett, a Miskolci Egyetemre viszont 462, a Széchenyi Egyetem jogi karára 464, a Pécsi Tudományegyetem jogászképzésére pedig 472 ponttal lehetett csak bejutni. A legtöbb szakon a ponthatárok 2014-hez képest nem változtak jelentősen. Egyes fiatalok már gyerekkoruk óta tisztában vannak azzal, hogy milyen területen szeretnének tevékenykedni, sikereket elérni és megteremteni maguknak a kellő egzisztenciát. Az egyik pályázó ennek tudatában jelentkezett a Semmelweis Egyetem fogorvos képzésére, ahová sikeres felvételt nyert. Elmondta, hogy minden vágya az volt, hogy bekerüljön a tervezett szakra, s most, hogy álma valóra vált, bizonyos szenvedélyekről is hajlandó lesz lemondani az eredményességért cserébe. Volt, aki az idén ismételt érettségi vizsgát tett bizonyos tárgyakból, hogy növelje pontjai számát, s ezzel együtt javítsa bekerülési esélyeit. Rutinos felvételiző révén kevésbé izgult, mint kezdő társai, de természetesen érdeklődve várta a kihirdetést. Ő nem járt sikerrel, de nem adja fel. Még meggondolja, hogy a pótfelvételi eljárásnak ismét nekifusson-e. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által meghirdetett szakok valódi életpályákat kínálnak a fiataloknak. Bátor alanyunk az intézmény több képzését is megjelölte, és a másodikként választott helyre vették fel. Reménykedik, hogy sikerül bekerülnie a kollégiumba, de akkor sem fog elkeseredni, ha albérlet után kell néznie. Az első helyes jelentkezéseket tekintve is a gazdálkodás és menedzsment szak a legnépszerűbb, de a második helyre itt az óvodapedagógus képzés került, a harmadik a gépészmérnök, utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következnek. Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet választották a legtöbben, ami nem véletlen, hiszen ezek az intézmények hirdették meg a legtöbb szakot és helyet. Többnyire augusztusban rendezik az egyetemek és főiskolák szokásos gólyatáboraikat. A tavalyi botrányos események következtében ettől az évtől szigorításokat vezettek be a programokat illetően. A szervezőknek - amely feladatokat a legtöbb esetben a helyi hallgatói önkormányzat látja el - előre le kell jelenteniük a tervezett menetrendet, sőt bizonyos intézményeknél szakítottak a hagyományokkal és úgy döntöttek nem kerítenek sort a „beavatási szertartásra”. Nógrád megyéből - főiskola híján - ismételten tovább áll néhány ígéretes tehetség, akiket vélhetően nem lesz egyszerű visszacsábítani. Reménykedni azonban lehet abban, hogy szakemberként már a térség életének fellendítésén fognak fáradozni../ Salgótarján-Salgóbánya. Mint az utóbbi pár nyáron, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány által működtetett Europe Direct iroda idén is megrendezte az immár hagyományosnak számító Palócföldi Európa-tábort. Az egyhetes hegyvidéki táborozásra elsősorban azokat a gyerekeket invitálták, akik a megyeszerte lebonyolított Eurórákon, képzéseken és a Europe Direct iroda által szervezett programokon a legaktívabban vettek részt. így a salgóbányai táborban vendégeskedő több mint két tucat fiatal a megye több pontjáról érkezett. Az ötnapos programsorozat valódi vakációval is társult, hiszen a jó hangulatú középkori vártúrák, az üdítő strandolás, az esti szalonnasütések, a hosszú kirándulások mellett a táborlakók meglátogatták a szomszédos Szlovákia határmenti értékeit is, és természetesen nem maradhattak el a hagyományos Európa-is- mereti játékok sem. #21 Újra elkészül a Magyarok Kenyere NMH-illformáctó. Immár ötödik alkalommal kerül megszervezésre az egyre népszerűbb Magyarok Kenyere Program, amely Pécsről indult, Körinek László jogászprofesszor, akadémikus kezdeményezésére. Szervezett körülmények között az ország összes megyéjéből, kisebb és nagyobb településeiről, valamint határon túli magyar lakta falvakból felajánlott búzát összegyűjtik, lisztté őrlik, majd elkészítik az augusztus 20-i kenyeret az ország összes megyei jogú városának és a budapesti Szent lobb körmenet részére. A megmaradt liszt nagy részét az erdélyi és a kárpátaljai árva gyerekek kapják, de idén minden megye egy karitatív szervezete is részesül az adományból. A jótékonysági akció első évében 10 tonna, a következőben 25 tonna, a tavaly előtti évben 100 tonna, tavaly pedig 220 tonna búzát sikerült összegyűjteni. Az eredmények növekedésével jól látható az összefogás, a segíteni akarás. A program lényege és célja az idei évben is ugyanaz: a jótékonyság, a rászorulók megsegítése egy egyedülálló nemzeti összefogás által. Idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével az ország mind a 19 megyéjében, megyénként több gyűjtőpontot jelöltek ki, ahová az adományokat várják. Ez a minden tekintetben politikamentes kezdeményezés jól jelképezi a nemzet összetartozását, valamint szolidaritását. A kezdeményezésben nem csak falvak és városok vehetnek részt, felajánlásokat várnak minden olyan termelőtől, cégtől, szövetkezettől, vagy magánszemélytől is, akik a programban részt kívánnak venni, ezzel segítséget nyújtva a rászorultaknak. Bíznak abban, hogy az ösz- szefogáshoz minél többen csatlakoznak és az adományok által minél több hátrányos helyzetű gyermek életéhez segítséget nyújtanak. A búzaadományokat az Agrár- gazdasági Kamara által Érsekvadkerten, Szécsényben és Pásztón működtetett gyűjtőpontokon lehet leadni. Segítsen ön is, hogy - határon innen és túl - minél több magyar ember tudjon részesülni a Magyarok kenyeréből! (NBA) Palócföldi Európa-tábor
