Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-22 / 193. szám
A tavalyi mennyiség több mint duplája, 426 tonna búza gyűlt össze az idei Magyarok kenyere jótékonysági program keretében - jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke csütörtökön Pécsett. Pécs. Győrffy Balázs a város Szent István terén rendezett Magyarok kenyere ünnepen újságíróknak azt mondta, hogy mintegy kétezren ajánlottak fel gabonát a rászorulók támogatására.- Ezért az ügyért sokan hajlandók tenni, a kezdeményezés olyan lelki energiákat mozgósít a gazdákban, melyeket érdemes kihasználni - tette hozzá. Páva Zsolt, Pécs polgármestere hangsúlyozta: örül annak, hogy a Magyarok kenyere programmal a baranyai megyeszékhely példát mutat, hogy összefogással, kölcsönös segítségnyújtással milyen sokat lehet tenni egy közösségért. A politikus kitért rá, Pécs és Baranya nagyon büszke a Magyarok kenyere programra és szeretne továbbra is otthont adni az akció kiemelt eseményeinek. Böjté Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője azt emelte ki, hogy e „kis kezdeményezés hihetetlenül hamar naggyá lett”, és már nemcsak az alapítvány árváinak, hanem további soksok embernek jelent ételt, vigaszt. A szerzetes fontosnak nevezte, hogy a jövőben is legyen hitünk kezdeményezni.- Ne sopánkodjunk, mert a nemekből, a félelemből, a kishitűségből nem lesz kenyér, nem lesz élet, az az igenekből, az elvetett magokból, az elültetett fákból, a tanulmányokból, a leánykérésből, a gyerekvállalásból lesz - fogalmazott. Körinek László jogászprofesz- szor, akadémikus, a Magyarok Négyszáz tonna búza gyűlt össze kenyere ötíetgazdája úgy vélte: az akció sikere annak köszönhető, hogy egyre többen tudnak róla, egyre több magyar szántóvető akar a részese lenni. Utalt arra, hogy a nemzeti összetartozást és a szolidaritást jelképező Magyarok kenyere program 2011-ben indult Pécsről. Az akció első évében 10 tonna, 2014-ben pedig már a várakozásokat messzemenően meghaladva, 200 tonna búzát sikerült összegyűjteni. Az ország minden megyéjéből érkező és a külhoni területeken termelt gabonát idén a mohácsi Szent Miklós vízimalomnál ünnepélyesen összeöntötték, majd az ország tizenkilenc malmában lisztté őrölték. A lisztből a vajdasági Székelykevéről érkezett kovász és az erdélyi Parajdról küldött só felhasználásával sütöttek kenyereket a budapesti Szent Jobb- körmenetre és az ország összes megyei jogú városának augusztus 20-ai ünnepségére. Készült több ezer cipó is, amelyeket a Pécsi Jótékony Nőegylet értékesít, hogy a befolyó pénzből gyermekek étkeztetését segíthesse. A liszt nagy részét idén is a program nagy kedvezményezettjei, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon és a budapesti Oltalom Karitatív Egyesület kapja, de idén először, Szent Erzsébet napján, november 19-én az egész Kárpát-medencében lesz adományozás - mondta Körinek László. A Magyarok kenyere ünnepség Pécsen az új kenyér megál- dásával, megszegésével, majd a város székesegyházában szentmisével ért véget. A Szent István téren és a Dóm téren rendezett Szent István-napi programokon több ezren vettek részt. A közönség döntése alapján a debreceni Szent Anna Főplébánia „300 - Katolikus újjászületés” elnevezésű virágkocsija bizonyult a legszebbnek az idei virágkarneválon - jelentették be a szervezők csütörtök este. Debrecen. A díjnyertes kompozíció a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egyedi gyártású, félmillió forint értékű vázáját kapta. A művészeti csoportok legjobbját a virágkarnevál tiszteletbeli nagykövetei választották ki: a díjat megosztva két debreceni csoport, a Feeling Tánc és Mazsorett Egyesület, valamint a R'n'B Dance Team kapta. A díjakat a győzteseknek Papp László, Plébánia virágkocsija bizonyult a legjobbnak Debrecen polgármestere és Simon Attila, a Herendi Porcelán- manufaktúra Zrt. vezérigazgatója adta át a Nagyerdei Stadionban, a Karneváléj című gálaműsor keretében. A győztes virágkocsival a 300 éve alapított debreceni Szent Anna Főplébánia köszöntötte a virágkarnevál vendégeit - hangzott el az eredményhirdetésen. A kompozíció - a méltatás szerint - többféle történelmi utalásból épült fel: mindenekelőtt azt jelezte, hogy „1715-ben gróf Csáky Imre nagyváradi püspök visszavezette nyáját a kálvinistává lett Debrecenbe”, vagyis 300 éve visszatérhettek a katolikusok a városba. A virágkocsi az oltárképpel a templom védőszentjét, Szent Annát is megidézte, a két virágharang pedig a közelmúltra emlékeztet: az egyiket Csáky bíboros tiszteletére szentelték fel 2011- ben, a másik pedig Szent II. JáA Debrecen címerét ábrázoló virágkocsi a 46. karneválon nos Pál pápa emlékét idézi, aki 1991-ben Debrecenben is járt. A kocsit Tamus István grafikus tervezte, a virágdíszítés Antal István és felesége, valamint a főplébániai közösség tagjainak munkáját dicséri. A művészeti csoportok egyik győztese, a Feeling Tánc és Mazsorett Egyesület 2002-ben alakult. Európa szinte összes országában jártak már, számos hazai és külföldi fesztiválon képviselték hazánkat. Már 13. alkalommal résztvevői a debreceni virágkarneválnak. A táncstúdió védjegye az európai'szinten is egyedülálló strucctollas legyező és a riói karnevál hangulatát idéző fejdísz. Művészeti vezetőjük Takács-Pántya Barbara. A másik legjobbnak ítélt R'n'B Dance Team 2007-ben kezdte meg a működését Debrecenben. Palettája rendkívül színes, fő profilja a hip-hop- és showtánc. Céljuk magabiztos, színpadkész táncosok kinevelése, akik többféle stílust ismernek és művelnek. Művészeti vezetők: Varga Hédi és Lente Róbert A virágkarneváli programokat napközben megzavarta az eső: lerövidítették a művészeti csoportok felvonulási útvonalát, és törölték a nagyerdei szabadtéri rendezvényeket. Közös feladat Áder János államfő szerint „a haza minden előtt” fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, 21. századi biztonságát. Budapest Biztonságunk megteremtése ránk vár, hazánk valamennyi polgárára - hangsúlyozta a köztársasági elnök a honvédtisztek augusztus 20-ai, ünnepélyes avatásán elmondott beszédében csütörtökön, kiemelve: „világunk egyre kevésbé hasonlít régi, megszokott önmagára”. Tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy évtizeden belül visszatér a hidegháború veszélye Európába, hogy recsegni- ropogni kezd az euróövezet, hogy olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyar- ország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók - mutatott rá Ader János. gyen hazánk, amely mindig számíthat ránk”. A köztársasági elnök szerint bár a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után joggal remélhettük, hogy már nem kell külső fenyegetettséggel számolni, és Magyarország a jólét megteremtésében is felzárkózhat a nyugati országokhoz, ám a pénzügyi, valamint az elmúlt évtizedben lezajlott politikai, társadalmai válságok rámutattak arra, hogy mindez illúzió. Az Európai Unió olyan kihívásokkal került szembe, amelyekre már nem érvényesek a 20. századi megoldások, az elmúlt évek társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti változásai pedig alapjaiban érintik mindennapjainkat - értékelt Áder János.- Ki gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor egy terrorista latorállam sakkban tarthatja a fél világot? - tette fel a kérdést. A köztársasági elnök a fenyegetett| ÁderJános * köztársasági elnök ü I § | P Az államfő példaadónak nevezte Szent István és az őt követő királyaink azon célját, hogy biztonságos és időtálló államot teremtsenek a magyarságnak. A magyarok nemzedékei pedig mindig megtalálták a módját ezen örökség megújítására, küzdelmeire pedig csak a maga erejére számíthatott - lűzte hozzá. A tatárjárás, a törökök pusztítása vagy az első világégés és a második világháború utáni nemzedékek egyaránt kivették a részüket a munkából, újra és újra megteremtve a biztonságot - idézte fel az államfő -, „hogy legyen országunk, amelyre mindig számíthatunk, és leségek közé sorolta a klímaváltozás háborús konfliktusokat is kiváltó hatásait, de szólt a megélhetési gondok miatt is bekövetkezett népvándorlásról is. Áder János megítélése szerint ugyanakkor a 21. századi biztonság megteremtéséhez semmit sem kell megtagadnunk abból, amiben idáig hittünk, vagy megtagadnunk törekvéseink helyességét. A felelősség azonban nem hárítható másra: a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár - jelentette ki. HIRDETÉS Götz Attila, a pécsi Nemzeti Színház színáye elhelyezi a MaJJarok kenyerét a program záróünnepségén
