Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-19 / 192. szám

FOTÓK; HI RDETÉS A rontást, szemverést megelő­zendő, a kovászolást nem láthat­ta idegen, de nem volt szabad a tésztát megdicsérni és az erjesz­tő anyagot kölcsönadni sem. A sütés minden fázisához kapcso­lódott mágikus kísérő cselek­mény: dagasztás után cuppog­tak a kenyérnek, kemencébe ve­tés után a sütő felemelte szok­nyáját, a szakajtót felborították, hogy a sütés közben megrepedő cipó egy családtag halálát jelen­ti. Gyógyító hatást is tulajdoní­tottak neki. Sokféle betegség gyógyszereként ismert a fogyasz­tása, a vele való bedörzsölés, illet­ve eltörése a beteg feje felett. A hiedelmek egy része régisé­génél fogva sok esetben értelmét vesztette, csak a hagyomány ál­tal fenntartott gesztus és legele­(Folytatás az 1. oldalról.) Kenyér. Maga a szó a magyar nyelv egy szűk jövevényrétegébe (az úgynevezett permibe) tarto­zik, azonban az eredetére vonat­kozó teljes igazságot máig nem sikerült pontosan „kisütni.” A szó biztos megfelelője csak az ud- murt nyelvben van meg, ottejté- se: kenyir, jelentése pedig dara, kása. A szavak összetartozása kétségtelen, eredetileg a gabona­szemekből készült ételek főtt vál­tozatára használták, majd átte­vődött a sültre. A kölcsönzés irá­nya mellett az szól, hogy a permi­ek hamarabb áttértek a gabona- termesztésre, mint a magyarok. Mindennapi kenyerünk venebben a kenyér tisztelete él még manapság is néhány ház­tartásban. * * * Napjainkban kenyeret sütni jelentheti azt, hogy a korszerű konyhai gépek valamelyikének segítségével, a reformélelmezé­se jegyében tesszük asztalra a frissen sültet. Nógrád megyében több településen a hagyományt szem előtt tartva, kemencében sütnek ünnepekre mosolygós, barnáspiros cipókat. Mondhat­nánk, hogy a tésztát nagyanyá­ink szokásai szerint élesztik, da­gasztják, pihentetik, formálják, majd gondosan megsütik a ke­mencében. Vannak olyan telepü­lések is szűkebb pátriánkban, (mások mellett Kutasón, Mihálygergén) ahol évek óta rendelkezésre áll a „mindenki kemencéje.” Kazáron augusztus 20-ra, az ünnep reggelén sütik meg az új kenyeret, amit sokan megkóstolhatnak majd. A 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület palóc receptjeinek egyike így tanítja a kenyérkészí­tést... Hozzávalók: 12 kg liszt, 2 csomag élesztő, 2 kg krumpli, 3 marék só, az előző sütésből ha­gyott kovász. Este a lisztet meg­szitálom a sütőteknőbe. Három részre osztom, egy részből kis kovászt teszek. A két résszel el­választom a teknőt. A két kiló krumplit meghámozom, megfő­zöm, krumplinyomón áttöröm, langyosra hűtöm. Az élesztővel a harmadik rész lisztből kis ko­vászt teszek. Nagyon ki kell dol­gozni, ezért fakanállal hólyagos­ra verem, majd sütőruhával leta­karva párnát rakok rá. Reggel négy órakor kelek, vizet melegí­tek és a sót hozzáteszem, a ma­radék lisztet a kiskovásszal ösz- szedolgozom és nagyon nagyon kidagasztom. Annyi vizet adok hozzá, hogy jó, dagasztható tész­tám legyen. Amikor a kezem megtisztul a kovásztól, akkor van rendesen kidagasztva a ke­nyér. Ekkor már 5 óra van, a tésztát letakarom a sütőruhával és párnát rakok rá. Meleg kell a keléshez. Befűtöm a kemencét, míg a tűz ég, a tepsiket olvasztott zsírral kikenem és a kenyeret ki- szakajtom (4 kereket 2 hosszú tepsibe, amiben kb. 7 óráig ke- lesztem. A tészta tetejét szép gyengéden, vízzel megmosom, 8 óráig még hagyom kelni, közben a tüzet a kemencére szétterítem, hogy egyformán meleg legyen az alja, és ha a tűz elhamvadt, szénvonóval kihúzom a parazsat és bevetem a kenyeret. Másfél óra a sütés ideje. A megsült cipót megmosom kevés vízzel és a sütőruhával le­takarom, így hagyom kihűlni. (T.V.-Mj.) A Magyar Néprajzi Lexikon­ban összegyűjtötték az étekhez fűződő hiedelmeket, amelyek még a 20. századi Európában is elevenen éltek. A kenyér alapve­tő táplálék volt, a termékenység, a bőség szimbólumává, az agrár­mágia eszközévé vált. Az egyhá­zi szimbolikában is fontos szere­pet kapott, tisztelete nagyrészt ezen alapszik. Pénteken, különö­sen nagypénteken tilos volt sütni. Azt mondták: a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a ke­mencében. Tabu nap volt a kedd is (kedd asszonya), valamint az év jeles napjai közül elsősorban Luca és Borbála napja. A tiltá­sok másik része a sütést végző személyre vonatkozott: férfi, vala­mint menstruáló nő nem süthe­tett, illetve asszony sütés előtt nem bújhatott ágyba senkivel. hogy magasra nőjön a cipó. Ko-, vászolás, dagasztás, bevetés előtt.és után keresztet vetettek a kés élével vagy sütőlapáttal a tésztára, a kemence szájára. Sok helyen szokás volt az egyik vagy mindegyik kenyérbe ujjal lyukat nyomni. A kenyér becsben tartá­sa, tisztelete még a 20. század­ban is elevenen élt, Isten áldása­ként emlegették és emlegetik több helyen máig, ezért nem sza­bad rálépni vagy eldobni. Ha le­esik a földre, meg kell csókolni, de legalább illik ráfújni. Megsze­gés előtt keresztet kell rá rajzol­ni, a megkezdett karéjt végig kell enni és befelé kell fordítani, hogy a gazdagság befelé siessen. Általános volt az új házba vitt kenyér és só, amely a lakók jólét­ét kívánta biztosítani vagy azt jel­képezte. Elfogadott hit volt az is, •*vn SALGÓTARJÁNI rí PROGRAMAJÁNLÓ APOLLÓ MOZI Augusztus 19. 14.00 Barbie, a rocksztár hercegnő, 14.15 Kardfog Kapitány és a Lama Rama kincse, 15.45 Minyonok, 16.00,18.15,20.15 Fantasztikus négyes, 18.00 A Bélier család, 20.30 Mission Impossible- A titkos nemzet Augusztus 20-21. 16.00 Barbie, a rocksztár hercegnő, 16.15 Műnő, a holdbéli manó, 17.45 Saul fia, 18.00,20.15 Az Ü.N.C.L.E. embere, 20.00 Fantasztikus négyes VÁROSI ÜNNEPÉLY Augusztus 20. Államalapító Szent István Ünnepe. 16.00 Koszorúzási ünnepség, imádság (Szent István tér) 17.15 Bon-Bon Együttes, Viganő és az Ifjú Nógrád Táncegyüttes, kenyérszegés, Gólyalábas Parasztkomédia, 20.00 Péter Szabó Szilvia koncert, 21.30 Tűzijáték (Fő tér) Közben: Játszóház, vidámpark. TARJÁNI GYERMEKTÁBOR 2015. augusztus 16-20. Nemzetközi Tájfutó verseny JAMKK ÜVEGCSARNOK Augusztus 19.21.00 SummerEnd Party • A csajok összecsapása 10 DJ: Edo Denova, Nia Even, Aphrodite, Claudia Black, Stamp, UBC, Kühl, Used Disco, Tomy Montana, Pryce, Persik HELYSZÍNVÁLTOZÁS! VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfüzér 09.25 Ajánló 09.30 Csendes Percek- az Adventista Egyház műsora 09.45 Nemzetközi Dixieland Fesztivál- Front Band 10.20 A mi értékeink-Novohrad-Nógrád Geopark 10.30 Hírfüzér 10.55 Ajánló 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 Értéktár- Savaria Gála 2015 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kit. támogatásával készült. További programok a WWW.STKULT.INFO honlapon! Államalapító Szent István Ünnepe Salgótarján 2015. augusztus 20. Koszorúzási ünnepség és közös imádság a Szent István téren 16.00 Ünnepi köszöntőt mond; Dóra Ottó, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, közreműködnek a Zenthe Ferenc Színház művészei. Ünnepi műsor a Fő téren; 17.15 Bon-Bon Együttes műsora 17.45 Viganő és az Ifjú Nógrád Táncegyüttes műsora. 1S.00 Polgármesteri köszöntő, kenyérszegés. 19.00 Gólyalábas Parasztkomédia. 20.00 Péter Szabó Szilvia koncertje. 21.30 Tűzijáték ISTVÁN i».m min iítvAn na#i cknün «r«tai<« »1.0# Ümtf i kS»#«í#í «newts «.«» Hin4., nt.r Sí,,»4 \t,ey,í tinik, ‘"•„I *.*.» *-"*«>""•>' 4lfmif4rmtutn AI Cj Kt.NVe* Mf GÄ» D/CSA A Vitt, ,JI.,., ».ti®,.« i .Mn,*nkiir, tmtíki„m' »I*#»». Ill# OKMSN KOlMkNtT 12,0# kW# H .Isiik», „*t. ...» S.ly.k 7.H..I 14.0# Mat.ek. Tí»ll(«ll,„ ll,*„ , H.3Ő Mocáóaka} I» 2» ÖlaU,, II»,í#,..4Li mi.n'n 17 0« t.m.t/i KnuKn 17.»0 B.4J, A.4,4, ku.MlkúrftliI UugriKUl 18.3® &*.ék*ty Utvá* ft pHf sia* t* t 10.30 Már««fc*i BÍtU*Uti$ S#/ya* ZalW m*. uhmí? í 0 otphank augusztus PÁSZTÓ ROMKERT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents