Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-17 / 190. szám
Civil összefogás Baiassagyamiat Háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá az Országos Rendőr- főkapitányság, a Cserhát Mentőkutyás, Különleges Mentő, Önkéntes Tűzoltó és Polgárőrök Közhasznú Egyesülete, valamint a Vodafone Magyar- országi Alapítvány. A szerződés célja, hogy hatékonyabbá tegyék az eltűnt személyek felkutatását, és kidolgozzák a GPS és GSM alapú nyomkövető rendszer alkalmazásának a legújabb módszereit Magyarországon évente átlag húszezer személy eltűnését jelentik be a hatóságoknak, közülük tizennégy ezren tartoznak a tizennyolc év alatti korosztályhoz. Jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján négyszázhárom eltűnt, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy- nagyrészük gyermek és fiatalkorú- fotója szerepel. A három szervezet legfőbb célja a most aláírt háromoldalú szerződéssel egy komplex, az ország egészére kiterjedő együttműködés, amely lehetővé teszi az immár szervezett keretek között a folyamatos keresést, mentést A dokumentum nem csupán a mentések, a képzések, riasztások, illetve ellenőrző gyakorlatok, valamint a Vodafone által támogatott GPS és GSM alapú nyomkövető fejlesztéséhez szükséges gyakorlati próbák feltételeit is tartalmazza. Az együttműködés további előrelépést jelentalakosságbiz- tonságának növelése terén. A jövőben szükség esetén a Cserhát Mentőkutyás Egyesület is bevonható a kutatásba, mentésekbe az ország egész területén. Legyen szó akár eltűnt személyek felkutatásáról, akár különleges mentésről, továbbra is rendőri erők irányítása mellett, de immár rendszeresen és szervezett formában dolgozunk együtt a civü szervezettel, annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegyük a kutató tevékenységünket - jelentette ki Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrkapitány. A Vodafone az eltűnt személyek felkutatásáért program célja, hogy a Cserhát Mentőkutyás Egyesület tevékenységének anyagi és technológiai támogatásával, korszerű modiltechno- lógia, a hálózat adata potenciál és munkatársainak szakértelme segítségével elősegítse egy olyan nemzetközi szinten is egyedülálló civil szervezet munkáját, amely képes hatékony segítséget nyújtani a különleges mentés terén, hazánk egész területén - mondta Marchhart Pál a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért felelős vezérigazgató helyettes. Büszkék vagyunk arra, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság méltónak ítélte egyesületünket arra, hogy partnerként segítségül hív az eltűnt személyek felkutatására. Felkészült és szakképzett munkatársaink, képzett mentőkutyáink, a Vodafone Magyarország Alapítvány támogatásával fejlesztett mentési térinformatikai rendszer és a Vodafone által biztosított adatkommunikáció segítségével lakott területektől távol, nehéz terepviszonyok esetén is hatékonyan részt tudunk venni a mentésben, immár bárhol az ország egész területén - vélekedett/u- hász Zoltán, a Cserhát Mentőkutyás Egyesület elnöke. A Gonda család példája A Kubinyi Ferenc Múzeumban, A megtartó család című időszaki kiállítás felhívja a figyelmünket a legkisebb közösség a család fontos szerepére, áttekintést ad Jézus születésétől napjainkig a családok megtartó erejéről. A szécsényiek édesapámat, aki köztiszteletben állt, jól ismerték. Egyszerű ember volt, földműveléssel foglalkozott, de nem volt szűk látókörű, több minden érdekelte. Legénykorában édesanyámmal, aki mészáros lány volt, a helyi öntevékeny színjátszó csoportban szerepeltek. Édesapám kitűnően citerázott, szépen énekelt, szeretet táncolni. A színházszeretete mindvégig megmaradt. A háború után az 1950-es években az a megtiszteltetés érte, hogy ő volt a Faluszínház kétmilliomodik nézője. Mátrai Józseftől, a Faluszínház igazgatójától két tucat szépirodalmi könyvet kapott ajándékba. A gratulálóknak azt mondta: Valkár Béláné Gonda Anikó nem újdonság számára a színház, rendszeres színházlátogató, nagyon jó dolognak tartja, hogy Szécsényben az őszi és téli hónapokban, szinte kéthetenként tartanak színházi előadást. Mi az, ami a család neveltetéséből leginkább megmaradt, amire emlékszik? A munka szeretete, a becsület, a tanulás fontossága és a hit, Édesanyám korán meghalt, 1960-ban. A családból akkor még csak hárman kerültek el. Édesapámnak hét gyermeket kellett nevelni. Szigorú, következetes, igazságos ember volt, amikor megbüntetett, akkor is éreztük a szeretetét. Mi gyermekek is bekapcsolódtunk a családi munkába. Nagyon sokat dolgozott, megkapta az Aranykalászos Gazda elismerést. A mezőgazda- sági termelőszövetkezet megalakulását követően a lovas kocsis brigádot vezette. 1970-ben hunyt el - emlékezett vissza Anikó. Gonda Ferenc becsületre, tisztességre, a munka szeretetére nevelte gyermekeit, akik azt a családjukban tovább adják. József a legidősebb már nincs közöttünk, gépésztechnikus végzettségű, Szécsényben 1957- ben alapítója volt a Postagalamb Egyesületnek. Ferenc egész életét a gépészetnek és családjának szentelte. Gábor hivatásos katonatiszt, az életét a haza szolgálatában töltötte el, Budapest lövészbajnoka. Az Egyesület Királyság Szent György Lovagjának a tagja. Antal az elektromos berendezések „doktora”. György kőfaragó szobrászművész, az országban és határainkon kívül több köztéri szobra látható. Árpád szobafestő, 1971-72-ben Mongóliában dolgozott. Szécsényben a kolostor festészetében is részt vett, József bátyjához hasonlóan, az ő hobbija is a postagalamb tenyésztés. Sokat köszönhetünk legidősebb nővérünknek Ilonának, aki a családban második gyermek volt, édesanyánk helyett édesanyánknak tekintettük. Mária testvére a mezőgazdasági technikumban végzett. Ágnes öt gyermeket nevelt fel, sajnos már ő sincs közöttünk, 58 éves korában magához szorította őt az Úr - mondta Anikó. Gonda Ferenc és felesége a legtöbbet tették, amit a szülőknek tenniük kell, a gyermekeiket becsületre, tisztességre, munkaszeretetre nevelték, akik továbbadják a családi örökséget. Szenográdi Ferenc Szécsény. A kiállításon fotók és emléktárgyak segítségével betekintést nyerhetünk a szécsényi tizenegy gyermekes Gonda család életébe. A családi ereklyéket Valkár Béláné Gonda Anikó bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Anikó a család legfiatalabb gyermeke, megszállottan kutatja családja történetét. Nagy gondot fordít az összetartásra, a családból hozott értékek átörökítésére. Mind legkisebb gyermek, utoljára „repült ki” a családi fészekből, ahol nagy szeretettel fogadta a hazalátogató idősebb testvéreit, azok családtagjait. Lakásán, „családi naplót” lapozgatva felidéztük a család történetét. Gonda család az egyik legrégebbi szécsényi család. A templom keresztelési anyakönyvében 1698-ban olvasható a családról a bejegyzés. Gonda Pál 1794-től 42 évig volt a város hadnagya. A család 1768-ban nemesi oklevelet kapott Mária Teréziától. A múzeumban a átogatók a kiállításon a G nda család archívumát néze 'étik Orvosok dicsérete Ismerem az egészségügyi intézmények helyzetét, a pénztelenséget, a pántlikázott, avagy az utolsó percekben a kiegyenlítetlen számlák (rész- benijrendezésére kapott pénzeket, melyek inkább csak a napról napra éléshez elegendőek, és ismerem az elfogadhatatlanul alacsony béreket, melyek orvoshiányt, nővérhiányt, s embert őrlő hosszú - rendelői és előjegyzési - várakozásokat okoznak, s egyúttal okai a szakemberek külföldre távozásának is. Ennyi gond, és baj láttán, a panaszáradatot folytathatnám napestig, mégis helyette azokról beszélek, akik megszállottságukkal fenntartják az ellátást, és akiknek emberségét a napokban is megtapasztalhattam, ők valamennyien megérdemlik az elismerést. Elsőként háziorvosomról, Csorba doktorról írok. Több évtizedes ismeretség a miénk. Ez alatt családomat fáradhatatlanul segítette, ellátta. A sok-sok panasz, amellyel terheltük, talán egy regiment orvosnak is elég lett volna. Hipochon- der lévén, hányszor, de hányszor kerestem fel tán’ ok nélkül is őt Panaszaimat meghallgatva, mindig türelmesen sorolta a pirulákat: ezeket és ezeket kell szedni, s nem lesz semmi baj, Józsi bácsi! Feleségem betegsége idején többször éreztem, hogy rám szakadt az ég, és már nem bírom tovább. Ő jött - kis túlzással - éjjel és nappal is, s ha kellett hegyeket mozgatott meg. Es segítség, bátorítás nélkül sohasem távozott. Ó, Istenem! Ugyan nem ő találta fel a távgyógyítást, de mégis eredményesen alkalmazza azt. A minap komoly kórság szorongatott, mégis kilométerekről is tűpontosan ítélt és gyógyított. Oly sok mindent tud rólam, mint senki más e földtekén. így segítségével maradtam ki voltam, éveit tovább morzsolgató „vénlegény”. És talán nem szentségtörés, ha elárulom, hogy évek óta gyakrabban járok az urológiára, mint más a „kocsmahivatalba”. Ezt kell tennem, hisz’ ahogyan Ragán doktor is „megvigasztalt”: a betegségem olyan, mint a szerelem, az örökszerelem, hisz nem enged el, s egészen a sírig elkísér. Mondhatom jó kilátás, jó ómen számomra, ezért is kértem az égieket, hogy még sokáig, nagyon sokáig kísérgethessen el. Járok is becsülettel magánrendeléseire, mivel a rendelőintézeti várakozás ártalmasabb, mint alapbetegségem. Nem beszélve arról az apróságról, hogy orvoshiány miatt, többször az intézeti rendelések is szüneteltek. A doktor úr is hol van, hol nincs, mint a mesében. Két hetet Angliában, két hetet jtthon tölt. Nem elsősorban az anyagiakért teszi - noha az sem mellékes, mondta ő - hanem a szakmai kihívások vonzzák, amiket itthon is kamatoztatni szeretne. Nemcsak orvosként, hanem emberként is tisztelem, ezt erősítették meg betegei is. Többször voltam nehéz helyzetben - mint néhány napja is - de munkahelyén is és ügyeletben mindig segítségemre volt. Türelme, empátiája végtelen. Az ember a bajt próbálja elkerülni, mégis ukkmukkfukk váratlanul, legtöbbször nem a „megszokott”, hanem valami más, valami ismeretlen képében jelentkezik. Ilyenkor tanácstalanság fog el, s megoldásnak jobb híján a közeli rendelő látszik. Néhány napja is oda igyekeztem, egyenesen a kartonozóba. Ott persze kiderült, hogy nem oda Buda, mert a gégészet aznapi sorszámai már elfogytak, sürgősségi kezelést viszont állapotom nem indokol. Kis tanakodás után kiderült, hogy gondomra, bajomra megoldást, gyógyírt csak a másnapi kezelés hozhat. Az egyik hölgy elmagyarázta, hogy az orvosok előbb a kórházban, majd utána a rendelőben dolgoznak. Sok a tennivaló, ezért van a sorszám (tehát nincs elegendő orvos). S mivel a rendelés még folyt, telefonon felhívtam a gégészetet és bebocsátást kértem. Úgy látszik a nővérke szíve megesett rajtam és néhány perc múlva már a rendelőben sorakoztam. Már bőven ebédidő után volt, s arra gondoltam, hogy Barabási doktor talán már csak rám vár. Ehelyett egy jó óra múlva, tizenötödikként, utolsóként vizsgált meg, és látott el. Mégis nagyon-nagyon hálás vagyok neki. Szám ide, szám oda az emberség legyőzte a bürokráciát. írásom, nemcsak az orvosok, hanem minden egészség- ügyi dolgozó dicséretéről szól. Áldozatos munkájukat ezúttal is megköszönöm! Bartos József
