Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-15 / 189. szám
2015. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT HIRDETÉS Bartos József (Folytatás az 1. oldalról.) A Nagyboldogasszony elnevezés Máriának Istenanyai nagyságára és mennyei megdicsőülésére utal, miután az ég és föld mennyekbe fölvett királynője lett. E különleges Mária-ünnep számos országban, sőt 1945 előtt Magyar- országon is munkaszüneti nap volt. Ma kötelező egyházi ünnepünk. ‘Szűz Mária haláláról az Újszövetség nem ír, így elsősorban a történelmi hagyományokra hagyatkozhatunk, amelynek értéke a protestánsok szerint a Bibliával nem vethető össze, így ők Mária mennybemenetelét nem vallják, mivel az ember üdvössége szempontjából e kérdés nem fontos, nem lényeges felvetés. A különféle feljegyzések, az apokrif - tételes vallások által el nem ismert - iratok Mária halálának körülményeiről más-más, egymásnak ellentmondó írásokat tartalmaznak. A hagyományok szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg, s kora akkor 64 és 72 év közé volt tehető. Az 1-3. századi keresztény írások, feljegyzések Mária sírhelyéről semmilyen említést nem tesznek. Epiphanius, aki Jeruzsálem szülötte és a Szentföld alapos ismerője volt, így nyilatkozott: „Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e.” Az ünnepet - Szűz Mária mennybemenetelét - Jeruzsálemben már az 5. században megtartották. Legrégebbi latin elnevezése dormitio (elalvás) vagy pausatio (el- pihenés), vagyis Mária elszenderülésének (halálának) napja. A 8. századtól már az egész keresztény világ „a boldogságos Szűz mennybemenetele" néven tartotta ^számon. Hazánkban augusztus 15-ét Szent i ünneppé, aki életé alkonyán. élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszméjét, amely sze■■guuii jdtl. Sok ember számára elérhető ez a kor, Gerelyes Endre azonban még a felét sem érte meg: mindössze harminc- nyolc éves volt, amikor egy baleset utáni műtét során életét vesztette. Ennélfogva rövidre - alig két évtizedre - szabta a sors alkotói időszakát is. S, hogy mégis figyelemre méltó szellemi örökséget hagyott hátra, az egyértelműen kivételes talentumát igazolja. Az 1960-as években indult írógeneráció egyik legtehetségesebb, sajátos hangú, „világ- megváltó” szándékú, markáns karakterű képviselőjeként tartották számon. Annál is inkább mert I960 januárjában a „Kilenc perc”című, drámai erejű novellájával - amelyből film is készült az ő szereplésével - mintegy berobbant a magyar irodalom élvonalába. Első könyve, a „Kövek között” című novelláskötet 1961- ben jelent meg, ezt követte a „Töprengés az éjszakáról” és a „Ki vagy te? - Ábel!” Már nem élt, amikor napvilágot látott az „Isten veled, Lancelot!” című pa- rabolisztikus kisregénye. Ugyancsak halála után adták ki „Tigris” illetve „Kilenc perc” címmel válogatott írásait tartalmazó köteteket. Mindezek alapján tartja számon munkásságát az irodalom- történet, a köztudatban azonban kevésbé ismertek érdemei, értékei. Itt Nógrádban kivált fontos hagyatékának őrzése, hiszen - bár Hatvanban született - gyermek- és ifjúkora Zagyvapálfalvához, Salgótarjánérdes stílusú, de fizikailag és lelkileg egyaránt erős itteni, főként munkásemberekhez, akik érdekében mindig szót emelt. Azt tartotta, hogy „a vidék nem valami légmentesen izolált terület, hanem hazánk egy-egy darabja, amelyet jobban ismerünk és emlékeink miatt jobban a szívünkhöz nőtt”. Már csak ezért is jogos, hogy e palóc környék éltesse leginkább Gerelyes Endre emlékét. E törekvésnek számos megnyilvánulása volt az el múlt években. A maradandók közé tartozik az az emléktábla is, amelyet 2000-ben, születésének 65. évfordulóján helyeztek el, avattak fel azon a pálfalvai - Batsányi úti - vasutasházon - ahol a későbbi író ifjúkorában lakott. Az emléktáblánál rendszerint az úgynevezett kerek évfordulókon rendeznek koszorúzási ünnepséget. így történt a minap, a nyolcvanadik születésnap tiszteletére is az Őszidő Nyugdíjas Klub és a -Tarjám Városlakó Egyesület szervezésében. Beszédet Dudás Nándor önkormányzati képviselő mondott. Ismertette az író legfontosabb életrajzi adatait és munkássága méltatására idézett az „Isten veled, Lancelot!” című regény 1973-as első kiadásának fülszövegéből: „Gerelyes műveiben érzékelteti azt a harcot, azt a sorsot, amely akkor az Övé volt, s amely azóta mindnyájunké lett”. Csongrády Béla hoz kötődött. A Madách Imre Gimnáziumban szerzett tudás alapján végezte el az egyetemet s lett tanárember, „garabonciás értelmiségi” - ahogyan magát nevezte. Ezt a vidéket katapult- nak tartotta, amely kirepítette a világba, amely megszabta gondolkodásmódját, igazságkereső szenvedélyét, határozott, hajlít- hatatlan erkölcsi mentalitását. Rokonszenwel viszonyult az írásaiban gyakran szerepelt, esetenként távolságtartó, darabos, í .w* rint Magyarország Mária országa s az ünnep nálunk Nagyboldogasszony ünnepeként honosodott meg. Ezen a napon tartjuk Magyarország Patrónájának napját is s ilyenkor a Mária kegyhelyekre - így Mátraverebély-Szentkútra is - ezrek és ezrek zarándokolnak. Ez jellemző országszerte minden búcsúhelyen is. Az ünnephez kapcsolódik a Mária-vir- rasztás szokása, amely azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. Végül a Palócföld, közte szülőfalum, Kishartyán hagyományát is említem: századokon át élt a virág(koszorú)szentelés szokása. Elsősorban erdei és mezei virágokból csokrot, virágkoszorút készítettek, amelyet e szép napon megszenteltek és később felhasználtak. így többek között tettek az új pár ágyába, a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Sőt gyógyítási céllal főzetet, teát is készítettek belőle. Koszorúzási ünnepség a zagyvapálfalvai vasutásházon lévő emléktáblánál SALGÓTARJÁNI ' * PROGRAMAJÁNLÓ APOLLÓ MOZI Augusztus 15-16. 12.30,14.00 Barbie, a rocksztár hercegnő, 14,15 Kardfog kapitány és a lama Rama kincse, (12.45*) 15.45 Minyonok, 16.00,18.15,20.15 Fantasztikus négyes, 18.00 A Bélier család, 20.30 Mission Impossible - A titkos nemzet {* augusztus 15-én, szombaton) ZENÉS NYÁRI ESTÉK Augusztus 15.19.00 lakatos Ürge Jazz Band (Beszterce tér) BÁTKI JÓZSEF KÖZÖSSÉGI HÁZ ZAGYVARÓNA Augusztus 15.10.00 Zagyvafői Sportnap TARJÁNI GYERMEKTÁBOR 2015. augusztus 16-20. Nemzetközi Tájfutó verseny VÁROSI STRANDFÜRDŐ Augusztus 19.21.00 SummerEnd Party, 10 DJ-vel! VÁROSI TELEVÍZIÓ SZOMBAT 12.00 Hírfüzér 12.30 A mi értékeink- Novohrád Nógrád Geopark 12.40 Sztárparádé Salgótarjánban 1-2. rész 1435 Képek régi cigányokról- Balogh Balázs András portré 15.00 Nemzetközi Dixieland Fesztivál 2015- Benkó Dixieland Band 1530 Hírfuzér 16.00 INFO TV 19.00 Hírfüzér 1930 Egyházmegyei Körkép 20.15 Kisfilm - Flashmob 20.20 Határtalan Muzsika- Dűvő zenekar 21.05 A salgótarjáni vendéglátás múltja, jelene, jövője 22.10 Roma Magazin 2230 Hirfüzér 23.00 INFO TV VASÁRNAK irr 12.00 Hírfuzér T23Ó Egyházmegyei Körkép 13.15 Kisfilm -Flashmob ~ f 13.20 Határtalan Muzsika- Düvő zenekar 14.05 A salgótarjáni vendéglátás múltja, jelene, jövője 15.10 Roma Magazin 15.30 Hírfüzér 16.00 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 A mi értékeink- Novohrád Nógrád Geopark 19.40 Sztárparádé Salgótarjánban 1-2. rész 2135 Képek régi cigányokról- Balogh Balázs András portré 22.00 Nemzetközi Dixieland Fesztivál 2015 - Benkó Dixieland Band 2230 Hírfüzér 23.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok a WWW.STKULT.INFO honlapon! Sorra riasztották a tűzoltókat Nograd megíe A napokban sok feladatuk volt a katasztrófavédőknek. Meggyulladt a száraz fű Ecsegen és a tűz átterjedt egy melléképületre is. A lángokat a pásztói tűzoltóknak sikerült megfékezniük. Emellett Cserhátsurány külterületén is égett a fű és a tarló, itt mintegy öt hektáron csaptak fel a lángok. A helyszínen egy személy füstmérgezést szenvedett, őt a mentőszolgálat munkatársai szállították el. Salgótarjánban egy többemeletes épülethez hívták a lánglovagokat, mint kiderült, az egyik konyhában egy kuka gyulladt ki, de a tüzet a lakók időközben eloltották. Közlekedési balesethez is vonulniuk kellett a katasztrófavédőknek, a Bércéit és Becskét összekötő útszakaszon két személyautó ütközött. A műszaki mentés ideje alatt teljes útzár volt érvényben. Gerelyes Endre (1935-1973)
