Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-01 / 150. szám
Házépítés két nap alatt Két nap alatt épít fel egy szerkezetkész házat Hadrianus, az ausztrál mérnökök által kifejlesztett kőművesrobot. • fill- Ausztráliában évente körülbelül 2 milliárd téglát gyártanak, ám egyre kevesebb az építőipari szakmunkás, mivel a fiatalokat kevéssé vonzza a nehéz kőművesmesterség. A szakemberhiány miatt kezdte foglalkoztatni MarkPivacpetthi mérnököt a kőművesmunka teljes gépesítésének gondolata - idézte a Perth Now helyi online lapot a The Independent. A robot a Britannia római provincia határát jelölő Had- rianus-fal után a Hadrianus nevet kapta. A „kőműves”, mielőtt ténylegesen munkához látna, a CAD (computer- aided design) 3D-s számító- gépes tervezőrendszer segítségével elkészíti a ház szer- kezeténéki isénááját„. amelyben 'meghatározza minden egyes tégla helyét, majd kidolgozza az építkezés részletes programját, a munkálatok sorrendjét. Hadrianus 28 méteres teleszkópos robotkarjával keni a maltert, rakja a téglát, készíti elő a fali vezetékek helyét, s eközben folyamatosan szkenneli a megépült részeket, hogy minden a tervek szerint halad-e. A kőművesrobot szünet nélkül, napi 24 órában, az év 365 napján képes dolgozni. Óránként ezer téglát épít be a falakba, egy szerkezetkész ház felhúzása körülbelül két napot vesz igénybe, évente átlagosan másfélszáz épületet tud felépíteni. A tervező most Hadrianus piaci értékesítésén dolgozik. Igazi „nehézsúlyú” fekete lyuk uralja egy távoli kül- lős spirálgalaxis, az NGC 1097 katalógusjelű csillagváros centrumát - derítették ki japán kutatók. TokiÓ/SantiagO. Számos galaxis központjában helyezkedik el fekete lyuk, ezek az objektumok befolyásolják az otthonukként Újabb spirálgalaxist térképeztek fel szolgáló csillagvárosok növekedését, fejlődését. A Fornax (Kemence) csillagképben lévő NGC 1097 katalógusjelű galaxis 47 millió fényévnyire van a Földtől, vagyis túl távol, hogy a központi lyuk tömegét meg lehessen határozni a körülötte köröző csillagok mozgása alapján - olvasható a LiveScience hírportálon. Japán kutatók a Chilében, az Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert alkalmazták, az ALMA (Atacama Large Millimeter/submilli meter Array) ugyanis, amely képes a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzás észlelésére, a leghaloványabb objektumokról is páratlanul éles képeket készít. További előnye, hogy színképeket vesz fel, amelyek vizsgálata a csillag körüli gázanyag mozgásáról és kémiai összetételéről ad információt. A kutatók kétféle molekuláris gáz - hidrogén-cianid (HCN), valamit formil kation (CHO+) - örvénylését figyelték meg a galaxis körül. Ezek az anyagok nem lépnek komoly kölcsönhatásba a csillagváros belsejében lévő anyagokkal, például a ki- és beáramló ionizált gázokkal, vagyis viselkedésüket kizárólag a gravitációs erők határozzák meg. Mindössze kétórás megfigyelés során a kutatók meghatározták e gázok eloszlását és sebességét, s az adatok alapján kiszámíthatták a galaxis központjában lévő fekete lyuk gravitációs vonzását. Mint kiderült, egy gigantikus, 140 millió naptömegű képződményről van szó, vagyis lényegesen nagyobbról, mint a Tejútrendszer szívében lévő fekete lyuk, amelynek „testsúlya” mindössze 4 millió Nap tömegével egyenlő.- A központi fekete lyuk tömege befolyásolja az őt vendégül látó galaxisok fizikai tulajdonságait. Vizsgálataink azt is kimutatták, hogy ezek a hatások mások különböző típusú galaxisok esetében. Ahhoz, hogy megértsük az effektusokat, fontos meghatározni a fekete lyukak tömegét különböző fajtájú csillagvárosok esetében - hangsúlyozta közleményében OnisiKioko, a tanulmány első szerzője, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója. „Gyorsultak” a versenylovak Exeter. Egyre gyorsabbakká váltak a versenylovak az elmúlt másfél évszázadban és a jövőben is fokozódhat a tempójuk egy brit tanulmány szerint. Eddig a szakértők többnyire abból indultak ki, hogy az állatok sebessége stagnál, elérte a maximumot. Az Exeteri Egyetem kutatói azonban közepes és hosszú távok futamgyőzelmeinek adatait elemezve végeztek vizsgálatokat, amelyek alapján a tempó növekedésére találtak bizonyítékot. Patrick Sharman és Alastair Wilson evolúcióbiológusok számos, 1949 és 2012 között zajlott brit lóversenyt elemeztek. Az adatok közt szerepelt a futam dátuma, a sebesség, az időmérés módszere, a távolság, az adott szakasz, a talaj állapota, a résztvevő állatok száma, mindegyikük kora és neme. A tanulmányban így 70 388 állat 616 084 futamidejét elemezték. Az eredményeket a Biology Letters című szaklapban mutatták be. A kutatás szerint a lovak sebessége az elmúlt 150 évben jelentősen nőtt, elsősorban a rövid távokon. A fejlődés azonban nem lineáris: ugrásszerű javulás elsősorban a 20. század elején tapasztalható, majd 1975-től az 1990-es évekig tartó időszakban újra. Az első sebességnövekedés arra vezethető vissza, hogy 1897- ben új lovaglási stílust vezettek be, a zsokék hajlított tartásban, rövidebb kengyelben hajtották a lovakat. A kengyel újabb rövidítése az 1970-es, 1980-as években ismét növelte a tempót - fejtették ki a kutatók. Ekkoriban volt jellemző a lótenyésztés elüzletiese- dése is, így a nagyobb sebesség tenyésztés eredménye is lehetett. Az, hogy a közepes és hosz- szabb távokon alig növekedett az állatok sebessége, arra utalhat a biológusok szerint, hogy itt a lovak tényleg eljutottak természetes határukig. Az is feltételezhető azonban, hogy a tenyésztők a kitartásnál többre tartották a sebességet.- Az elmúlt 30 évben konszenzus uralkodott arról, hogy a lovak sebessége stagnál. Egy, az eddigieknél nagyobb adatbázis vizsgálatával azonban ez az állítás megdőlt - fejtette ki Sharman, aki szerint most azt kell kideríteni, vajon a gének indokolják-e a tempó növekedését, és hogy ezt mennyire befolyásolja a jobb tréning, az új zsokétechnikák vagy más környezeti tényezők. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu «* ' "■ Kétszázmillió éves maradványok Egy eddig ismeretlen dinoszaurusz maradványait fedezték fel dél-afrikai és argentin paleontológusok. A közepes méretű növényevő 200 millió évvel ezelőtt élt az ősi szuperkontinens, Gondwana területén. Fokváros. A leletet a londoni Linné Társaság folyóiratában, a Zoological Journal of the Linnaean Society júniusi számában ismertetik a Fokvárosi Egyetem, a johannesburgi Wit- watersrand Egyetem, a La Plata- i Múzeum, valamint az Edigio Feruglio paleontológiái múzeum kutatói. A fosszíliák - legalább négy egyed végtag- és lábfejcsontjai, valamint csigolyái - még az 1930-as évek végén kerültek elő Dél-Afrikában, 30 kilométerre a lesothói határtól, az úgynevezett Elliot geológiai formáció 210-190 millió éves kőzetrétegeiből. A leletek évtizedeken keresztül porosodtak a Witwatersrand Egyetem evolúciós intézetének raktárában anélkül, hogy bárki is foglalkozott volna velük. Néhány évvel ezelőtt vizsgálták meg először a csontmaradványokat, amelyeket a korai növényevő Prosauropoda dinoszauruszok egyik neméhez, az Aardonyxhez soroltak - olvasható a ScienceDaily hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában. Egy újabb vizsgálat során azonban dél-afrikai és argentin paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszíliák a Sauropodomorpha dinoszauruszok eddig ismeretlen nemét képviselik. A csontokból kiindulva közepes testméretű dinoszauruszról van szó, amelynek egyik legérdekesebb sajátossága a keresztet formázó bokacsontok. E jellegzetesség alapján az őshüllő a Sefa- panosaurus nevet kapta, ugyanis szeszotó nyelven sefapano keresztet jelent. Mint Alejandro Otero argentin paleontológus, a tanulmány vezető szerzője a lelettel kapcsolatban rámutat, a Sefapanosaurus a legkorábbi Sauropodomorpha dinoszauruszok és a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok, a hoszszú nyakú, négy lábon járó Sauropodák közötti hiányzó láncszemet jelenti. Anusuya Chinsamy-Turan, a Fokvárosi Egyetem professzora szerint a Sefapanosaurus felfedezése arra világít rá, hogy Sauropodomorpha dinoszauruszoknak többféle átmeneti formája is élt Afrika déli részén 200 millió évvel ezelőtt. Vér nélküli májátültetések Budapest. Immár véradás nélkül végeznek májátültetéseket a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján - közölte az intézmény vezetője az Ml aktuális csatorna. MáthéZoltán elmondta: az új sebészeti technikák és aneszteziológiai eljárások alkalmazása nyomán bevezetett operáció jelentősen gyorsítja a betegek gyógyulását, illetve növeli a hosszú távú túlélés esélyeit. A professzor hozzátette, hogy míg korábban 8-10 órán át tartott egy ilyen műtét és 10-20 egységnyi vért is felhasználtak közben, ma már az esetek 30-40 százalékában véradás nélkül kivitelezhető a 34 órás beavatkozás. Arról is szólt, hogy a klinikán - ahol Magyarországon egyedüliként végeznek májtranszplantációt - az elmúlt 20 évben 700 beteg kapott új májat Olcsó internet London. Félmilliárd dollárt teremtett elő egy konzorcium által a One Web brit vállalkozás, amely több mint 600 műholdból álló hálózat révén akar olcsó internet-és telefonszolgáltatást biztosítani világszerte. Az OneWeb az tervezi, hogy 648 kicsiny műholdból álló hálózatot alakít ki a világűrben. Valamennyi műhold súlya kisebb lesz 150 kilogrammnál. Az első műholdakat 2017-ben kezdik fellőni. A terv megvalósítására a brit Csatorna-szigeteken bejegyzett vállalkozás csütörtökön szerződést írt alá a Virgin Galactic amerikai céggel 39 műhold fellövéséről a még fejlesztés alatt álló LauncherOne rakétával és az Arienspace európai konzorciummal 21 orosz építésű Szojuz-rakéta fellövéséről. A OneWeb mindenidők legnagyobb kereskedelmi rakétavételeként jellemezte a megállapodást. A műholdas internet-szolgáltatási projekt költsége várhatóan 1,5-2 milliárd dollárra rúg - közölte Greg Wyler, a OneWeb alapítója és vezérigazgatója. A Richard Branson Virgin csoportjába tarozó Virgin Galactic nevű startup cégnek a 39 műholdfellövés mellett opciója van további 100 űrmisszióra - közölte George Whitesides, a Virgin Galactic elnök-vezérigazgatój a. A cég jelenleg fejleszti LauncherOne nevű rakétáját, amelyet egy hordozó repülőgép visz fel a magas légkörbe. Mintegy 15 ezer 240 méter magasból kiengedik a repülőgépről a rakétát oly módon, hogy motorja begyújtson és terhét a világűrbe juttassa. A rakéta egyszerre három műholdat lesz képes a világűrbe juttatni. A műholdak pályára állítása után a rakéták a légkörbe jutva elégnek, hordozó repülőgépük visszatér a földre. A Virgin közlése szerint utanként kevesebb mint 10 millió dollárba kerül a LauncherOne. A hálózat megvalósításához szükséges műholdakat az Airbus fogja tervezni és gyártanai, a műholdak egy részét nem lövik fel a világűrbe, a földön maradnak. f 1 t 4 1
