Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-31 / 176. szám
Csak kampány Budapest. - Az mszp szerint a Fidesz kormányzás helyett idáig csak kampányolt, miközben kormányzati jelentések szerint is naponta „ezrével” érkeznek menekültek Magyarországra. Harangozó Tamás, a MSZP frakcióvezető-helyettese ezt arra reagálva közölte szerdán az Müvei, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette: a kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet. Ebből egyebek mellett településen kívüli táborokat építenének, ezek helyszínéről egy-két hónapon belül döntenek. Az ellenzéki politikus álláspontja szerint a kormány január óta tudja, hogy a Magyarországra érkező migránsok száma a korábbiak sokszorosa, mindeddig azonban semmit nem tett a probléma megoldása érdekében. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy újabb hónapokat szánnak a következő kormánydöntés meghozatalára. Harangozó Tamás megjegyezte, hogy az MSZP menekültügyi hatóságokat megerősítő 22 milliárdos költségvetési módosító javaslata több mint egy hónapja az Országgyűlés előtt van, „a kormány mégsem cselekedett”. Közölte továbbá, hogy az MSZP „továbbra is a megoldás pártján áll”: javaslatuknak megfelelően szigoríthatták volna a büntető törvénykönyvet, a határok mentén pedig kialakíthattak volna olyan befogadó állomásokat, amelyekben a migránsok „komplett ügfitttézés'melletf', emberi körülmények között várhatnák meg az eljárásuk végét A nyitva tartás helyi szabályozása Budapest - Az Alkotmánybíróság (Ab) kötelezheti a kormányt arra, hogy rendeletben alkossa meg az üzletek vasárnapi zárva tartását szabályozó törvény alóli helyi mentességet, így például a következő szezonban már mindenki vásárolhatna a Balatonnál vasárnap is - jelentette ki Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője csütörtökön az Ml aktuális csatorna műsorában. Úgy vélekedett: a kormány mulasztásos alkotmánysértést követ el akkor, amikor nem alkotja meg a jogszabályhoz kapcsolódó, a nyitva tartást helyi sajátosságok alapján megengedő kormányrendeletet, erre ugyanis törvény kötelezi a kabinetet. Elmondta: az Ab állásfoglalására annál is inkább szükség volna, mert Tállai András, a Nemzet- gazdasági Minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy nem is akarnák ilyen rendeletet alkotni. Ezt azzal indokolta, hogy a törvény szerint a rendeletalkotás nem kötelezettség, csupán lehetőség. Staudt Gábor hozzátette: úgy értesült, hogy több, a kormányrendelet megalkotását sürgető beadvány jutott el az Alkotmánybírósághoz. - Például a Balatonnál annál is indokoltabb volna a helyi sajátosságok miatt engedélyezni a vasárnapi kereskedelmet, mert a forgalom legnagyobb részét a rövid nyári szezonban produkálják az üzletek, és a törvény éppen az idegenforgalmat jelöli meg a nyitva tartás engedélyezésének egyik, lehetséges okaként - mondta Staudt Gábor. További 22 milliárd forint a migráció kezelésére Budapest A kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költség- vetési keretet - erről a kormány- szóvivő számolt be az Ml aktuális csatornán szerdán, a kormányülést követően. Kovács Zoltán elmondta: így a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forinttal együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma kezelésére. A pluszforrásból, amelyet a költségvetési tartalékból csoportosítanak át, sátortáborok létrehozására, lakott területen lévő befogadó állomások áthelyezésére is költenek - részletezte. Hozzátette: a lakott területen kívüli táborok helyszíneiről egykét hónapon belül döntenek. A szóvivő emlékeztetett: tavaly, az év második felében jelentkező migrációs hullám miatt már 31,4 milliárd forintot költött a rendőrség a határőrizet megerősítésére, technikai felszerelésére. Óriási a nyomás az országon pénzügyi tekintetben is - hangsúlyozta Kovács Zoltán, hozzáfűzve: az Európai Unió eddig a költségek töredékét bocsátotta Magyarország rendelkezésére.- A befogadó állomásokon jelenleg több mint 3500-an tartózkodnak - közölte Kovács Zoltán. Az illegális bevándorlók közül június elejéig több mint 5600-an részesültek orvosi ellátásban. A probléma egészségügyi szempontból is egyre élesebb - jelentette ki a kormányszóvivő, utalva arra is, hogy kedd éjjel több mint félszáz külföldi állampolgárt vittek kórházba megbetegedés gyanújával a fővárosi Nyugati pályaudvarról. Az illegális migráció Magyarországot érintő főbb útvonalai, 2015 Németország Csehország Szlovákia Ukrajna Ausztria s | Magyarország Szlovénia Nk D , . Morváik \É Romania Moldova Oroszország Bosznia-H, Iferbia .. ,Kö$ovó Bulgária Montenegro Olaszország Albánia’vC Grúzia Görögország ^ Törökország Forrás: BÁB, 2015.01.14 / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI | l#l mm.mli.hu Sokallja a minimálbéresek adóterheit a DK Budapest. Sokallja a minimálbéresek adóterheit a Demokratikus Koalíció. BorkaSzász Tamás elnökségi tag kedden az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy számításaik szerint arányaiban jelenleg háromszor anynyi adót szednek be a minimálbéresektől, mint a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban, a gazdasági „világválság közepén”. Szorgalmazta: a kormány valósítsa meg a DK azon elképzelését, amelyik alapján a következő években addig növelnék a minimálbért, amíg az elérné a létminimum összegét. - Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kormány újabb adóvilágrekordot állított fel, mert az OECD legfrissebb, 2013-as adatokon alapuló felmérése szerint a vizsgált 33 országból Magyarországon a legmagasabb a minimálbért terhelő adó. Egy minimálbért kereső ember arányaiban majdnem kétszer annyit adózik, mint tenné azt Hollandiában vagy Belgiumban és háromszor annyit mint Nagy-Britanniában - hívta fel a figyelmet Borka-Szász Tamás. Megjegyezte: 2008-ban 12 ezer 810 forint adó terhelte a minimálbért, ma viszont 36 ezer 225 forint. Az elmúlt tíz évet tekintve még drámaibb a romlás, mert ezen időszak alatt a hétszeresére nőtt a minimálbérre kivetett adó - tette hozzá. Társadalmi vita az emlékműről Meghosszabbítják a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, és társadalmi vitát kezdeményeznek a központi emlékműről - jelentette be az emlékév szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság csütörtöki ülése után az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság elnöke. Budapest. Balog Zoltán elmondta: a legutóbbi kormányülésen született döntés arról, hogy 2017. február 25-éig meghosszabbítják az eredetileg a 2015-ös esztendőre tervezett emlékévet. A megemlékezések szervezeti keretét adó testület elnöki tisztségét is betöltő miniszter megemlítette, egy évnél tovább tartottak azok az események, amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, ezért döntöttek úgy, hogy az eseménysorozat végpontja - a szintén a Gulág börtöneiben elhunyt - Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának hetvenedik évfordulója lesz, amely egyben a kommunizmus áldozatainak emléknapja is. Sokkal hosszabb időre fogunk tudni tervezni - jegyezte meg a miniszter, aki azt is megemlítette: az emlékév részeként az ülésen 1,4 milliárd forintos pályázati keretet hirdettek meg civil szervezetek számára. Ezzel az összeggel egyebek mellett emlékművek gondozását, konferenciák szervezését, tudományos publikációk megjelenését, egyéni sorsok dokumentálását támogatják majd. Közölte azt is: társadalmi vitát kezdeményeznek arról, hol és milyen formában kapjanak központi emlékművet a szovjet megszállás áldozatai. Nem kérdés, hogy szükség van ilyenre - fűzte hozzá. A miniszter megjegyezte, eldöntendő például, hogy mi legyen az emlékmű felirata, ahogy az is, hogy az 1956ms áldozatok a szovjet megszállás áldozatai-e. A civil szervezetek azt kérik tőlünk, hogy a Szabadság téren legyen egy központi emlékműve a szovjet megszállás áldozatainak - mondta el a miniszter, jelezve, néhány héten belül elindul az emlékbizottság honlapja, amely szintén fóruma lehet a minél szélesebb körű vélemény- nyilvánításnak. LMP: a jegybank adjon kölcsön a Befektető-védelmi Alapnak Budapest. - Az lmp > szerint a Magyar Nemzeti Banknak kellene kölcsönt adnia a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) a brókerbotrányok áldozatainak mielőbbi kártalanítása érdekében, a jegybanknak emellett egy kárrendezési alapot is létre kellene hoznia éves árfolyamnyereségének tíz százalékából. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján bírálta a kormányt, amiért szerinte politikai alapon tesz különbséget a brókerbotrányok idei, mintegy 50 ezer Fidesz: a bankok akadályozzák a kártalanítást Budapest. A Fidesz szerint a bankok akadályozzák a brókerbotrányok áldozatainak kártalanítását, az ellenzéki pártok pedig félrevezetik a közvéleményt. A kormánypárt ezt szerdán arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy napközben Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője azt mondta, a Magyar Nemzeti Banknak kölcsönt kellene adnia a Befektetővédelmi Alapnak, hogy mielőbb kártalanítsák a brókerbotrányok áldozatait.’ A Fidesz hangsúlyozta: az LMP nem szavazta meg a károsultak kártalanításáról szóló törvényt, vagyis „a rajtuk múlott volna, a károsultak most nem hogy hatmillió forintot, de egy fillért sem kapnának”. A Quaestor károsultjainak kártalanítását a bankok akasztották meg azzal, hogy az Országgyűlés döntését megtámadták, beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz - írták, hozzátéve: az ellenzéki pártok megpróbálják félrevezetni brókercsalások károsultjait.- A kormánypárti javaslatoknak köszönhetően a parlament minden szükséges törvényt elfogadott ahhoz, hogy véget lehessen vetni az évtizedes pénzügyi korrupciónak - emelték ki. - A brókercégek működésére szigorúbb szabályokat alkottunk, megvalósult a csaló brókerek vagyonának zárolása és lehetővé tettük a brókercsalások áldozatainak kártalanítását is- fogalmazott a Fidesz. Kitértek arra is, hogy most a hatmillió forintig terjedő kártalanítás történik meg, ami a károsultak többségének megoldást jelent. A hatmillió forint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését, és annak függvényében lehet befejezni a károsultak kifizetését. A Fidesz bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb döntést hoz az ügyben és teljesül a parlament akarata, vagyis a „szocialista brókerbotrányok áldozatai hozzájutnak a kártalanításhoz, a csaló brókerek pedig a börtönbe kerülnek” - írták.
