Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-22 / 168. szám

2015. JÚUUS 22., SZERDA OqgGqeQCis Robotszemélyzettel működő hotel Dinoszauruszkülsejű recepciós, futószalag mellől szabadult ru­határos és játékbabaszerű ügyin­téző várja a vendégeket a világ első robotszemélyzettel működő hoteljében, a Japán délnyugati részén található Nagaszaki prefektúra Szaszebo településén. Szaszebo. Szavada Hideo egy élmény­park részeként működteti a Henn na Ho­telt, amelynek robotszemélyzete - mint fogalmazott - nem üzleti fogás, hanem a technológia hasznosítására, a hatékony­ságnövelésre és a munkabérek megtaka­rítására irányuló komoly erőfeszítés. A szállodába belépve angolul beszélő dinoszauruszrobot és japánul csevegő női humanoid robot fogadja a recepción a vendégeket, akiknek egy érintőképernyő is segít a bejelentkezésben. A csomagokat automata teherkocsi viszi fel a szobákba, amelyek a hagyományos elektromos kulcsok helyett arcfelismerő technológiára épülve nyílnak. Szavada sze­rint ennek az az oka, hogy a robotok nem túl jók az elveszett kulcsok megkeresésé­ben, és mint hozzátette, az ágyazás is a gyenge pontjaik közé tartozik. A szálloda előterében egy üveg mögé zárt hatalmas - leginkább gyárakból ismerős - robotkar pakolgatja a vendégek csomagja­it a „robotruhatárra” keresztelt sarokban. Arra a kérdésre, hogy miért nem elegendő egy egyszerű érmés csomagmegőrző, Szavada elmondta, hogy a technológiai újí­tásokra szeretné felhívni a figyelmet, és per­sze alternatívát akar kínálni az egyre emel­kedő szállodaárakkal szemben. Egy éjszaka a Henn na Hotelben 9000 jennél (21 ezer forint) kezdődik, ami ala­csony összegnek számít Japánban, ahol egy minőségibb szállodában kétszer-há- romszor ennyibe kerül egy szoba. A bizarr hotelben egy játékbabára ha­sonlító kopasz robot látja el az ügyintézői feladatokat, amelyek jelenleg a reggeli menü és a programkínálat felsorolására korlátozódnak. A szobákban egy pufi ró­zsaszín tulipánra emlékeztető robot felel a lámpák fel- és lekapcsolásáért, illetve a pontos időről és az időjárásról is lehet tő­le érdeklődni. A szállodavendégek és persze a méreg­drága robotok biztonságáért ugyanakkor hűs-vér emberek felelnek: ők nézik a biz­tonsági kamerák felvételeit. Szavada hamarosan egy másik robot­hotelt is akar nyitni Japánban és ké­sőbb külföldre is terjeszkedne. Ezen kí­vül kínai és koreai nyelvvel bővítené a robotok szókincsét. Az első pár hétben még nem működik teljes kapacitással a szálloda, hogy meggyőződjenek róla, minden rendben megy. Hihetetlen csillagpárost fedeztek fel megállapította, hogy a hirtelen fényességváltozásokat az okoz­za, hogy á rendszer egyik tagja gyakorlatilag felfalja társát. A csillapíthatatlan étvágyú objek­tum egy fehér törpe, amely oly tömör, hogy egy teáskanálnyi Párizs/London. Hihetetlen csil­lagpárost fedeztek fel, amelynek egyik tagja, egy fehér törpe tel­jesen elfedi a földi megfigyelők­től társát, s a takarásban jóízűen falatozik belőle. A maga nemében egyedülálló bináris rendszert ismertető tanul­mányt a Királyi Asztronómiai Tár­saság folyóirata, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society fogadta el közlésre. A Földtől 730 fényévnyire, a Sárkány-csillagképben lévő Gaia 14aae katalógusjelű rendszert az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Gaia (Global Astrometric Interferometer for Astrophysics) segítségével fe­dezték fel 2014 augusztusában, amikor egyetlen nap leforgása alatt ötször felfénylett. Változó- csillagok alkotják, azaz olyan na­pok, amelyek állapota emberi időskálán mérve is rövid idő alatt módosul - olvasható a PhysOrg hírportálon. A Cambridge-i Egyetem tudó­sai által vezetett nemzetközi ku­tatócsoport megfigyelései során anyaga az elefánt súlyával egye­zik meg. Méretre mindössze ak­kora, mint a Föld, társának tér­fogata viszont 125-ször haladja meg a Napét, ugyanakkor súlya alig éri el a fehér törpe tömegé­nek 1 százalékát. ti Intézetének kutatója. Az észlelések során az is kide­rült, hogy a fehér törpe gyakor­latilag állandóan eltakarja a tár- sát. A két csillag szoros közel­ségben kering egymás körül, és körülbelül 50 percenként követ­szont gyakorlatilag híján van a hidrogénnek, holott utóbbi a leg­elterjedtebb kémiai elem a világ- egyetemben. A hidrogén hiánya alapján a Gaia 14aae-együttest a kitöréseket mutató, úgynevezett kataklizmikus változócsillagok ritka osztályába, a Vadászebek- csillagkép kettős objektumai, az AM CVn-típusú bináris rendsze­rek közé sorolták. Az AM CVn-rendszerek azért érdeklik a csillagászokat, mivel ál­taluk remélik megfejteni a mo­dern asztrofizika egyik legna­gyobb rejtélyét, azt, hogy mi vált­ja ki a bináris rendszerekben be­következő úgynevezett la típusú szupernóva-robbanásokat. Ezek a robbanások rendkívüli fényessé­gük miatt standard gyertyákként szolgálnak az extragalaktikus tá­volságmérésben. A Gaia 14aae esetében nem tudjuk, hogy a két csillag végső soron összeütközik-e és ez vált­ja majd ki a szupernóva-robba­nást, vagy először a fehér törpe teljesen felhabzsolja-e csillagtár­sát. Mindenesetre e bináris rendszer tanulmányozása hoz­zásegítheti a tudományt annak megértéséhez, hogy mi okozza a világegyetem legfényesebb robbanásait - hangsúlyozta Morgan Fraser, a Cambridge-i egyetem kutatója. Totóó, „Idegen” égboltot ábrá­zoló rejtélyes csillagtérkép díszí­ti az ősi japán temetkezés, a Ki- tora-sírbolt mennyezetét. A Kr.u. 7-8. századi sírboltot 1998-ban tárták fel Nara- prefektúrában, Aszuka közelé­ben. A kőépítmény mindössze 1 méter magas, 1 méter széles, hossza alig 2,5 méteres, a rég ki­fosztott sír érdekessége a falait és mennyezetét borító színpom­pás freskók - olvasható a Yahoo hírportálon. A sírkamra falait a négy égtáj felé tájolták, az északit a fekete teknős, a délit a vörös a főnixma­dár, a nyugatit a fehér tigris, míg a keletit a kék sárkány ábrázolá­sa díszíti. A mennyezet viszont az éjszakai égboltot jeleníti meg, a térképen 68 csillagkép külön­böztethető meg. A csillagokat ara­nyozással emelték ki, a három ci­nóbervörössel festett koncentri­kus kör pedig az égi objektumok, köztük a Nap mozgását jelöli. Két kutató, Szórna Mitszuru, a- Japán Nemzeti Csillagászati Ob­szervatórium asztronómusa és Nakamura Tszuko, a Daito Bunka Egyetem tudósa külön- külön elemezték az ősi csillag­Rejtélyes csillagtérkép térképet, és arra a következtetés­re jutottak, hogy az „idegen” ég­boltot ábrázol, olyan pozícióban jeleníti az égitesteket, ahogy azo­kat Kínában, Hsziánban (Xi'an), vagy Lojangban (Luoyang) vég­zett megfigyelések során észlel­hették. A tudósok abban is egyetértet­tek, hogy a csillagtérkép a sír­bolt építését több évszázaddal megelőző állapotokat tükröz. Ám míg Szórna Mitszuru Kr.u. 240-520 közötti időszakra datál­ja a csillagtérképet, Nakamura Tszuko Kr.e. 120-40 közötti peri­ódusra teszi a megfigyeléseket. Egész más véleményen van Mijadzsima Kazuhiko, a Dosisa Egyetem professzora, aki a sír­kamra felfedezése után közvetle­nül tanulmányozta a mennyeze­ti freskót. Meggyőződése szerint az ősi csillagtérkép a Koreából Kr.e. 65 táján végzett megfigye­léseket tükrözi. Segít a keresésben London. Stephen Hawking vi­lághírű brit fizikus is segít a Földön kívüli élet keresésében: csatlakozott Jurij Milner orosz milliárdos Breakthrough Initiatives projektjéhez. Az orosz vállalkozó hétfőn je­lentette be, hogy 100 millió dol­lárt (28 milliárd forintot) tervez költeni arra a kutatásra, mely­ben az általa kiválasztott tudó­sok figyelik a rádiójeleket, hát­ha az univerzum intelligens lé­nyeinek nyomára akadnak. A Facebookba és más nagy reményű startupokba befekte­tő orosz milliárdos szerint a Szilícium-völgy erejét és inno­vációs képességét hadba fogva át lehet kutatni az egész Tejút­rendszert és még száz közeli galaxist is. Nincs ennél nagyobb kér­dés. Itt az idő, hogy támogas­sam a választ keresőket - je­lentette ki Hawking. A világ legnagyobb teljesítmé­nyű teleszkópjainak használata mellett a vállalkozás igénybe ve­szi a Kaliforniai Egyetem SETI@home világméretű plat­formját, amelyben 9 millió ön­kéntes figyeli az eget és kutat élet után. A vüág egyik legna­gyobb szuperszámítógépe is a projekt rendelkezésére áll. A kutatók szerint ezzel egy nap alatt gyűjthetnek annyi adatot, amennyit ezelőtt egy év alatt lehetett. Valahol a világegyetemben talán intelligens lények nézik a mi fényeinket és tisztában vannak azzal, mit jelentenek - mondta Hawking. A legidősebb gyíkemb- riókat fedezték fel Párizs. Az eddig előkerült legidősebb gyíkembriókat fe­dezték fel megkövesedett tojá­sokban a grenoble-i Európai Szinkrotronsugárzásu Köz­pont (ESRF) kutatói, a leletről a Plos One szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban je­lent meg tanulmány. Az apró, 1 eurós pénzérme nagyságú tojások 125 millió évesek, a fosszílizálódott lele­teket még 2003-ban tárták fel Thaiföldön - olvasható a PhysOrg hírportálon. Héjuk kemény volt, így soká­ig a paleontológusok azt feltéte­lezték, hogy apró ragadozó di­noszauruszok, vagy kezdetle­ges madarak tojásairól van szó. Egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Szinkronsugárzási Központban vizsgálta meg a le­leteket, az ESRF nagyfelbontá­sú ultrafényes röntgenforrása­inak segítségével ugyanis a leg­apróbb részletekig megismer­hető a tojáshéj szerkezete és az embriók csontvázának jelleg­zetességei. Mint kiderült, a to­jások egy addig ismeretlen, hosszú, keskeny koponyájú, hegyes pofájú gyíkfajta embri­óit rejtették, amelyeket a szak­emberek a lábatlan-alakúak (anguimorpha) alrendágába sorolták. « 1 t í t I > » kezik be teljes napfogyatkozás. A Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp se­gítségével elvégzett színkép­elemzési mérések kimutatták, hogy a Gaia 14aae rendszer ren­geteg héliumot tartalmaz, vi­A forró és tömör fehér törpe rendkívül erős gravitációs hatást gyakorol, ennek eredményeként társa luftballonként fuvódott fel, s egyre közeledik a falánk csillaghoz - magyarázta Heather Campbell, a Cambridge-i Egyetem Csillagásza-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents