Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-20 / 166. szám

„Kiszámítható pályára állítottuk n Budapest. A hazai sportélet ki­számítható pályára állítását hang­súlyozta a sportért felelős államtit­kár az Ml aktuális csatorna műso­rában. Simicskó István a Testnevelési Egyetem diplomaosztó ünnepsége alkalmából elmondta, hogy 224- en vették át oklevelüket, s az intéz­mény önállóvá válásával, a szak­edző-képzés beindulásával egyre magasabb lesz a színvonal. Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma államtitkára a sport jel­lemformáló hatását, egészségmeg­őrző szerepét hangoztatva kijelen­tette: a mindenkori kormány fel­adata, hogy áldozzon rá, biztosítsa a feltételeket. Kifejtette, hogy az el­múlt években 114 ezerrel nőtt az igazoltan sportoló gyermekek szá­ma, a sportoló felnőttek aránya pe­dig 5-ről 15 százalékra emelkedett. A kiemelt egyesületek és a 16 olimpiai sportág támogatásával ki­számítható pályára állt a magyar sport, a másfél éve bevezetett új ösz­töndíjrendszerrel pedig már 120- 130 sportoló él - összegezte az ed­digi eredményeket Simicskó István, aki arra is kitért, hogy az összeg versenyképes az egyesült államok­beli és nyugat-európai ösztöndíjak­kal. Emellett a kiemelt edzők is ál­lami fizetésben részesülnek. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy folyamatosan nő a sportága­zat költségvetése: míg 2010-ban 16 milliárd forintot szánt a területre az akkori kormány, addig egy évvel később már 31 milliárd volt a keret Kiemelte a társasági adó bevonását a látványcsapat sportágak utánpót- Iás-nev*lésébe és aTétesítményfej­Megfelelő bér nélkül Budapest. Tisztességes bérek nélkül semmit nem ér a foglalkoz­tatási adatok javulása - reagált az LMP Lázár János bejelentésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 2010-ben vállalt egymillió új munkahely felét már teljesítette a kormányzat. Az LMP szerint azonban a fog­lalkoztatási adatok javulása csak akkor jelentene előrelépést, ha a magyar családok „meg is tudná­nak élni a munkáért kapott bér­ből”, de Magyarországon jelenleg mintegy 2,2 millió ember keres a létminimumnál kevesebbet. Hozzátették, csak akkor lehet ki­lábalni az elhúzódó válságból, ha minden magyar dolgozó meg tud majd élni a fizetéséből. „Ehhez többkulcsos adórend­szerre, minimálbér-emelésre, a családok terheinek csökkentésé­re, valamint a magyar kis- és kö­zépvállalkozások támogatására lenne szükség" - írták. Kiszámíthatóbb a tankönyvellátás Budapest A Fidesz szerint kiszá­míthatóbb a tankönyvellátás, a kormány évről évre több gyermek számára tudja biztosítani az ingye­nes tankönyvellátást. A Fidesz arra hívta fel a figyel­met, hogy ősztől újabb évfolyam kapja ingyen a tankönyveket, 2016- tól már a teljes alsó tagozaton ingye­nes lesz a tankönyvellátás, és ez 800 ezer kisiskolás családjának je­lent segítséget. A felsőbb évfolyam­okon pedig rászorultság alapján ad­nak támogatást. Hangsúlyozták: idén a kiadványok további húsz százalékkal lesznek olcsóbbak, és „minden remény megvan arra, hogy rendben megérkezzenek a tankönyvek az iskolákba”. A Graboplast milliárdos támogatást kap a beruházásához A padlógyártó Grabo­plast Zrt. a következő két Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a Gra­boplast támogatásáról tartott sajtótájékoztatón a Külügymfc. nisztériumban évben 8,7 milliard forint | értékű beruházást hajt 1 végre exporttevékenysé­gének bővítésére, ami­hez egyedi kormánydön­tés alapján 3 milliárd fo­rint vissza nem térítendő támogatást kap - jelen­tette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter valamint Jancsó Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója. Budapest. Szijjártó Péter fel­idézte, hogy a beruházások ér­téke tavaly elérte az 5216 milli­árd forintot, 14 százalékkal bő­vült egy év alatt, amire az el­múlt 17 évben nem volt példa. A Nemzeti Befektetési Ügynök­ség (HIPA) tavaly 60 nagy beru­házási projektről folytatott ered­ményes tárgyalásokat, idén az első fél évben pedig 30-ról. A Graboplasté pedig már a har­madik magyar nagyberuházás­ról szóló bejelentés a héten - hangsúlyozta a miniszter. Jancsó Péter, az idén 110. év­fordulóját ünneplő, teljes egé­szében magyar tulajdonú Gra­boplast elnök-vezérigazgatója elmondta, legalább 107 fős lét­számbővítést vállaltak, és a 8,7 milliárd forintos beruházás ke­retében a tatabányai gyár bőví­tése mellett Kecskeméten is fej­lesztést terveznek. A cégvezető szerint a Graboplast a beruhá­zás révén Európa meghatározó padlógyártó vállalatává válik. A miniszter kiemelte: Ma­gyarország átvette az első he­lyet Közép-Európában a GDP- arányos külföldi tőkebeáram­lást tekintve, a gazdaság teljesít­ményéhez képest ide áramlott be a legtöbb külföldi tőke. Ah­hoz azonban, hogy a beruházá­sok növekedési üteme hosszú távon fenntartható legyen, a szerkezetét is ki kell egyensú- dyozni, ezért legalább> annyit kell dolgozni a magyar vállala­tok beruházásaiért, mint a kül­földiekért. Szijjártó Péter elmondta, a Graboplast történetének legje­lentősebb beruházását fogja végrehajtani. A kormány a be­ruházáshoz 35 százalékos in­tenzitású támogatást nyújt, 3 milliárd forint vissza nem térí­tendő készpénztámogatást. Ez sokszorosan megtérül majd a miniszter szerint, hiszen a be­ruházásnak jelentős exportnö­velő hatása lesz. Szijjártó Péter ezúttal is hangsúlyozta: fontos, hogy a jelenlegi háromezer he­lyett tizenkétezer olyan vállalat legyen Magyarországon, amely versenyképes tud lenni az ex­portpiacon. A Graboplast a déli nyitás ke­retében a Dél-Afrikai Köztársa­ságban 3600 vasúti kocsi speci­ális padlózatának gyártására készül, a keleti nyitás keretében pedig 2000 orosz iskola padló­zatának burkolatát szállítja. A Nemzetközi Kosárlabda Szövet­ség a legmagasabb minősítésű tanúsítványt állította ki a Gra­boplast sportpadlói számára - ismertette a miniszter. Jancsó Péter a társaság ered­ményeiről elmondta, a Grabo­plast 2014-ben 17,5 milliárd fo­rint árbevételt ért el, eredmé­nye megközelítette az 1 milliárd forintot. A társaság több mint 80 országba exportál, az export aránya meghaladja a 93 száza­lékot. A cég a lakossági padlók előállítása mellett olyan saját fejlesztésű speciális padlóbur­kolatokat gyárt - ezeket a szak- irodalom intelligens padlóként említi -, mint például a közüle­ti, sport és járműipari padlók. Hangsúlyozta, a cég valameny- nyi technológiáját maga fejlesz­tette ki, árbevétele 3,5 százalé­kát költi erre, az elmúlt tíz év­ben mintegy 13 milliárd forintot fordított arra, hogy ehhez a leg­korszerűbb gépek álljanak ren­delkezésre. Az elnök-vezérigaz­gató beszélt arról is, hogy társa­ságuk a világ egyik legnagyobb busz- és vonatpadlógyártója, ők készítették például a riói és a sanghaji metró padlóját. A bűnözőknek a börtönben a helyűk Budapest A Fidesz büntetőpolitikája alap­jaként hivatkozott arra, hogy bűnözőknek a börtönben a helyük, a visszaeső, erősza­kos bűnözőknek, a gyilkosoknak és a gye­rekgyilkosoknak pedig egy életre ott a he­lyük - közölte a kormánypárti frakció va­sárnap az MTI-vel. A Fidesz-frakció ezt arra reagálva tudat­ta, hogy Répássy Róbert, az Igazságügyi Mi­nisztérium parlamenti államtitkára buda­pesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a kor­mány sikerrel védte meg a magyar jogrend­szerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövő­ben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés forma megmaradjon. A Fidesz azt írta: 2011-ben a szocialisták eu­rópai parlamenti képviselői elérték, hogy az új alaptörvényről és a többi között a tényleges életfogytiglanról európai parlamenti vitát tart­sanak, ahol elítélték ezt a jogintézményt Ma­gyarország végül a strasbourgi bíróság előtt megvédte az intézkedést, így az továbbra is a magyar büntetőpolitika része maradhat. A polgári kormány szigorú büntetőpolitiká­ja és annak legsúlyosabb büntetési formája, a tényleges életfogytiglan működik - állapítot­ta meg a képviselőcsoport, hangsúlyozva: ed­dig 48 gyilkost, köztük több gyermekgyilkost tudtak egy életre rács mögé zárni. Nem ütköznek uniós jogba a különadók Budapest. A magyar álláspont szerint nem ütközik uniós sza­bályba az élelmiszerlánc-fel­ügyeleti díj, illetve a dohányter­mékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás - re­agált Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter az Ml aktuális csatornán arra, hogy az Euró­pai Bizottság az ügyben vizsgá­latot indított, és annak lezárásá­ig megtiltotta a progresszív kul­csok alkalmazását. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a két adó felfüggesztése körülbelül 35-40 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből, de arra készülnek, hogy egyez­tetnek az Európai Bizottsággal. Varga Mihály úgy fogalmazott: azok az intézkedések, amelyek korábban hasonló szűrőn men­tek át, végül „zöld jelzést” kaptak. Ennek a két adónemnek az esetén is jó esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottságot meg tud­ják győzni, a magyar kormány betartja az uniós előírásokat, csak olyan jogszabályokat fogad el, amelyek ezekkel harmoni­zálnak - mondta a nemzetgaz­dasági miniszter. A tárcavezető beszélt arról is, hogy már több mint 50 ezren érdeklődtek a családi otthonte­remtési kedvezmény, illetve a program iránt. Varga Mihály hangsúlyozta, ha kifogyna a ke­ret, a pótlást biztosítani tudják. Hozzátette, hogy új elemként a minisztérium lakásépítési prog­ramon dolgozik. A magyar építő­ipar most kezd „lábra kapni”, jó esély van arra, hogy egy, az épí­tőipart érintő programmal a la­kásépítések számát növelni tud­ják - hangsúlyozta a miniszter. Varga Mihály bízik abban, hogy a terveket őszre véglegesí­teni tudják, és akkor a kormány tárgyalni tudja. ■ A miniszter kitért arra is, mos­tanáig alig van hatása a görög vál­ságnak a magyar gazdaságra, és remélhetően ez hosszú távon is így marad. Hozzátette: árfolyam és állampapír-piaci hozamok te­rületén érintheti a hazai gazdasá­got a görög helyzet. A nemzetgazdasági tárca ve­zetője felhívta a figyelmet a nép­szerű görögországi úticélok he­lyett a belföldi turizmus biztosí­totta lehetőségekre. A kormány szégyene Budapest. Az MSZP vélemé­nye szerint Orbán Viktor mi­niszterelnök és a kormány szégyene, hogy a magyarok már Romániában járnak élel­miszert vásárolni, mert az ala­csonyabb áfa miatt ott ezek a termékek olcsóbbak - erről Józsa István beszélt budapesti sajtótáj ékoztatój án. A képviselő hangsúlyozta, hogy Romániában 24-ről ki­lenc százalékra csökkentették az élelmiszerek áfáját, miköz­ben Szlovákia arra készül, hogy húszról tíz százalékra mérsékli ezt az adónemet. Egyúttal feltette a kérdést: a magyar embereknek miért kell még mindig 27 százalékos élelmiszeráfát fizetniük. A politikus úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor és kormánya áfacsökkentésben nem képes lé­pést tartani Romániával és Szlo­vákiával, akkor „ássa el magát”. Az MSZP viszont kormány­ra kerülve öt százalékra csök­kentené az alapvető élelmisze­rek áfáját, hangsúlyozta újfent korábbi javaslatukat. Arra is kitért, hogy az áfacsökkentés 120 milliárd költségvetési kiesést jelente­ne, de - szavai szerint - ez egy év alatt ellensúlyozható lenne az ágazat kifehérítésével és a forgalom növelésével. Az eddiginél na­gyobb káosz várható Budapest Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti ország- gyűlési képviselő szerint a korábbi éveknél is nagyobb káosz várható az idei tanév­kezdéskor. Az Országgyűlés népjóléti bi­zottságának tagja vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a háttérben is nagy problémák láthatók. Kérdés­ként fogalmazta meg, valóban távozik-e az Oktatási Hivatal vezetője, gazdasági vezetője és - augusztus végével - Czunyiné Bertalan Judit köznevelési ál­lamtitkár, akiért, mint mondta, nem fognak „könnyeket ejteni”. Az Orbán-kormány alig két év alatt szétverte az önkor­mányzati fenntartású iskola- rendszert - jelentette ki, hoz­zátéve, szakemberek már ak­kor jelezték, az „államosítás” okozta központosítás megbé­nítja a közoktatást. Hangsúlyozta: vezetésre al­kalmas emberekre és műkö­dőképes intézményekre lenne szükség. Mint mondta, azóta a „ma- muthivatal” többször szorult pótlólagos pénzügyi források­ra, a média pedig a Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ erőszakos isko­laigazgató-váltásaitól hangos, az intézmény ugyanúgy kép­telen ellátni feladatát, mint a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kellő). Utóbbiról szólva arról be­szélt: tavalyelőtt 28 ezer tan­könyv nem érkezett meg idő­ben, egy éve pedig a tankönyv­csomagok körül alakult ki ká­osz, idén a Kellő már hivatalo­san közölt feladatai némelyikét sem látja el; pél­daként a szortírozást és az is­kolába beszállítást említette. A Kellő kapja a pénzt, de az iskoláknak kell a munkát ellát­niuk, úgy, hogy a negyedmilli­árdos haszonból sikerült 140 millió forintos hiányt létrehoz­nia az intézménynek - mond­ta Bangóné Borbély Ildikó. 1

Next

/
Thumbnails
Contents