Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-16 / 163. szám
Aratás és cséplés Évszázadok során a mez& gazdasági munkák közül a legnehezebb és a leggyötrelme- sebb feladat a gabona aratása és a cséplése volt. Nehézségéta nyári forróság, az elviselhetetlen munkakörülmények mellett a hosszú, hetekig tartó - embert próbáló - fizikai erőfeszítés adta. Sikere nélkül nem születhetett volna mega paraszt, a mezőgazdasági munkás munkájának gyümölcse, s nem lett volna biztosított napi kenyerük, amely az életet, a mindennapok boldogságát jelentette. Az ember azt tartotta, ha kenyere van, akkor szinte mindene van. kezdett elterjedni és általánossá válni a géppel, a kombájnnal történő betakarítás. A learatott gabona - búza, rozs, árpa és a többi - magjának kinyerését - tisztítását, osztályozását - jelentette a cséplés. Azt, hogy például a búzából a kenyérhez és a következő évi vetéshez szükséges magot a melléktermékektől különválasszák. Ez évszázadokon át állati erővel, nyomtatással (a gabona lovakkal végeztetett tipra- tásával), vagy cséphadaróval (a gabona kézzel végzett ütlegelésével) történt. Ebben forradalmi változást a Hagyományosan június 29. volt az aratás kezdetének idő pontja. Akkorra érett be a gabona - azt mondták, megszakadt a gyökere - és kezdődhetett betakarítása. A gazda - nagybirtokokon az uraság, vagy az intéző - az aratómunkásokkal kiment a gabonaföldre és az aratás kezdetét jelképező első kaszavágást, az első suhintást mindig ő tette meg, majd az aratók egy ima elmondása után láttak hozzá a munkához. gőzzel működő cséplőgép hozott. Ez hazánkban a 19. század végétől fokozatosan terjedt el. Alkalmazása jó munkaszervezést és nagy fegyelmet köve telt A módszer a cséplés idejét hónapokkal is lerövidítette. A munkák végzésére kisfalumban, Kishartyánban is cséplőbandát szerveztek. A tehető sebb gazdáknál a cséplést portáról portára járva, a kisebb birtokosok esetében pedig közös szérűn végezték. A munkabér a Az egész aratás alatt - szinte szertartásosan - a férfiak kalapban, a nők pedig fejkendő ben dolgoztak. Ezt a kemény nyári napsütés is indokolta. Az aratás hagyományos eszköze évszázadokig a sarló volt Azzal vágták le és szedték fel, szedték össze - s rakták csomóba, vagy kévébe - a levágott gabonát Az egyes részfeladatok a férfiak és a nők között nem voltak elkülönítve. Mindenki végzett mindent. Mégis, a sarlósaratás jobbára asszonyi munkának számított. Ebben a kaszával történő aratás jelentős változást hozott, amely hazánkban csak a 19. század végére terjedt el. A kasza a férfiak eszköze lett. Ők vágták, ők aratták le a gabonát. A nők pedig a levágott gabonát - kézzel és sarlóval - összeszedték, előkészítették a kévéket Ők voltak a marokszedők. A kévék bekötését és annak keresztberakását általában a férfiak végezték. A munkák szépségét és nehézségétfiatalemberként magam is megtapasztaltam. Magyarországon a gabona aratása a ’60-as évek közepéig kézzel - kaszával - történt. Csak ezután kicsépelt gabona bizonyos része, vagya napszám fejében kialkudott bér volt. A cséplést helyi mesterember, Antal János „Sala” saját gépével végezte, s egyúttal ő volt a gépész is. A hatalmas súlyú gépeket (gőzgép, cséplőgép) állati erővel vontatták a helyszínekre. A gépi munkával új funkciók keletkeztek: kévevágó, etető, zsákoló, szalmahordó, kazalrakó, törekes és így tovább. A cséplés napi 12 órás megfeszített munkával járt, s embertelen munkakörülményekkel, amit a cséplőbandának tűrnie kellett. A széntüzelésű gőzgépből kiáramló, mérgező gázokkal telített füst szinte rátelepedett a szérűre. A cséplőgépből áradó por, továbbá a levegőben szálló apró pelyva- és toklászszemcsék, az ott dolgozó emberek testét szinte át, meg átjárták. Édesanyám és a cséplésben résztvevő sok ember, megszenvedte ezt a munkát. Településünkön 1952-ben a cséplőgép etetőjét halálos baleset érte. E munkák végzését az emberek többsége ma már nem ismeri, s lassan az emlékekben sem él tovább. Bartos József Az „Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja” integrációjával a Kormányhivatal eddigi törzshivatalból és szakigazgatási szervi egységekből álló belső tagoltsága megszűnt, az egyes szakfeladatokat ellátó, a kormányhivatalhoz eddig csak funkcionális és szervi szempontból kapcsolódó szakigazgatási szervek - így a Munkaügyi Központ is - főosztályként folytatják munkájukat. A belső integráció kapcsán egy-egy főosztály több szakigazgatási szerv feladatát látja el. A járási szakigazgatási szervek a járási hivatalok osztályaiként működnek tovább. mai feladatok megvalósítása is a szakigazgatási szervek bein- tegrálódása után, azonban az állampolgárok csak az ügymenetek rugalmasabb kezelését fogják az átalakulásból érzékelni.- Hogyan alakult a munkanélküliség az elmúlt időszakban Nógrád megyében?- A tendenciák kedvezőek, mind a Központi Statisztikai Hivatal, mind a foglalkoztatási regiszter adatbázisai a munkanélküliek számának csökkenését jelzik. Ami a legfontosabb, hogy a foglalkoztatottak száma is nő Nógrád megyében. A foglalkoztatási ráta 2012-ben 40,9 százalékos volt, 2015. első negyedévére ez az érték, 50.6 százalékra növekedett, bár az elmúlt év végén ez az érték magasabb volt ennél a 15 és 74 évesek körében, a munkaerő felmérés alapján. A foglalkoztatás szintjét tekintve országosan az utolsó, illetve utolpiac létszámigénye az év első négy hónapjában 1 177 főre emelkedett. A megye gazdaságában meghatározó szereppel bíró ágazatok közül a feldolgozóipar összesen 302 főnek kínált munkalehetőséget, míg a kereskedelem 222 főnek. A közigazgatás, oktatás, egészségügy területén lassú növekedést figyelhettünk meg, de még mindig visszafogott volt a szakemberek iránti kereslet, összesen 86 fő. Az álláshelyek jellegéből adódóan jelentős a képesítéshez nem kötött álláshelyek kínálata az álláskeresők számára. A szakképzettek közül elsősorban az építőipari, a fém- és villamos ipari, a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak, valamint az irodai adminisztrátorok voltak keresettek.- Milyen pénzbeni juttatásokat kapnak az álláskeresők?- A jelenleg hatályos szabályozás szerint az álláskeresési elcia programot emelném ki, amely már a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus első programja.- Kiket céloz meg az új foglalkoztatási program?- Magyarország kormánya kiemelt céljának tekinti a munka- nélküli fiatalok számának visszaszorítását, ezért - összhangban az Európai Unió elvárásaival - megkezdte Ifjúsági Garancia Akciótervének megvalósítását Az Ifjúsági Garancia célja, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei kormányhivatalok főosztályai, illetve a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai közreműködésével a 25 év alatti fiatalok személyre szabott segítséget kapjanak munkaerőpiaci helyzetük, esélyeik javításához. A program megvalósítása során célunk, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliként A szakképzet- len fiatalok esetében prioritásAz állampolgárok csak az ügymenetek rugalmasabb kezelését fogják az átalakulásból érzékelni - hangsúlyozta Tamási Ildikó- Az egységes megyei kormányhivatali, illetve járási hivatali szervezet kialakításának állampolgárok szempontjából megfogalmazott célja a hatósági eljárások egyszerűsítése és gyorsítása. Április elsejétől megszűntek a kormányhivatalon belüli szakhatósági eljárások. Ezt követően a szakkérdés vizsgálatát a hivatalon belüli szervezeti egység végzi, amellyel rövidül az ügyintézési határidő - tájékoztatta lapunkat Tamási Ildikó főosztályvezető, aki munkatársunk kérdéseire válaszolt.- A belső szervezeti változások hogyan érintik az állampolgárokat a foglalkoztatást segítő támogatások igénybevételét érintően az átalakulás után?- A Munkaügyi Központ neve Foglalkoztatási Főosztály névre változik, a szakmai feladatkörben két jelentős feladatbővülés érinti a munkánkat, a foglalkozási rehabilitáció visszakerült a foglalkoztatási területhez, valamint a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések végzése is ide került. A munkaügyi kirendeltségek a Foglalkoztatási Osztály elnevezést használják, a feladatuk nem változott, tehát továbbra is bizalommal fordulhatnak hozzájuk az álláskeresők. Talán úgy lehetne összefoglalni a változás lényegét, hogy a kormánymegbízott és a járási hivatalvezetők felelőssége lett a szaksó előtti helyen álltunk, ez a helyezés mostanra a 15. helyre emelkedett, javulás tapasztalható. A munkanélküliségi ráta alapján a 6. legmagasabb mutatóval rendelkezünk, a 2012-ben mért 18,6 százalékos érték napjainkban 9,8 százalékos szintre csökkent. A foglalkoztatási szolgálat regiszterében május hónapban 14 250 fő szerepel, az előző év azonos időszakához képest 5092 fővel kevesebb az álláskeresők száma nyilvántartásunkban.- Milyen munkalehetőségeket kínáltak megyénkben az elmúlt időszakban? 2015. január-áprilisban 9 723 főre vonatkozó állásigény jelent meg Nógrád megyében, ami az előző év azonos időszakának több mint a kétszeresét jelenti. Az elhelyezkedés lehetősége mind a hat járásban kedvezően alakult. A legtöbb új álláshelyet, 3 114 főt érintően a salgótarjáni közvetítőink rögzítették, míg a megye további területein bejelentett álláshelyek száma 900 és 1 638 fő között változott. A 2015. során rögzített új álláshelyek közül 8 546 közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott - ami az összes álláshely 87,9 százalékát jelentette. A vállalkozásoknál 534 fő foglalkoztatásához igényeltek támogatást a munkáltatók, a nem támogatott álláshelyek száma 643 fő összességében zajlott közvetítés. Az elsődleges munkaerőlátásoknak kétféle formája van, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap lehet, összege a bruttó munkabér 60 százaléka, de legfeljebb a jogosultság kezdőnapján hatályos minimálbér 100 százaléka. A nyugdíj előtti álláskeresési segélyt az öregségi nyugdíj előtt legfeljebb öt évvel állók kérhetik meghatározott feltételek teljesülése esetén, összege pedig a minimálbér 40 százaléka.- Hogyan tudják segíteni az álláskeresők elhelyezkedését?- A megye számára felhasználható források jelentősek, amelyek képzésre, bértámogatásra, lakhatási támogatásra, vállalkozóvá válásra, valamint mobilitást segítő támogatásokra for- díthatóak. Az uniós programok nyújtotta lehetőségeket a hátrányos helyzetű célcsoportok (25 év alatti fiatalok, 30 év alatti pályakezdő diplomások, 50 év felettiek, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, ellátatlanok, nők, roma származásúak, megváltozott munkaképességű álláskeresők) munkaerő-piaci esélyeinek javítására, foglalkoztatásának segítésére fordítjuk idén is. lelenleg három kiemelt program fut Nógrád megyében, az Ifjúság Garanként kezeljük, hogy visszatérjenek a tanuláshoz, lehetőséget kapjanak a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítés megszerzésére. A szakképesítéssel rendelkező fiatalok esetében a munka- tapasztalat megszerzésére, illetve a versenyszférában történő elhelyezkedés segítésére helyezzük a hangsúlyt- Mivel tudják könnyíteni az álláskeresés lehetőségét?- Elektronikus kapcsolattartást és elektronikusan elérhető információk lehetőségét kínáljuk. A kedvező lehetőség folyamatosan terjed a köztudatban, főleg a fiatalok mutatnak érdeklődést az elektronikus kapcsolattartás iránt, közülük többen a visszajelentkezést ilyen módon teljesítik. Ezen túlmenően számos ügyfél kéri e-mailben az ellátás megállapítását, de a nyilvántartásba vételi kérelemnél is egyre többen alkalmazzák. A leggyakoribb azonban a kereső- tevékenység bejelentése. Ingyenes, hiteles, kényelmes, ezek a legfőbb jellemzői a munkaügyi szervezet álláskeresési szolgáltatásának. A Virtuális Munkaerőpiac Portál (VMP) elnevezésű online álláskeresési portál (elérhetősége: http://vmp.munka.hu) fő célja, hogy a munkáltatók és a munkavállalók minél könnyebben, minél egyszerűbben egymásra találjanak munkaviszony létesítés érdekében. NBA * i i
