Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-14 / 161. szám
Nyár a hegyen Nyáron az embernek mi mindent kell megszenvednie, eltűrnie, s miről kell lemondania, ha akárcsak egy rövid túrát, egy kirándulást tervez Jó-jó, tudom, hogy nyár és aszfaltolvasztó hőség van, s ezt még a jó hűvös szobában is érzékelem, de hogy „örök” fogságra legyek kárhoztatva, az már képtelenség. Ezért nyár ide, nyár oda, a józan észt is felülírva, megszégyenítve, belevágtam legkedvesebb hegyem, a tarjáni „szent” hegy, a Gedőctető meghódításába. foglalatoskodtak. Az elterülő kertek ma is gyönyörködtetőek. A madarak csendesek, szinte kihaltak. Mégis szerencsém volt, mert az ott dolgozók két madárfészket is megmutattak. A feketerigó fészkét egy bokros díszcserje közepébe, egy lakáshoz és az utcafronthoz is közel rakta. Nem hiába ő a legszelídebb, de a legsérülékenyebb madár is. Az ott élő sárgarigópár viszont félénk és óvatos, ezért-azéghez is oly’ közel - egy bükkfa csúcsán költi fiókáit. Elindultam hát utam első állomására a Teraszos és a Görbe utca által határolt kissé meredek területre. Ahogy érkeztem, már messziről, valami furcsa, valami szokatlan, valami különleges látványban volt részem. A terület egy nagy kaszáló, amelyet rendszeresen lekaszálnak, most azonban jó részén derékig érő fű éktelenkedett. Messziről úgy láttam, mintha vékony tüll- ruhába egy tündér lejtene táncot, hol eltűnve, hol magát épp’ csak megmutatva Ezért a környéket elneveztem tündérkertnek, ahol búzavirág, pipacs, szarkaláb, s talán a természetfelelős sem tudja, hogy mi minden található, s most épp’ milyen fajta vadvirágok nyfínak. Közelebb érve már tisztán láttam, hogy egy hölgy valamit keresgél, majd amit talál, le-leha- jolva felszedi kosárkájába. Nem tagadom, szokatlan volt minden, a nő jelenléte, munkálkodása és kíváncsi voltam arra is, hogyan került ide és mi hozta utamba?Megvártam, amíg a terület szélére ért, és elmesélte történetét. A mai ebédhez családjának sóskamártást készít, s ehhez mezei, vagy vadsóskát szed. Emellett rendszeresen gyűjt gyógynövényeket, cickafarkat, apróbojtorjánt, kakukkß- vet és más gyogyßveket is. Meg mossa, leszárítja, szellős helyre teszi (felkötözi) és különösen télen jól hasznát veszt Nemsokára továbbindultam, legközelebbi megállómhoz a Görbe utca felső szakaszára. Ez a lakóterület legszebb, s egyben legértékesebb része is. Egyrészt, mert a lakóövezet a legtöbbet tartott meg eredeti természeti állapotából, amit az ott látható hatalmas fenyőfák, bükkfák és juharfák is igazolnak, s egyben a tájból is kimagaslónak. Emellett a sok díszfa, dísznövény és a terület vegetációja az ottani kerteket a legnagyobb zöldterületté teszt Szombat lévén az emberek többsége lakásba húzódott, s autóikkal csak néhányon Ezután már a hegyre, a Gedőctetőre visz utam. Noha még csak délelőtt tíz óra van, mégis aNap szinte tűz, pucsít rám, s áfák árnyéka is alig javít helyzetemen. Félúton járok, s a hőség elbizonytalanít Azt mérlegelem: menjek-e tovább, vagy azonnal visszainduljak? Mentem volna is, meg nem is. Néhány lépést megtettem előre, majd talán ugyanannyit visszafelé is. A látvány olyan lehetett, minta libikóka, s ez alatt izzadtam, s csöpögött rajtam minden. Mégis úgy gondoltam: ha már idáig eljutottam, legyőzöm ezt a fránya hegyet is. Utamat kutyák ugatása, csaholása követte. Furkósbotommal olyan lehettem, mint egy vándor, mint egy idegen, hisz egy későbbi be- csöngetésnél, segítségkérésnél ez be is igazolódott. Végül felérve a tetőre, kissé szétszórtan, kis utcácskákat és lakásokat találtam. Többségük sok évtizede, néhányuk a közelmúltban épült. A terület, bárhogyan né zem is, nem lakótelep, hanem inkább egy kis erdő, beépített lakásokkal Sőt a telkeken a természet visszafoglalta mindazt, amit korábban elvettek tőle. Ma szinte mindent ural. A hegytetőn, 356 méter magasan csillagvizsgáló honol. Valamikor nagy élet volt itt, s bejelentés esetén vendéget ma is fogad. Nem számoltam meg, de talán úgy 60-70 ember lakhat itt fenn, ideiglenesen, vagy állandóan. A környezet gyönyörűséges, a közművek kiépítettek, az út azonban siralmas, felújításra szorul. Beszélgetőtársaim a közös ügyek intézésére egy szószé ló megválasztását javasolták. Leindultam a hegyről A Tatárárok most az utolsó stáció, / árnyas fái alatt hűsölni, hej, de jó, / málnát és szamócát enni, eszegetni, / s az idő múlását nem komolyan venni, /ha teheted egyszer, s eljössz még majd másszor, / s örökké álmodsz majd a tarjáni tájról Bartos József Virágokat ültettek, padokat festettek Hogyan lehet ötletesen, önkéntesen, másokat is erre ösztönözve megszépíteni, kisebb újításokkal felfrissíteni a város kis tereit, szabadtéri, közösségi helyeit? Erre mutattak példát azok a helybeliek, akik csatlakozókat toborozva csinosították a hétvégén a vásártéri sakkozót és közvetlen környékét. Hagyományteremtő szándékkal. Salgótarján. Abban bíztak, hogy a jó hangulatú szorgoskodás felkelti a közelben lakók és az arra járók figyelmét, s nem is csalódtak: fiatalok, idősebbek, sőt hét-nyolc éves gyerekek is beálltak azok sorába, akik hetek óta szervezték a szépítő akciót. A kora délutáni órákban kezdődött a munkálkodás, amelynek során kilenc padot festettek át, használt gumiabroncsokat díszítő elemként használtak fel, sok-sok virágpalántát ültettek tartókká alakított műanyag palackokba is. A virágos növények felét a foglalkoztatási kht. ajánlotta fel, a többit a szervezők vásárolták. Az estébe nyúló munkálkodás a közösségépítést is célozta: kezdeményezői arra is rá kívántak mutatni, hogy a közösen átélt élmények közelebb hozzák egymáshoz az embereket. S ha minél több ilyen alkalom részeseivé válnak, az az egész lakóközösségre kedvezően hat, élettelibbé válhatnak a kisebb-nagyobb városrészek, erősödhetnek az egymáshoz, a helyhez kötődések. (A program támogatói: Salgé tarján Megyei Jogú Város, Független Színház, Badur Alapítvány, Nők a Jövőért Egyesület, Mozgás- korlátozottak Egymást Segítő Szervezete, Palóc Hálózati Szövetség, Salgótarjáni Új Műhely Kft). táborban. A szervezők, az iskola tanárai a mozgás örömén túlmenően a szűkebb szülőföld természeti szépségének, a történelmi múlt megismerésének lehetőségét is megteremtették. A bátonyterenyei intézmény tanulói kerékpároztak a Medves- fennsíkon, időutazást tettek az „ősvilági Pompeji” (Ipolytarnóc) tanösvényén, kirándultak a somoskői várhoz, barangoltak a Szalajka-völgyben. A látottakat előadások egészítették ki a tér„Felfedező utakon NMH-információ. a blszszk Fáy András Szakképző Iskolája és Kollégiumának diákjai kellemesen indították a szünidőt: élményekben gazdag egy hetet töltöttek a Salgótarjáni Gyermeka diákok ra tehette kreativitását természetes anyagokból dísztárgyakat „bütykölve”, ahogyan az íjászbemutatón és a táncház alkalmából is. A hagyományoknak megfelelően reggeli torna, ügyességi versenyek, vetélkedők színesítet- mészetvédelem fontosságáról, le- ték a hűvös idő ellenére is jó hanhetőségeiről; a fűben-fában rejlő gulatú tábori életet, gyógyító erőről. Mindenki próbá- lllésné Sípos Jolán táborszervező *
