Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-06 / 129. szám
2015. JÚNIUS 6., SZOMBAT HIRDETÉS 6 Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában. A következõ fél év polgári kormányzása két szimbolikus témájának az építésügyi szabályrendszer és az adóeljárás átalakítását nevezte meg a kormányfõ, aki jelezte azt is, õsszel újabb nemzeti konzultációt tervez. Budapest.A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva Orbán Viktorúgy fogalmazott: „ha nem kényszerítenének ránk életszerûtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna. Csak azért nem tudjuk hazaküldeni õket, és csak azért kell beengednünk õket, mert az uniós szabályok erre kényszerítenek bennünket” – mondta. Orbán Viktor véleménye szerint ezért vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést – bár ehhez sok társat nem lát –, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerûek legyenek. Az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszerrõl azt mondta, az abban a formájában megbukott, a tagállami miniszterelnökök június végén el fogják vetni a bizottság javaslatát, és helyette más indítványokat vitatnak meg, amibõl kikerekedik majd egy új pozíció. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EUba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni, hanem megélhetési bevándorlók. Nekik azonban meg kell érteniük: azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, nekünk, magyaroknak kell meghozni – jelentette ki a miniszterelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában bevándorlásügyben több olyan vélemény is megfogalmazódott, amely határozottabb, mint a magyar. Példaként említette a holland miniszterelnök nyilatkozatát, valamint a brit belügyminiszter-asszonyt, akirõl úgy fogalmazott, „férfiasabb, mint én ebben az ügyben. Több kórus hallatszik egyszerre Európában, és bizony a mi álláspontunknak is nagyon komoly, erõs hívei vannak” – jelezte. A témában indított nemzeti konzultáció kérdõívét a kormányfõ korrektnek, fairnek, nyitottnak nevezte. „Az más dolog, hogy nem bevándorlóbarát. Most azt kérik számon, miért nem amellett érvelünk a kérdõívekben, hogy szeretni kell a bevándorlókat. Aztán miért is kellene, mikor az emberek inkább veszélyként és fenyegetésként élik meg?” – kérdezte. Szerinte ezzel szemben a bevándorlás ügyében a magyarországi baloldal azt mondja, „az a jó, ha minél több menekültet beengedünk”. Orbán Viktor visszautasította a jelenlegi állapot és az 1956-os magyarok helyzete közötti analógia felvetését. Ugyanis 1956ban sem úgy volt – mondta –, hogy a magyar menekültek Bécsben szabadon „kóricáltak” Egy másik EU-s témában, az eurózóna ügyében ami szintén napirenden lesz a következõ EUcsúcson a kormányfõ arról is nyilatkozott, hogy körvonalazódik az eurózónán belül egy új intézményrendszer. Az eurózóna államainak szorosabb együttmûködésének tervét Magyarország üdvözli, azt azonban nem szeretné, ha kettészakadna a kontinens egy eurózónás ügyeket intézõ unióra és a közös pénzt nem használó országok ügyeit intézõ EU-ra – ismertette álláspontját. Az elmúlt öt év kormányzását értékelve a miniszterelnök úgy fogalmazott: öt éven keresztül harcoltak azért, hogy be tudják fejezni a rendszerváltást, ami szerinte sikerült is. Ezen idõszak lezárása két szimbolikus eseményének tartja, hogy egy Tisza melletti, többségében cigányok lakta településen munkáért, nem pedig segélyért tüntettek, valamint hogy bekövetkezett a fair bankok korszaka. A pénzügyi rendszer stabil, nincs infláció, a rezsi csökkent, a magyar gazdaság jövõjérõl mindenki bizakodóan beszél, jönnek a befektetések, javul a külkereskedelmi mérleg – sorolta az eredményeket, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy „még nem úgy élünk, ahogyan szeretnénk”, ezért a válságkezelés, az erõbõl érjünk el valamint helyett most az okos, higgadt, nyugodt, polgári berendezkedést szolgáló munka ideje érkezett el. A minisztereitõl több egyeztetést, több tárgyalást, több konzultációt kért. Közölte, azt kell világossá tenni, hogy ha a kabinet jól végzi a munkáját, akkor több munkahely, kevesebb adó, nagyobb biztonság és kényelmesebb élet lesz. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit másképpen csinált volna, azt válaszolta: tízedik éve miniszterelnök, és ha felsorolná az öszszes hibáját, „itt ülhetnénk még délután is”, a kérdés azonban az, van-e az embernek annyi esze, hogy ne ragaszkodjon a hibáihoz, márpedig a Fidesz-KDNP-nek megvan ez a képessége. A következõ fél év polgári kormányzása két szimbolikus témájának Orbán Viktor az építésügyi szabályrendszer és az adóeljárás átalakítását nevezte meg. Azt mondta: az építésügyi szabályrendszer átláthatatlan, megkeseríti az emberek életét, ezért egy radikális adminisztrációs csökkentést kell végrehajtani. Az adóeljárás területén szintén jobbításra van szükség – közölte. Azt is elmondta a rádióinterjúban, hogy õsszel szeretne egy újabb nemzeti konzultációt, de annak témáját egyelõre nem árulta el. Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be MTI FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió stúdiójában, mielõtt interjút ad a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólítja fel Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ minisztert és Csepreghy Nándor államtitkárt, mert az ellenzéki párt szerint egy hónapon keresztül hazudtak az Altus-megbízás ügyében. Budapest.Gréczy Zsolt, a DK szóvivõje budapesti sajtótájékoztatóján álláspontjukat Walter Deffaa, az Európai Bizottság regionális politikáért felelõs fõigazgatója Lázár Jánosnakküldött válaszlevelére alapozta. Úgy fogalmazott: lebukottOrbán Viktor,Lázár János, Csepreghy Nándor, Deutsch Tamás, Pelczné Gáll Ildikó,és „hazudott a fideszes lakájmédia.” Gréczy Zsolt azt mondta: a válaszlevelet május 5-én kapta meg a magyar kormány, azaz egy hónapon keresztül hazudtak. Megjegyezte, a levél ügyében a DK alelnöke,Varju Lászlóországgyûlési képviselõ elõször személyesen ment be a Miniszterelnökségre, de nem kapta meg. Ezután levélben kérte a dokumentumot, de válasz nem érkezett. Gréczy Zsolt közlése szerint a fõigazgató levele egyértelmû és mindent cáfol, amit ez ügyben a Fidesz és a kormány valaha kijelentett. A szóvivõ idézve a levélbõl kifejtette: azt állította a kormány, hogy az Altus vezette konzorcium ellenõrzi az uniós pénzek elköltését, de a levél ezt cáfolja. Azt is cáfolja, hogy az Altus a 1,5 milliárdos pályázatot egyedül nyerte el, illetve, hogy összeférhetetlenség áll fenn Gyurcsány FerencDK-elnök személyes részvétele miatt. Szintén cáfolja a levél, hogy bármiféle tiltott vagy törvénytelen pártfinanszírozás valósult volna meg – jelentette ki Gréczy Zsolt. Közölte: az Altus-szal a bizottság a szolgáltatói keretszerzõdést 2015. március 26-án írta alá, és ez a szerzõdés – a fõigazgató levele szerint – nem tartalmazza az uniós források felhasználásának ellenõrzését vagy a felhasználás auditját Magyarországon, vagy más uniós tagállamban. A felhívásra 11 pályázat érkezett, az Altus vezette konzorcium beadványa a három legjobb árral bíró ajánlat között volt, õk nyújtották a legjobb minõséget a legalacsonyabb áron – idézte a fõigazgató levelét a szóvivõ, akinek szavai szerint a tanulmány nem irányul külön, egy tagállam elemzésére. A bizottság ugyanakkor nyitott arra, hogy a releváns részeket elküldjék a készülõ tanulmányból annak befejezése elõtt – jelezte. Gréczy Zsolt – tovább idézve a levélbõl – arra is kitért, hogy a tanulmány készítése elsõsorban adatok gyûjtésére vonatkozik, így nem jelent politikai véleményalkotást, ilyen jellegû öszszeférhetetlenség nem merül fel a tanulmány elkészítése során, és nem tudják elfogadni Lázár János azon felvetését, hogy a bizottság nem tartotta tiszteletben a politikai semlegesség elvét az ügyben. A szóvivõ aki szerint a fõigazgató gyakorlatilag helyreigazításra szólította fel Lázár Jánost reményét fejezte ki, hogy a bocsánatkérés a délután folyamán megtörténik. „Távoznia kell Lázár Jánosnak és Csepreghy Nándornak”
