Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-05 / 128. szám
Benépesül a vár NÓgra Ezen a hétvégén, június 5-én és 6-án rendezik meg a településen a II. Nógrádi Várjátékokat. A programok pénteken a délután 17 órakor kezdődő, a Római Katolikus templomban megrendezett hangversennyel indul, amelyen közreműködnek a Balassagyarmati Dalegylet és a Rózsavölgyi MárkMüvészeti Iskola nógrádi- és balassagyarmati diákjai és tanárai. A szombati játékok a délelőtt 9 órai toborzóval startol a faluközpontban, amit a megnyitó és zenés bevonulás követ majd. A nap folyamán az érdeklődők megtekinthetik az Északi Szabad Hajdúk történelmi harci bemutatóját, a Rajnai Produkció: Lovagi játékok, hastánc kígyókkal című műsorát, a Gölbasi Vitézeink török kori demonstrációját, az ősmagyar és az ilinyi íjászbemutatót, a török-magyar ostromcsatái Azonban mindezek mellett lesz még régi magyar zene, solymászkodás, ágyúzás, színpadi műsor, tűzzsonglőr show, zenés tábortűz, kézműves vásár, népi játszóház, jurta sátor, szeráj, valamint a korgó gyomroknak fenséges étkek. Az ingyenesen rendezvényre a település önkormányzata és civil szervezetei szeretettel várnak minden érdeklődőt! Veszekedés hevében PásTtf Súlyos testi sértés kísérletének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 29 éves nő ellen a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Az asszony hangos szóváltást követően, egy Pásztón parkoló lakókocsiban dulakodni kezdett ismerősével, majd egy késsel megvágta a sértett kezét. A rendőrök elfogták és előállították a helyi lakost. Trianonra emlékeztek Salgótarján 95 éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles- i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyar- országot. A történelmi esemény évfordulója alkalmából a település önkormányzata városi megemlékezést rendezett csütörtökön délután az Acélgyár úti Millennium Emlékműnél. A rendezvényen emlékező beszédet mondott Dániel Zoltán alpolgármester, valamint a műsorban közreműködtek a Zenthe Ferenc Színház művészei, illetve Csábi István és Lakatos Zoltán előadóművészek. Ezt követően egy másik megemlékezést is tartottak a városban, amit Becsó Zsolt országgyűlési képviselő és a Fi- desz-KDNP Salgótarjáni szervezete szervezett meg. Itt a programok egy szentmisével kezdődtek a Főplébánia templomban, amelyen a résztvevők az összetartozás jegyében az összmagyarságért imádkoztak. Ezután az istentiszteleten megjelentek közösen átvonultak a Szent-Imre hegyen (Kálvárián) található magyar feltámadás barlangjához, ahol a parlamenti politikus a Cantate Domino kórus közreműködésével megfékezett a 95 éve történt eseményekről. A rendezvény a közös gyertyagyújtással fejeződött be. A rendezvényekről bővebben egy későbbi lapszámunkban olvashatnak! Hungarikum a magyar védőnői szolgálat Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott méltatta elsőként az egészségügyi ellátás alappillérét jelentő védőnői rendszer képviselőinek munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A megyei és a szakmai vezetők, a salgótarjáni Kodály Zoltán Tagiskola Kamarakórusa, valamint a KiViSzI Színházi Műhely előadása köszöntötte az ünnepeiteket a Magyar Védőnői Szolgálat századik születésnapja alkalmából tegnap, a megyeházán. A Nógrád Megyei Kormányhivatal és a megyei önkormányzat az emlékülés megrendezésével, ezen belül díjak, elismerések adományozásával adta jelét a szolgálatot teljesítők iránti megbecsülésének. Dr. Szabó Sándor kormány- megbízott méltatta elsőként a magyar egészségügyi ellátás alappillérét jelentő védőnői rendszer megyei képviselőinek munkáját S emlékeztetett arra, hogy a Hungarikum Bizottság idén május ló-án hozott döntése értelmében a Magyar Védőnői Szolgálat nemzeti értékként bekerült a Magyar Értéktárba, viseli a kiemelt nemzeti érték kitüntető címet. Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke a kezdetekre is visszatekintett: 1915. június 13- án hozták létre az Országos Stefánia Szövetséget, s ezzel megkezdődött Magyarországon az anya- és csecsemővédelem intézményes szervezése. A tevékenység a jelenlegi demográfiai jellemzőket nézve mai is legalább olyan fontos, mint kezdetekben volt. Sokszor és sokat változott, s az idők során mindig csak szélesedett a feladatkör. Napjainkban már az iskolai élet során is elkíséri a gyerekeket, de bármely területen is dolgozik a védőnő, hivatást lát el - szeretettel. Hivatástudat, szakmai felkészültség és feltétel nélküli szeretet, ez az eredményességük kulcsa. Ez a szolgálat speciálisan magyar ellátási modell, nagy előnye, hogy családokat gondoz folyamatosan. Skuczi Nándor azzal zárta gondolatait, „nemcsak reméljük, de követeljük is, hogy a társadalmi megbecsültség mellett a megfelelő anyagi elismerést is kapják meg.” S Teréz anya szavait idézte: „Ossz szere- tetet bárhová mész, légy Isten jóságának élő kifejeződése.” A magyar védőnői rendszer azért tudta megtartani függetlenségét a száz év során, mert mindig képes volt alkalmazkodni a társadalmi változásokhoz, elvárásokhoz. A megállapítást dr. Kiss-Tóth Emőke dékán, főiskolai tanár tolmácsolta, a védőnői értékrend alakulását áttekintő előadásában. Felhívta a figyelmet a „stefániás” időszak jellemzőire, s arra is, hogy 1927 és 1940 között párhuzamosan működött a Zöldkeresztes Egészség- védelmi Szolgálattal. Mint megfogalmazta, az utóbbi tizenöt évben a társadalmi elvárások elmosták a védőnői szolgálat szakmaspecifikus irányultságát. A Védőnői Szolgálat szervezeti felépítése, feladata sokat változott az elmúlt 100 évben, de küldetése: az általa gondozott családok, különösen a nők, az anyák, a csecsemők, a gyermekek, a fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése nem változott. A védőnők a népegészségügy kihívásaival kapcsolatos feladatok megvalósításában is aktívan vesznek részt. Ágazatok határmezsgyéjén, széles kapcsolatrendszerben dolgoznak, tradicionális feladatok ellátása mellett új kihívásokkal is szembe kell nézniük. 2014-ben a Magyar Védőnői Szolgálat munkássága méltó elismeréseként átvehette a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Védőnői Szolgálat nevét a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumában az „Anyakönyv” őrzi. Az emlékülés kitüntetések átadásával folytatódott. A megyei önkormányzat Nógrád Megyéért Díját kapta Laukóné Oláh Magdolna és Répásáé Fodor Klementina. Kimagasló tevékenysége elismeréseként, a centenárium alkalmából dr. Surján Orsolya, megyei tisztifőorvos által adományozott elismerő oklevelet vett át Dénes Edina, Baráth Viktória, Erdődi Andrea, Doman Lászlóné, Kovácsáé Bíró Ágnes, Laczkó Mária Anna, Mizsemé György Erzsébet, Parádi Ágnes, Szabó Mihályné és Varga Mihályné. A rendezvény dr. Surján Orsolya összegző gondolataival és a KiViSzI Színházi Műhely „Mit tehetnék érted? című ünnepi előadásával ért véget. (M.J.) Békeidőkben is akadnak hősök ban, a hősiességet nem fegyverekben, nem csatákban kell keresni, a békeidőknek is lehetnek hősei, és nem akar hazánkban senki sem háborút. A nap másik szónoka, Dér Zsolt, aki a kilencvenes években személyesen harcolt a délszláv csatamezőkön, azokra a „kisemberekre” emlékezett, pékekre, takácsokra, kézművesekre, hivatalnokokra, akik zokszó nélkül felvették a katonaruhát, és indultak a frontokra, az első világháború vérzivatarába. Ők a köz érdekét a sajátjuk elé helyezve, vállalták az önfeladást és az önfeláldozást, és életüket adták a keresztény Magyarországért. Egyfajta költői kérdésként tette fel végül: vajon ma akadnának-e olyan fiatalok, akik ha eljön az idő, és szólít a külső-belső parancs, hősökké tudnak válni? A rendezvényen a Romhányi Dalárda bakanótákat énekelt, a Tormay Cecile Irodalmi és Történeti Társaság tagjai pedig hazafias verseket szavaltak. H. H. Balassagyarmat, a gyönyörű, napsütéses időben, mintegy harminc-negyven résztvevő előtt Horváth Gábor köszöntőjét követően előbb Tyirityán Zsolt szólt a hallgatósághoz. A Betyársereg' vezetője egy hasonlattal kezdte: ahogy Civitas Fortissima hősei 1919-ben megmentettek egy darabka földet a hazának, és mindenki számára egyértelműsítet- ték, hogy Balassagyarmat magyar volt és magyar lesz, úgy a mai világban a Krím-félszigeten zajló eseményekből is világosan látszik: ez a terület mindig is orosz volt és az is marad. Ezután A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete rendezte meg Balassagyarmaton a hősök napja alkalmából tartott megemlékezést a Hősök terén, a 16-os honvéd szobra előtt. a „hős” fogalmának egyfajta magyarázatában az ókortól napjainkig „végigfutott” a történelem korszakain, mikor, milyen időkben, milyen jelzőkkel töltődött meg ez a hősiesség. Amit viszont ma már alig találunk meg a mindennapokban, mert ma már a fogyasztást részesítik az emberek előnyben, elkényelme- sedtek, és nem lobog bennük harci tűz. Hangsúlyozta azonV 4 4
