Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-26 / 146. szám
A kilenc évfolyamos képzésről egyeztettek Budapest A kilenc évfolyamos általános iskolai rendszer bevezetésének lehetőségeiről, valamint a köznevelési rendszert érintő egyéb kérdésekről egyeztetett Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) képviselőivel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szakmai megbeszélés konstruktív légkörben zajlott, a stratégiai kérdésekben egyetértettek a felek. Jelezték: a témával a 2015 tavaszán szervezett Expanzió és szerkezetváltás (9 osztályos alapiskola pedagógia kérdései) című konferencián már foglalkozott a Magyar Pedagógiai Társaság, ennek a szakmai tanácskozásnak a tapasztalatait vitatták meg a megbeszélés résztvevői. A szakmai beszélgetés a Magyar Pedagógiai Társasággal a 9 osztályos általános iskolai szerkezet bevezetéséről folytatott szakmai konzultációsorozat részeként valósult meg. A köznevelési államtitkár előző héten egy háttérbeszélgetésen azt mondta: szakmai konszenzus látszik kialakulni abban, hogy meg kell erősíteni az iskolák alsó tagozatait és az alapkompetenciák minden szintjét, ezt segítheti elő az áttérés a kilenc évfolyamos iskolaszerkezetre. Az elmúlt hónapokban a többi között a Magyar, Tudományos Akadér, mia, a Nemzeti Pedagógus Kar és a'szakszervezetek bevonásával tekintették át a lehetséges megoldásokat Czunyiné Bertalan Judit akkor kifejtette: alapvetően nem arról szól a kilencedik évfolyam esetleges bevezetése, hogy több időt töltsön el a diák az iskolában. Az szeretnék elérni, hogy a rendelkezésre álló idő és a tartalom átszervezésével hatékonyabb képzés valósuljon meg - emelte ki. Húszszorosára drágult Budapest A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja, hogy a Budapest-Esztergom vasútvonal felújításának befejezése már legalább két évet késik és eközben a kezdeti költségek a hússzorosukra növekedtek - erről a párt alelnöke beszélt budapesti sajtótájékoztatóján. Választ várnak arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter családjának érdekeit szolgálja-e az árak növekedése. A politikus hangsúlyozta, hogy a 43 kilométeres szakasz felújítására eredetileg tervezett 2,4 milliárd forintos összeg mára 44 milliárd forintra nőtt Ennél drágább vasútvonalat nem lehet Európában találni. A független képviselő hangsúlyozta, hogy a felújítási munkát elnyerő konzorcium tagja volt a Vasútépítők Kft is, amit akkor még Szijjártó Péter édesapja tulajdonolt.- Ha valaki esetleg kételkedne, hogy Szijjártó Péter luxusvillája miből keletkezhetett, akkor abban benne lehet az is, hogy egy olyan felújításban működtek közre, aminél jelentős túlárazást, a közpénzből ilyetén való részesedést sikerült megvalósítani - fogalmazott. Ui dimenzió nyílik az IKT szektor előtt Két éven belül megépül Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, amellyel új dimenzió nyílik az infokommunikációs és távközlési (IKT) szektor fejlődése előtt - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nokia Networks épülő telephelyének bemutatóján, Budapesten. Budapest Elmondta: a 25 ezer négyzetméteren felépülő központ az ingatlanpiaci válság óta a legnagyobb, folyamatban lévő irodapiaci beruházás keretében jön létre, amelynek használatára a Nokia 10 éves szerződést kötött. Kiemelte: a robbanásszerű technológiai fejlődés arra utal, hogy csak azok tartoznak majd az élmezőnyhöz hosszú távon, akik élen tudnak járni kutatás-fejlesztésben, ezért több mint 700 milliárd forint jut kutatás-fejlesztésre az új uniós költségvetési időszakban. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője hangoztatta: öt éve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a Nokia Networks épülő, budapesti összevont telephelyének hivatalos ismertetésén a Budapest Music Centerben tartott sajtótájékoztatón az volt a cél, hogy Magyarország Európa termelési központjává váljék, most pedig az, hogy minél több kutatás-fejlesztési beruházás és innovációs kapacitás jöjjön az országba. Ugyanis minélt több K+F kapacitás érkezik az országba, annál több magas hozzáadott értékű, magas presztízsű és magas fizetéssel járó munkával bővül a magyar munkaerőpiac - mondta. A Nokia beruházásáról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta: annak jelentőségét növeli, hogy a Nokia Networks Magyarországon 83 százalékos magyar beszállítói aránnyal dolgozik, valamint bevételeinek 97 százaléka exportból származik, ami széles magyar IKT-vállalati dimenzió számára ad lehetőséget a külpiaci érvényesülésre. Futó Péter, a beruházást kivitelező vállalat, a Futureal ingatlan- fejlesztő elnök-vezérigazgatója elmondta: a projekt mintegy 55 millió euró befektetésből valósul meg, az épület környezettudatos minőségtanúsítvánnyal rendelkezik majd és megfelel a magas technológiai elvárásoknak is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kovács Miklós polgármester, Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő és Késmárki-Kodak András, a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport vezetője átvágja a nemzetiszínű szalagot a felújított és újranyitott tésztagyár avatásán Bárándon A munkahelyteremtést nevezte a kormány legfontosabb céljának Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Bárándon, ahol átadta az újrainduló tésztagyárat. Báránd. Az elmúlt öt évben több mint 450 ezerrel emelkedett a munkahelyek száma az országban, a növekedés döntő hányada, 260 ezer új munkahely a hazai versenyszférában jött létre - mondta a tárcavezető. A 2010-es kormányváltás óta Hajdú-Bihar megyében az országos áüagnál gyorsabban emelkedett a munkahelyek száma: az országos 10 százalékkal szemben a megyei átlag 13,5 százalék - ismertette Varga Mihály. Hozzáette: a térségben a regisztrált álláskeresők száma 42 ezerről 34 ezerre csökkent 2010 és 2015 májusa között, amiben meghatározó szerepet játszik a közfoglalkoztatás. A megyei vállalkozások egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a munkahelyteremtő pályázatok iránt: 2011 és 2014 között 140 vállalkozás nyert el vissza nem térítendő támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében lévő Nemzeti Foglalkoztatási Alapból - mondta a miniszter hozzátéve: a beruházások révén 850 új munkahely létesítéséhez 1,5 milliárd forint támogatást nyertek el a hajdú-bihari vállalkozások, a források kétezer ember munkahelyének megőrzéséhez is hozzájárultak. A tárcavezető a héten elfogadott jövő évi költségvetés kapcsán kijelentette: az emberek számára ez azt jelenti, hogy „az Országgyűlés egyetértett azzal a gazdaságpolitikával, amit eddig folytattunk, vagyis röviden, a segély helyett munkát elvvel, a vállalkozások és a beruházások erősítésével és a családok és a gyermeknevelés támogatásával.”- Jövőre mindenki érezheti majd a kedvező gazdasági folyamatok eredményeit, mert a 2016-os költségvetés elsősorban az adó- csökkentés büdzséje, amelynek legnagyobb nyertesei a családok lesznek - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Közlése szerint jövőre 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban, ami 40 ezer fős emelkedést jelent. Varga Mihály országosan is példaértékűnek nevezte a bárándi projektet, amelynek során - az Európai Unió 195 millió forintos támogatásával - 100 kiválasztott álláskereső képzését oldották meg, akik közül most 10en kezdhették meg a munkát az újranyitott és felújított tésztagyárban.- Ez a projekt arra vállalkozik, hogy valós előrelépést nyújtson az itt élők számára - mondta hozzátéve: a helyi önkormányzat és a Debreceni Egyetem közös projektje azért is példaértékű, mert a tésztaüzem újraindítása mellett a képzési program megvalósításával sokak számára teszi ismét elérhetővé, a munka világába való visszatérést. Kovács Miklós, Báránd polgármestere elmondta: az önkormányzat és a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja (DEKOM) közösen nyújtott be pályázatot a kísérleti foglalkoztatási program megvalósítására és a tésztaüzem újraindítására. A 100 fő képzését a DEKOM felügyeli, a program 10 embernek biztosít munkát a tésztaüzemben, a további 90 személy esetében mentorálást biztosítanak az álláskeresésben - közölte a polgármester. Késmárki-Kodak András, a DEKOM elnöke hozzátette: kilenc éve megalakult szerveztük életében fordulópontot jelent a bárándi projekt, mivel eddigi karitatív munkájukat most munkahelyek megteremtésével is összekapcsolták. Milliók a létminimum alatt Budapest Az MSZP számításai szerint jelenleg 4,2 millióan élnek Magyarországon a létminimum alatt, ami félmillióval több mint 2010-ben. Erről Korózs Lajos, a szocialisták országgyűlési képviselője beszélt Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a kormány a jövő évi költségvetéssel szögesdrótokat húz a társadalomban, hiszen kizárólag a jómódú elitet támogatja, miközben a középosztályt vegetálni hagyja, az alsóbb rétegeknek pedig nem segít. Állítása alátámasztására példaként említette az szja- csökkentést, amivel szerinte az „összes pénzt a felüllévők viszik el”. A gazdag emberek zsebében maradó 120 milliárd forintot inkább az egészségügyre kellene fordítani - mondta, majd hozzátette: a presztízsberuházásokkal sem értenek egyet, hiszen „stadionban nem gyógyult még meg még senki”. A szocialista képviselő kiemelte, hogy a kormány hét éve nem emeli a szociális ellátások szempontjából fontos minimálnyugdíjat, továbbá a gyest, a gyermekágyi és anyasági segélyeket, valamint a családi pótlékot sem. Az ellenzéki politikus bírálta a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) is, amiért már két éve nem hozza nyil- váttQ^ágW i^-Tétm in j műm alatt élők számát, jövőre pedig már nem is készít ilyen mérést. Korózs Lajos ezzel összefüggésben azt javasolta a statisztikusoknak, hogy európai mintára a laekeni indikátorok alapján mérjék a szegénységet. A KSH szerdai jelentéséből idézve hozzátette, tavaly a jó módúak csak ennivalóra két és félszer többet tudtak költeni, mint a szegényebb sorban élők, míg ruházkodásra és egészségügyre egyaránt ötször annyit fordíthattak. Beszámolója alapján a fővárosban a falun élők között kétszeres a különbség a ruházatra és egészségügyre szánt kiadások szempontjából. A DK feljelenti lázár Jánost Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) feljelenti Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, mert szerintük 5 és fél milliárd forintos kárt okozhat, hogy nyílt pályázat és verseny nélkül választották ki a dohány-nagykereskedelmet ellátó cégeket. Varjú László, az ellenzéki párt színeiben poliüzáló független országgyűlési képviselő MTI-hez eljuttatott közleményében törvénytelennek minősítette, hogy a kormány a nagy dohánycégek 6 milliárd forintos ajánlata helyett „Lázár János hódmezővásárhelyi haverjának” 600 milliós ajánlatát fogadja el a koncesszióért.- Lázár János érdekköre ellopta a teljes dohányipart, tra- fikostól, nagykerestől, mindenestől - fogalmazott a DK-s politikus, hozzátéve: pártja eltörölné a teljes trafiktör- vény-csomagot, újra koncesz- sziómentessé téve a dohány kis- és nagykereskedelmet.
