Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-01 / 124. szám

HIRDETÉS 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Vigyázzunk környezetünkre! A természetes és épí­tett környezet szépíté­sére és megóvására ösztönözné a lakossá­got a város önkormány­zata. Erről gondos­kodik az a programsorozat, amely június 24-én kezdődik az első közösségi akcióval, és a következő tanév szeptem­berétől több alkalommal megismétlődik. A tervek sze­rint a 12-25 év közötti fiatalok egyebek mellett játszóterek karbantartási munkálatai­ban, tisztításában, játszótéri játékok és korlátok vegyszer- mentes festékkel történő ke­zelésében, kerítések drótfo­natainak elkészítésében, va­lamint zöldterületek és sport­pályák gyomtalanításában vennének részt, de az ellátan­dó feladatok köre tovább bő­vülhet. A „Környezetünk a jö­vőnk!” sorozat résztvevőinek egy ismert gyorsétteremlánc salgótarjáni helyszíne min­den alkalommal kedvezmé­nyes fogyasztásra jogosító kuponokkal kedveskedik majd. Az akcióhoz történő csatlakozás - a részletek ki­dolgozását követően - a kö­zépiskolásoknak beleszámít­hat az 50 óra közösségi szol­gálat teljesítésébe is, amely az érettségi feltétele, ezáltal leírható lesz a társadalmi munka egy része. Az első, 2015. június 24-i akcióhoz a kapcsolat@salgotarjan.hu e- mail címen várják az előzetes jelentkezéseket, a részletek­ről pedig hamarosan tájékoz­tatják a város fiataljait. Önként áldozták fel életüket.. Tőzsér V. (Folytatás az 1. oldalról.) Bátonyterenye. A hősök emlék­napja alkalmából egy olyan ese­mény többségében névtelen hő­sei előtt tisztelegtek, amely - Sze­derkényi Lajos, a Lokálpatrióták Társasága alelnöke szerint - a he­lyi lakosok többsége előtt sem is­mert, ezért rövid történeti átte­kintést olvasott fel a múlt dicső eseményéről, majd Gál Attila, a Trianon Társaság Bátonyterenyei Csoportjának elnöke Bodor Ala­dár „Egy felvidéki iskolában” cí­mű versét szavalta el. Miután a monarchia elvesztet­te az első világháborút, a benne élő nemzetiségek önálló államo­kat kiáltottak ki, igyekeztek mi­nél nagyobb területet kiszakíta­ni az akkori Magyarországból. A cseh megszálló csapatok elfog­lalták Kisterenyét, mint fontos stratégiai vasúti csomópontot. A helyi lakosokból és katonákból álló század politikai meggyőző­déstől függetlenül közösen fogott fegyvert hazájáért, településéért, és május 20-án sikeresen kiűzte a cseheket, ezzel megakadályoz­ta, hogy Nógrád megye teljes te­rülete a kezükre kerüljön. Dr. Sándor Vilmos dandártábor­nok, a Nemzetvédelmi Egyetem nyugalmazott rektora táblaavató beszédében kiemelte, hogy az esemény, amelyre emlékeznek majdnem a történelem fehér folt­jává lett. Elmondta: „azért va­gyunk itt, hogy ez a hősi tett meg­maradjon az utókor emlékezeté­ben úgy, ahogy történt”. A csehszlovák haderő célja egy bekerítő hadművelet során Salgótarján elfoglalása volt, Pétervására-Kisterenye felé kez­A kisterenyei csata hősei és a vá­ros is méltó lenne a Civitas . Fortissima címre és rangra - ^ mondta dr. Sándor Vilmos dett előrenyomulni. A cseh had­erők hamarabb értek Nádújfalu térségébe, mintsem a század a többszörös túlerőben lévő ellen­séget fel tudta volna tartóztatni. Május 19-én a túlerő győzött. A csehek délután 6 óra körül elfog­lalták és egy éjszakán át birto­kolták Kisterenyét. Másnap visz- szavonultak a cseh egységek.- A parasztok, munkások, bá­nyászok, bakák, akik alig tértek haza a nagy háborúból semmire nem vágytak jobban, mint a bé­kére, az otthon melegére, végre puha, tiszta ágyban aludni, jó bablevest enni, a családdal va­sárnap templomba menni, béké­ben élni. Ezek után mégis vállal­ták a harcot, az áldozatot a hazá­jukért. Miért lett a parasztokból és munkásokból hirtelen vörös katona? Mert szólította őket a ha­za”. így festette le cselekedetüket a dandártábornok.- Hőstettük nem volt kisebb, mint a soproniaké, vagy a balas­sagyarmatiaké. Az egyik méltán viseli a Civitas Fidelissima, a másik kiérdemelte a Civitas Fortissima nevet. A csata hősei és a város is méltó lenne utóbbi címre és rangra - mondta dr. Sándor Vilmos, aki dr. Havasi Zoltán tábornokkal közösen lep­lezte le a táblát, majd a jelenlé­vő pártok és civil szervezetek el­helyezték koszorúikat az emlék­mű előtt. * i v** SALGÓTARJÁN! PROGRAMAJÁNLÓ APOLLÓ MOZI Moziműsor és online jegyfoglalás: www.salgoapollo.hu JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Június 1.10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás Június 4.14.00 Nemzeti Összetartozás Napja Városi megemlékezés (Millenniumi Emlékmű, Szent József Plébániatemplom parkja} TAR JANI GYERMEKTÁBOR Nyári szabadidős táborok időpontjai: június 15-19., június 22-26., június 29-július 3., július 6-10., július 20-24., augusztus 3-7. Bővebb információ, jelentkezés: 0630/549-4209, www.tarjantabor.hu VÁROSI STRANDFÜRDŐ Kinyitott a strand! Nyitva tartás: minden nap 10.00-19.00 Reggeli úszás: 9.00-10.00 (kedvezményes áron, úszójeggyel) VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfiizér 09.30 Értéktár - Nyugdíjasok dalos találkozója 09.50 Élet a Medvesen 10.30 Hírfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 Pünkösdi hangverseny - Fogarasi Béla gitárművész előadása 20.10 A kék madár- Oláh Jolán portré 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV Odaadóan szolgálták a hazát Közel száz éves múltra tekint vissza a hazáért életüket adó személyek emlékezete, de voltak olyan időszakok, amikor nem le­hetett nyilvánosan tisztelegni ki­váló honfitársaink előtt. A ma élő és a jövő nemzedékek okulá­sára és a hősök dicsőségére min­den év májusának utolsó vasár­napján a magyar hősökre emlé­kezünk. Salgótarjánban koszorú­zással, irodalmi részletekkel és múltidézéssel fejezték ki nagyra­becsülésüket a nemzet hősei előtt a Szent József Templom előtti Millenniumi Emlékműnél. Salgótarján. Minden nemzetnek van­nak hősei, egyes helyeken azonban egy­mástól eltérő tetteket, cselekedeteket te­kintenek hőstetteknek - kezdte beszédét Dániel Zoltán alpolgármester vasárnap, a Milleniumi Emlékműnél tartott ünnep­ségen. Úgy folytatta: a görög mítoszok­ban ezek a személyek a konfliktusokból rendre pozitívan, győztesként kerülnek ki. Nálunk is akadnak ilyenek, de törté­nelmünk folyamán sokszor az áldozatok­ból lettek követésre méltó személyiségek. Dániel Zoltán az ünnepnap történetét is felidézte. Az emléknap eredete az első vi­lágháború idejére, 1917-re vezethető visz- sza. A törvény szerint minden település köteles volt emléket állítani a háborúban elesett fiainak. Az 1914-ben kitört hábo­rút örömmel fogadták a tömegek, mert bíztak a vélt vagy valós politikai és gaz­dasági sérelmek orvoslásában. A hadkö­telesek is hittek a háború gyors kimene­telében, miszerint „mire a levelek lehull­1848/49-es szabadságharc és a huszadik századi világháborúk hőseire is kiterjed­nek. Az emlékezések 1945 után azonban elmaradtak, legközelebb 1989-ben emlé­keztek újra nyilvánosan Szekszárdon, az első állami rendezvényre egy évvel ké­sőbb került sor. A magyar hősök emlék­napját egy 2001. évi törvény vezette be új­ra, amely alapján a nemzet hőseinek kell tekinteni mindazokat, akik akár fegyver­rel, akár anélkül odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban és akár az ön­kény megtorló intézkedéseit is vállalták. Az ünnep is hozzájárulhat a magyar ifjú­ság erkölcsi neveléséhez, a helyes történe­lemszemlélet kialakulásához és a múlt ér­tékeit tisztelő, s a honért odaadó gyerme­kek neveléséhez - mondja ki a jogszabály.- A haza szolgálatát kell a hősöknek az első helyre emelni, ilyen megközelítés­ben nevezhetjük az 1956-ban nemzeti ér­tékek mellett kiállókat is hőseinknek. Az utókornak kötelessége emlékezetük meg­őrzése a kisebb és nagyobb közösségek­ben, e területen bőven vannak tennivaló­ink - mondta az alpolgármester. Az em­lékek ápolása oldhatja az emberekben a nem kellően feldolgozott múlt miatti fe­szültségeket, konfliktusokat. Mindany- nyiunknak szüksége van a békére és az együttműködésre, így lehet sikeres ha­zánk és lakóhelyünk, Salgótarján is - zár­ta szavait. Az ünnepi gondolatokat követően a Ma­dách Imre Gimnázium és Szakközépis­kola tanulói kalauzolták el az emlékező- ket a történelemben, amelyhez irodalmi részleteket és népdalokat hívtak segítsé­gül. A rendezvény végén a szervezetek és intézmények elhelyezték koszorúikat és néma főhajtással adóztak a névtelen és nevesített magyar hősöknek. nak, hazatérhetnek”, és hittek a győze­lemben is. A történelmi Magyarország te­rülete 3 millió 800 ezer katonát szólított szolgálatra. A nagy háborúban hazánk embervesztesége 660 ezer fő volt, ami sú­lyosbodott 800 ezer hadisebesülttel. A te­lepüléseknek meg kellett örökíteniük azok nevét, akik a háborúban életüket ál­dozták. A súlyos vereségekkel végződő harcok után jött Trianon, ezt követően az emberek nemcsak a fiatalok százezreit siratták, hanem a szétszakított országot is. A sebek hosszú évek után sem gyógy­ultak, amit tovább tetézett a második vi­lágháború, amelyben a holokauszt is újabb súlyos sebeket okozott számunkra. A megemlékezések 1938-tól az Árpád­kortól kezdve a Hunyadiakon át az '< AéÉiXiF’ A jelenlévők néma főhajtással adóztak a névtelen és nevesített magyar hősöknek A programajánló a Salgótarjáni Közművelódésl Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok a WWW.STKULT.INFO honlapon! Trianonra emlékeznek Bátonyterenye. a városban a nemzeti összetartozás napján, június 4-én, csütörtökön 16.30 órai kezdettel emlékeznek meg a trianoni békediktátum 95. év­fordulójáról. A kisterenyei tele­pülésrészen található Nemzeti Összetartozás Emlékparkjában a Himnusz hangjai, valamint a Váci Mihály Gimnázium tanu­lóinak műsora után Dancsó Já­nos asztalosmester szaval majd. Ezt követően Lestyánszky Viktor, a testvértelepülés Ipolyhíd polgármestere, vala­mint Becsó Zsolt, a térség or­szággyűlési képviselője mond beszédet, végül koszorúzás, a Szózat, és a Székhely himnusz zárja az eseményt Összetartozás ünnepén DiÓSjenc. A Szent István Parkban tartja meg ünnepsé­gét az önkormányzat június 4- én, csütörtökön 16.30 órától a nemzeti összetartozás napján. Beszédet mond Bállá Mihály országgyűlési képviselő és Tóth János polgármester. Verset mond Székely József, majd Sza­bó Béla szól a jelenlévőkhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents