Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-01 / 124. szám
HIRDETÉS 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Vigyázzunk környezetünkre! A természetes és épített környezet szépítésére és megóvására ösztönözné a lakosságot a város önkormányzata. Erről gondoskodik az a programsorozat, amely június 24-én kezdődik az első közösségi akcióval, és a következő tanév szeptemberétől több alkalommal megismétlődik. A tervek szerint a 12-25 év közötti fiatalok egyebek mellett játszóterek karbantartási munkálataiban, tisztításában, játszótéri játékok és korlátok vegyszer- mentes festékkel történő kezelésében, kerítések drótfonatainak elkészítésében, valamint zöldterületek és sportpályák gyomtalanításában vennének részt, de az ellátandó feladatok köre tovább bővülhet. A „Környezetünk a jövőnk!” sorozat résztvevőinek egy ismert gyorsétteremlánc salgótarjáni helyszíne minden alkalommal kedvezményes fogyasztásra jogosító kuponokkal kedveskedik majd. Az akcióhoz történő csatlakozás - a részletek kidolgozását követően - a középiskolásoknak beleszámíthat az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésébe is, amely az érettségi feltétele, ezáltal leírható lesz a társadalmi munka egy része. Az első, 2015. június 24-i akcióhoz a kapcsolat@salgotarjan.hu e- mail címen várják az előzetes jelentkezéseket, a részletekről pedig hamarosan tájékoztatják a város fiataljait. Önként áldozták fel életüket.. Tőzsér V. (Folytatás az 1. oldalról.) Bátonyterenye. A hősök emléknapja alkalmából egy olyan esemény többségében névtelen hősei előtt tisztelegtek, amely - Szederkényi Lajos, a Lokálpatrióták Társasága alelnöke szerint - a helyi lakosok többsége előtt sem ismert, ezért rövid történeti áttekintést olvasott fel a múlt dicső eseményéről, majd Gál Attila, a Trianon Társaság Bátonyterenyei Csoportjának elnöke Bodor Aladár „Egy felvidéki iskolában” című versét szavalta el. Miután a monarchia elvesztette az első világháborút, a benne élő nemzetiségek önálló államokat kiáltottak ki, igyekeztek minél nagyobb területet kiszakítani az akkori Magyarországból. A cseh megszálló csapatok elfoglalták Kisterenyét, mint fontos stratégiai vasúti csomópontot. A helyi lakosokból és katonákból álló század politikai meggyőződéstől függetlenül közösen fogott fegyvert hazájáért, településéért, és május 20-án sikeresen kiűzte a cseheket, ezzel megakadályozta, hogy Nógrád megye teljes területe a kezükre kerüljön. Dr. Sándor Vilmos dandártábornok, a Nemzetvédelmi Egyetem nyugalmazott rektora táblaavató beszédében kiemelte, hogy az esemény, amelyre emlékeznek majdnem a történelem fehér foltjává lett. Elmondta: „azért vagyunk itt, hogy ez a hősi tett megmaradjon az utókor emlékezetében úgy, ahogy történt”. A csehszlovák haderő célja egy bekerítő hadművelet során Salgótarján elfoglalása volt, Pétervására-Kisterenye felé kezA kisterenyei csata hősei és a város is méltó lenne a Civitas . Fortissima címre és rangra - ^ mondta dr. Sándor Vilmos dett előrenyomulni. A cseh haderők hamarabb értek Nádújfalu térségébe, mintsem a század a többszörös túlerőben lévő ellenséget fel tudta volna tartóztatni. Május 19-én a túlerő győzött. A csehek délután 6 óra körül elfoglalták és egy éjszakán át birtokolták Kisterenyét. Másnap visz- szavonultak a cseh egységek.- A parasztok, munkások, bányászok, bakák, akik alig tértek haza a nagy háborúból semmire nem vágytak jobban, mint a békére, az otthon melegére, végre puha, tiszta ágyban aludni, jó bablevest enni, a családdal vasárnap templomba menni, békében élni. Ezek után mégis vállalták a harcot, az áldozatot a hazájukért. Miért lett a parasztokból és munkásokból hirtelen vörös katona? Mert szólította őket a haza”. így festette le cselekedetüket a dandártábornok.- Hőstettük nem volt kisebb, mint a soproniaké, vagy a balassagyarmatiaké. Az egyik méltán viseli a Civitas Fidelissima, a másik kiérdemelte a Civitas Fortissima nevet. A csata hősei és a város is méltó lenne utóbbi címre és rangra - mondta dr. Sándor Vilmos, aki dr. Havasi Zoltán tábornokkal közösen leplezte le a táblát, majd a jelenlévő pártok és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat az emlékmű előtt. * i v** SALGÓTARJÁN! PROGRAMAJÁNLÓ APOLLÓ MOZI Moziműsor és online jegyfoglalás: www.salgoapollo.hu JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Június 1.10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás Június 4.14.00 Nemzeti Összetartozás Napja Városi megemlékezés (Millenniumi Emlékmű, Szent József Plébániatemplom parkja} TAR JANI GYERMEKTÁBOR Nyári szabadidős táborok időpontjai: június 15-19., június 22-26., június 29-július 3., július 6-10., július 20-24., augusztus 3-7. Bővebb információ, jelentkezés: 0630/549-4209, www.tarjantabor.hu VÁROSI STRANDFÜRDŐ Kinyitott a strand! Nyitva tartás: minden nap 10.00-19.00 Reggeli úszás: 9.00-10.00 (kedvezményes áron, úszójeggyel) VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfiizér 09.30 Értéktár - Nyugdíjasok dalos találkozója 09.50 Élet a Medvesen 10.30 Hírfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 Pünkösdi hangverseny - Fogarasi Béla gitárművész előadása 20.10 A kék madár- Oláh Jolán portré 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV Odaadóan szolgálták a hazát Közel száz éves múltra tekint vissza a hazáért életüket adó személyek emlékezete, de voltak olyan időszakok, amikor nem lehetett nyilvánosan tisztelegni kiváló honfitársaink előtt. A ma élő és a jövő nemzedékek okulására és a hősök dicsőségére minden év májusának utolsó vasárnapján a magyar hősökre emlékezünk. Salgótarjánban koszorúzással, irodalmi részletekkel és múltidézéssel fejezték ki nagyrabecsülésüket a nemzet hősei előtt a Szent József Templom előtti Millenniumi Emlékműnél. Salgótarján. Minden nemzetnek vannak hősei, egyes helyeken azonban egymástól eltérő tetteket, cselekedeteket tekintenek hőstetteknek - kezdte beszédét Dániel Zoltán alpolgármester vasárnap, a Milleniumi Emlékműnél tartott ünnepségen. Úgy folytatta: a görög mítoszokban ezek a személyek a konfliktusokból rendre pozitívan, győztesként kerülnek ki. Nálunk is akadnak ilyenek, de történelmünk folyamán sokszor az áldozatokból lettek követésre méltó személyiségek. Dániel Zoltán az ünnepnap történetét is felidézte. Az emléknap eredete az első világháború idejére, 1917-re vezethető visz- sza. A törvény szerint minden település köteles volt emléket állítani a háborúban elesett fiainak. Az 1914-ben kitört háborút örömmel fogadták a tömegek, mert bíztak a vélt vagy valós politikai és gazdasági sérelmek orvoslásában. A hadkötelesek is hittek a háború gyors kimenetelében, miszerint „mire a levelek lehull1848/49-es szabadságharc és a huszadik századi világháborúk hőseire is kiterjednek. Az emlékezések 1945 után azonban elmaradtak, legközelebb 1989-ben emlékeztek újra nyilvánosan Szekszárdon, az első állami rendezvényre egy évvel később került sor. A magyar hősök emléknapját egy 2001. évi törvény vezette be újra, amely alapján a nemzet hőseinek kell tekinteni mindazokat, akik akár fegyverrel, akár anélkül odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták. Az ünnep is hozzájárulhat a magyar ifjúság erkölcsi neveléséhez, a helyes történelemszemlélet kialakulásához és a múlt értékeit tisztelő, s a honért odaadó gyermekek neveléséhez - mondja ki a jogszabály.- A haza szolgálatát kell a hősöknek az első helyre emelni, ilyen megközelítésben nevezhetjük az 1956-ban nemzeti értékek mellett kiállókat is hőseinknek. Az utókornak kötelessége emlékezetük megőrzése a kisebb és nagyobb közösségekben, e területen bőven vannak tennivalóink - mondta az alpolgármester. Az emlékek ápolása oldhatja az emberekben a nem kellően feldolgozott múlt miatti feszültségeket, konfliktusokat. Mindany- nyiunknak szüksége van a békére és az együttműködésre, így lehet sikeres hazánk és lakóhelyünk, Salgótarján is - zárta szavait. Az ünnepi gondolatokat követően a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulói kalauzolták el az emlékező- ket a történelemben, amelyhez irodalmi részleteket és népdalokat hívtak segítségül. A rendezvény végén a szervezetek és intézmények elhelyezték koszorúikat és néma főhajtással adóztak a névtelen és nevesített magyar hősöknek. nak, hazatérhetnek”, és hittek a győzelemben is. A történelmi Magyarország területe 3 millió 800 ezer katonát szólított szolgálatra. A nagy háborúban hazánk embervesztesége 660 ezer fő volt, ami súlyosbodott 800 ezer hadisebesülttel. A településeknek meg kellett örökíteniük azok nevét, akik a háborúban életüket áldozták. A súlyos vereségekkel végződő harcok után jött Trianon, ezt követően az emberek nemcsak a fiatalok százezreit siratták, hanem a szétszakított országot is. A sebek hosszú évek után sem gyógyultak, amit tovább tetézett a második világháború, amelyben a holokauszt is újabb súlyos sebeket okozott számunkra. A megemlékezések 1938-tól az Árpádkortól kezdve a Hunyadiakon át az '< AéÉiXiF’ A jelenlévők néma főhajtással adóztak a névtelen és nevesített magyar hősöknek A programajánló a Salgótarjáni Közművelódésl Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok a WWW.STKULT.INFO honlapon! Trianonra emlékeznek Bátonyterenye. a városban a nemzeti összetartozás napján, június 4-én, csütörtökön 16.30 órai kezdettel emlékeznek meg a trianoni békediktátum 95. évfordulójáról. A kisterenyei településrészen található Nemzeti Összetartozás Emlékparkjában a Himnusz hangjai, valamint a Váci Mihály Gimnázium tanulóinak műsora után Dancsó János asztalosmester szaval majd. Ezt követően Lestyánszky Viktor, a testvértelepülés Ipolyhíd polgármestere, valamint Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője mond beszédet, végül koszorúzás, a Szózat, és a Székhely himnusz zárja az eseményt Összetartozás ünnepén DiÓSjenc. A Szent István Parkban tartja meg ünnepségét az önkormányzat június 4- én, csütörtökön 16.30 órától a nemzeti összetartozás napján. Beszédet mond Bállá Mihály országgyűlési képviselő és Tóth János polgármester. Verset mond Székely József, majd Szabó Béla szól a jelenlévőkhöz.