Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-02 / 125. szám

A Fidesz pénzmosó törvénytakar elfogadtatni Az MSZP szerint a Fidesz újra a saját háttérországát segítő, „pénz­mosó törvényt” kíván elfo­gadtatni a költségvetést meg­alapozó salátatörvénnyel, mivel az alapján az eddig külföldön tartott, illegálisan szerzett pénzeket haza lehet hozni és egy alacsonyabb adókulccsal lehet utánuk adózni - mondta a párt frak­cióvezető-helyettese buda­pesti sajtótájékoztatóján. Tóth Bertalan kiemelte, a javaslat indoklása az, hogy ezek a pénzek ne külföldön, hanem Magyarországon le­gyenek. Elmondta: eddig öt évig kellett a stabilitási számlán tartani az ilyen pénzeket és aki idő előtt akart hozzájuk férni, annak magas adót kel­lett fizetnie. Miután ezt az időtartamot most lecsökken- tik egy évre, a jogszabály­nak nem lehet más indoka, mint az, hogy „haverok, ro­konok legálisan pénzhez jut­hassanak” egy kedvezmé­nyes, tízszázalékos kulccsal adózva - jelentette ki az el­lenzéki képviselő. Szerinte a jogszabály nem csak felháborító, de alámos­sa az adózási morált is. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy jövőre a magyarországi bérek és a tőkejövedelmek után 15 százalékos adótkell fizetni. Öt évfolyamos alsó tagozat! Az MSZP szerint négyről öt évfolyamosra kell bőví­teni 2017 szeptemberétől az alsó tagozatot, így ösz- szesen kilenc évfolyamos lenne az általános iskola. Budapest Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizott­ságának szocialista alelnöke Bu­dapesten sajtótájékoztatón el­mondta, a gyerekek iskolában el­töltött első éveik alapvetően meghatározzák jövőbeli teljesít­ményüket, ezért meg kell változ­tatni az alapozó képzést, több időnek kell jutni az alapkészsé­gek fejlesztésére, az írásra, az ol­vasásra, a számolásra. Az alsó tagozat meghosszabbí­tása még ebben a ripityára szét­vert közoktatási rendszerben is jótékonyan hat a gyerekekre - fogalmazott. Hozzátette: a kilenc évfolyamos általános iskola mel­lett négy évfolyamos gimnáziu­mot és szintén négy évfolyamos szakközépiskolai rendszert java­solnak. Az MSZP továbbra is tá­mogatja a tankötelezettség kor­határának 18 évre való emelé­sét, illetve a szakközépiskolák­ban a közismereti órák számá­nak növelését - tette hozzá. Mint mondta, az általános is­kola szerkezetét alapvetően megváltoztató lépés önmagában nem elég, meg kell változtatni a tanterveket, a tankönyveket. A szakmát, a szakszervezetek, ok­tatáskutatókat, pedagógusokat hívják segítségül, hogy 2016-ig együtt dolgozzák ki a részlete­ket, és 2017 szeptemberétől ve­zessék be az öt évfolyamos alsó tagozatot - közölte. Emlékezte­tett arra, hogy Rogán Antal Fi- desz-frakcióvezető februárban már beszélt a kilenc évfolyamos általános iskoláról, az MSZP ja­vaslata az, hogy a plusz egy évet az alsó tagozaton végezzék el a diákok. Kunhalmi Ágnes a javaslat költségeit tanévenként 28-30 _______—_____-..........— mi lliárd forintra becsülte. Ennek fedezetét a költségvetésben meg lehet teremteni, ha van akarat arra - mondta. A 2016-os büdzséről Kunhal­mi Ágnes azt mondta, módosító indítványaik azt célozzák, hogy a pedagógusok túlórájára és a beígért béremelésre legyen pénz, illetve hogy a Klebersberg Intézményfenntartó Központ­nak is legyen forrása, hogy ne omoljon össze. Hiller István, az Országgyűlés HIRDETÉS alelnöke, az MSZP oktatási kabi­netjének vezetője közölte, módo­sító indítványt nyújtanak be a jö­vő évi költségvetéshez, hogy 20 százalékkal emelkedjen az egye­temi, főiskolai oktatók fizetése, továbbá 15 százalékkal nőjön a felsőoktatásban nem oktatói munkakörben dolgozók fizetése. Az elmúlt hét évben nem volt béremelés a felsőoktatásban - je­gyezte meg. Szerinte a felsőokta­tásban pattanásig feszült a hely­zet, az állandó bizonytalanság a működésképtelenség határára juttatta az egyetemeket, főiskolá­kat. Mint mondta, a kormány ér­demben javíthat a helyzeten, mert egyszerre van a parlament előtt a költségvetés és a felsőok­tatási törvény módosítása is. Hiller István Magyarország egyik legsúlyosabb problémájá­nak a kivándorlást, „az értelmisé­gi emigrációt” nevezte. Ennek megállításhoz lépéseket kell tenni, béremelésre van szükség a felső- oktatásban, ha a kormány ezt egy hónapon belül nem teszi meg, ak­kor a folyamat visszafordíthatat­lanná válik, felgyorsul - értékelt Az oktatáspolitikus ismerteté­se szerint a béremelés 42 milli­árd forintos kiadást jelentene a költségvetésben, míg 32 milliárd forint plusz járulék folyna be ab­ból. Kérdésre elmondta, az eme­lés fedezete a 2016-os költségve­tésben a 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati kiadá­sok tétele. Németh Szilárd alkalmatlan A Jobbik szerint a fideszes Németh Szilárd sajtótá- < jékoztatóján „bődületes ostoba­ságot” fogalmazott meg a képvi­selők mandátumának közjogi mivoltáról. Ezt az ellenzéki párt közölte a kormánypárti politi­kus kijelentésére reagálva az MTI-vel, egyúttal felszólítva ar­ra, hogy mondjon le mandátu­máról, mert alkalmatlan ország- gyűlési képviselőnek. Közleményük szerint Né­meth Szilárdnak illene tudnia, hogy a képviselők visszahív­hatóságának ugyanúgy nincs meg a közjogi lehetősége, mint a mentelmi jogról történő le­mondásnak. Németh Szilárd nincs tisztában alapvető közjo­gi kérdésekkel - mutattak rá, emlékeztetve, hogy a Jobbik ko­rábban az alaptörvény vitája során és jelenleg is következe­tesen képviseli azt az álláspon­tot, hogy a politikusokat ne il­lessék meg indokolatlan privi­légiumok. Ha Németh Szilárd tudná használni az internetes kere­sőoldalakat, akkor ő maga is meggyőződhetne arról, hogy a Jobbik politikusai sosem éltek ilyen előnyökkel. Kovács Béla is számtalanszor kinyilvánítot­ta, hogy - a Fidesz korrupt kép­viselőivel ellentétben - nem bújik mentelmi joga mögé - ír­ták, megerősítve, hogy a Job­bik továbbra is a mentelmi jog eltörlése és a képviselők visz- szahívhatóságának megterem­tése mellett kardoskodik. Új irányokat szabhatnak Két hónapon belül készülhet olyan előter­jesztés a kormánynak, amelynek alapján dönthet a nemzetpolitika új irányairól - mondta a nemzetpoli­tikáért felelős államtitkár az Ml aktuális csatornán. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a nemzetpo­litikai intézményrendszer felállítása, a támogatás- politika megalkotása után új irányokat kell szab­ni a nemzetpolitikának. Az államtitkár a legjelentősebb kihívások között említette a demográfiai helyzetet A legfontosabb azt elérni, hogy minél több magyar gyermek szülessen Magyarországon és a Kárpát-medencében - jelen­tette ki, hangsúlyozva annak fontosságát is, hogy a megszületett gyermekek magyar óvodába, iskolába járjanak. Törekedni kell arra is, hogy a vegyes há­zasságban születettek magyar identitást szerezhes­senek - fűzte hozzá. Kifejtette: a többi között a szakképzést lehet erő­síteni itthon és a határon túl, a gazdaságélénkítés­re fordítandó uniós források egy része pedig a Kár­pát-medencében élő magyarok helyben maradását is segíthetné. Törvényben szabályozzák Budapest Hamarosan a parla- nyomott árakkal dolgoznak sok pontjából is. Az elmúlt négy év­, Hamarosan a parla­ment elé kerül az az iskolaszö­vetkezeteket érintő törvénymó­dosítás, ami garanciákat tartal­maz a diákmunkáért fizetendő minimum összegre - mondta Czomba Sándor az Ml aktuális csatorna reggeli műsorában. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium munkaerőpiacért és kép­zésért felelős államtitkára hoz­zátette: jelenleg az iskolaszövet­kezetek túlságosan alacsony, nyomott árakkal dolgoznak sok esetben, és „nem is teljesen csak a legális szektorban”. Czómba Sándor kitért arra, hogy Magyarországon nem jel­lemző a tanulmányok melletti munkavégzés, ezt a rátát szeret­nék javítani. Ezért olyan jogsza­bályi környezetet, ösztönzőket szeretnének kialakítani, amik segítik a fiatalok iskola melletti munkavállalását, ami előnyös a későbbi elhelyezkedés szem­pontjából is. Az elmúlt négy év­ben 29-ről 19 százalékra csök­kent a fiatalok munkanélkülisé­ge - ismertette. A február-áprilisi munkaerő­piaci adatokról szólva az NGM államtitkára nagyon jó ered­ménynek nevezte, hogy Ma­gyarországon az elsődleges munkaerőpiacon az utóbbi négy évben több mint 200 ezer munkahely jött létre. Czomba Sándor a Kossuth Rá­dió 180 perc című műsorában reggel elmondta: a Központi Sta­tisztikai Hivatal február-áprilisi adatai szerint mintegy 73 ezer­rel nőtt éves összehasonlításban a foglalkoztatottak száma, 60 ezer új munkahely a verseny- szférából kerül ki. A hazai össztermék (GDP) 3- 5 százalékos növekedése mel­lett 60-70 ezres foglalkoztatási növekmény várható el a ver­senyszférától az államtitkár szerint. Ha ez a tendencia fenn­marad, akkor nem lesz olyan év, amikor 400 ezer embernek kell közmunka keretében mun­kát adni, mert nem lesz ennyi ember a munkaügyi regiszter­ben - tette hozzá. ■ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. * MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. ■ Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív ad Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét Is megt BÉR-BÉRSZÁ Akciós áron! ögftéiszoigálat ■ 3618889200 Telefonszánv.+O & 0 9 2 o 6 ayc,uonu ■ _. ^ * t r* i 11 b. o Honlap' liw w workwayclub nu Work Way Club * \

Next

/
Thumbnails
Contents