Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-15 / 136. szám
A szegénység szégyene A szegénység mélységes bugyrai és az azzal járó emberi szerencsétlenségek - amelyek világunkat ma is rombolják - számunkra még akkor is elképzelhetetlenek, ha tudjuk, hogy Magyarország sem dicsekedhet kedvező helyzettel. Már írásom elején leszögezem, hogy nem a szegények szégyenéről, hanem arról a szolidaritáshiányról szólok, amely a hatalmakat, egyes országok vezetését jellemzik. És ne tévedjünk, mert a felelősségünk közös, az én, iga te felelősséged, és valamennyiünk felelőssége is benne van abban, hogy idáig jutottunk. Mondom ezt azért is, mert barátommal beszélgetve - aki nem mellékesen hívő katolikus - egyre csak azt hangoztatta, hogy mióta világ a világ szegények mindig is voltak, és miután az ember a világok legjobbikából az Édenból kiűzetett, az ezt követő földi lét, anyagi és vagyoni különbségekre épült Én persze közbevetem, hogy gondolkodjon el a bibliai intelmeken: „A jótékonyságról és az adakozásról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozat kedves az Istennek." (Zsid 13, ló). „Hogyan marad meg az Isten szeretete abban aki - bár bőven van neki a világ javaiból - mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét” (lln 3,17). És megerősítem, hogy a szegények, elesettek segítése nemcsak isteni parancs, hanem nagyon fontos erkölcsi parancs is. S ez után már nem kerülhető meg a kérdés, hogy mi magunk, magyarok megtettünk-e, megteszünk-e mindent szegényeinkért? A beszélgetésünket továbbgondolva, hosszú életem tapasztalatai, szinte kimeríthetetlenek. A magyarok többsége ’45 előtt mélyszegénységben élt Nem túlzók, hogy a kutya sem, de a hatalom biztosan nem gondolt rájuk. Az uralkodó osztály isteni rendeltetésnek gondolta, hogy vannak „urak” és van, és lesz is szegénység, örökkön-örökké. Gondoljanak milliók kivándorlására, az uradalmak nélkülöző mezőgazdasági munkásaira, a béres, acse- léd és a bérmunkások seregére. A szegény ember csak rabszolgának és ágyútölteléknek volt jó. Kis falumban, Kishartyánban a néhány jómódú családon kívül, mint szüleim is, mindenki szegény volt Az emberek csak egymásra számíthattak, és az összetartás példás volt És jött a szocializmus, a földosztás. Valami kevéske mindenkinek jutott, mégis az egyenlők között egyenlőbbek is voltak (pl. akiknek korábban is többje volt). Lassan mindenkinek lett munkája, jövedelme is, de egyiknek, másiknak - politikai alapon - kicsit több jutott Hál istennek településünkön az egymás segítése, az összefogás (kaláka) megmaradt A romák nagy része is foglalkoztatottá vált, de a vagyoni különbségek itt is láthatóvá váltak. A ’70es évek világválsága kisebb munkanélküliséggel és elszegényedéssel is együtt járt, s a negatív változások láthatóak, érzékelhetőek voltak, de a politika igyekezett eltakarni, elhazudni azt A rendszerváltozás a parlamentarizmus és a demokrácia próbája volt, s mára sok-sok hiá- tussal, be nem váltott ígérettel küszködik. A versenyképtelen üzemek megszüntetése (privatizációja) nagymértékű munka- nélküliséget, szegénységet, jövőt- lenséget és sok negatív változást is felszínre hozott A politika az elmúlt tíz évben úgy tekintett a szegénységre, mintha az játszótársuk lenne, s így a következetlen, az ímmel-ámmal történő próbálkozások nemhogy segítették, hanem elmélyítették a helyzetet. Hisz a világgazdasági válság ilyen lecsúszást nem indokol. Magyarországon ma több millió a szegények, a nélkülözők száma, s ez közel háromnegyed millió gyereket érint Több tízezerre tehető az éhező gyerekek száma is, s ezek közül sokan csak az óvodákban és az iskolákban jüt- hák meleg ételhez. És 2014-ben közel kétmillió ember élt olyan háztartásban, amelynek nettó jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. A közelmúltban, a napilapokban és az online felületeken több írás is megjelent a munkanélküliségről, a közmunkákról, a kiskertprogramokról (kiemelten a romákról), az emberek - köztük az idősek - elszegényedéséről. És arról is, hogy a közmunkákból nincs kitörési lehetőség. Tetézi a gondokat az emberek befelé fordulása, a szere- tetlenség és a romákkal szembeni előítéletesség is. Ezek megyénkre, Tarjánra is jellemzőek. Emellett városunk mai képéhez hozzátartoznak a kéregetők (piac, aluljárók, bevásárló központok parkolói) és a kukázók is és ezt ma már természetes. A napokban megdöbbentő új jelenséget tapasztaltam. Egy kukázó férfi nem gondolva a veszélyre, a kukából kivett ételféleséget azonnal fogyasztani kezdte. Megdermedtem. Ugyan tudja-e, hogy mit tesz? Hogy egészségével játszik? Hirtelen arra gondoltam, hogy sajnos ez játszódik le a csikkszedés esetén is, mely bennem igazán csak most tudatosult. Istenem! Itt tartunk? Ne tagadjuk: a szegénység, a számkivetett- ség a mi szégyenünk, a mi bűnünk is, és ezzel saját emberségünket is romboljuk. Végre össze kellene fognunk, valamennyiünkért! Bartos József HIRDETÉS _________________________________________________ KÖ ZLEMÉNY Az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működó Részvénytársaság 2015. Június 16-án és 16-án 06.00-22.00 között földgáz-táwezeték-rendszerén, fáklyázással járó karbantartási munkát végez a lakosság folyamatos gázellátásának biztosítása érdekében. Társaságunk a Borsodi vezeték Kisterenya csomópontján, szakembereinek felügyelete mellett végzi a földgáz szükség szerinti lefúvatását, fáklyázását. A művelet a lakosságot nem veszélyezteti, azonban erős hang- és fényhatással jár. A környék lakóitól a nyugalmuk megzavarása miatt ezúton is elnézést kérünk. A munkálatokról, a helyszínen lévő szakembereink készséggel adnak tájékoztatást. Megértésüket köszönjük! FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Lopatovszki Csaba Palócország rézmetszője, a pengő forint bankjegyek tervezője, Horváth Endre munkásságát idézte fel Immár 27. alkalommal rendezték meg a múlt hétvégén a Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetemet a festői szépségű területen elhelyezkedő eresztvényi Salgó Hotelben. A háromnapos rendezvényen résztvevők a hagyományoknak megfelelően neves előadók által tartott prezentációk által mélyíthették el szakmai ismereteiket, valamint megismerhették a környék természeti és épített kincseit is. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. Az ország 43 településén, közel háromezres tagsággal bír. A szervezet kiemelt célja, hogy segítse a szakmai, gyűjtői ismeretek elsajátítását, valamint felkeltse a gyűjtői érdeklődést. Ezért a jövőképük sem lehet más, mint a numizmatikai anyagok gyűjtésének, kedveltségének magas szakmai szintre emelése. Épp ezekből az elgondolásokból született meg 1984-ben a numizmatikai nyári egyetemi rendszer, amely a társaság legmagasabb szintű továbbképzési struktúrája. Pár éves szüneteltetést követően, 2001-ben a tatai szervezet kezdeményezésére Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem elnevezéssel újraszerveződött a szakmai tudás átadása. Az idei, Salgótarjánban megszervezett eseményt a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Nógrád Megyei Szervezete vállalta el. A programsorozat megnyitóját az Eresztvényben található Salgó Hotelban rendezték meg, amelyen elsőként Dóra Ottó polgármester, majd dr. Török Pál, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a tradíciókhoz híven a „diákok” naponta három előadást hallgathattak meg neves szakemberektől, amelyet minden alkalommal konzultáció is követett. A prezentációk témaválasztásai igazodtak a gyűjtői érdeklődéshez, hiszen szó volt a nógrádi tallérleletekről és szükségpénzekről, a római, kelta és középkori magyar pénzekről, a felülbélyegzett bankjegyekről, a címertani ismeretekről, valamint az első világháborús emlékérmekről és hadikitüntetésekről is. A rendezvényen azonban nemcsak a szakmai tudást tudták elmélyíteni a résztvevők: ugyanis a nyári egyetem további célja, hogy megismertesse az otthont adó telejpülést és annak környékét is. így a több korosztályhoz tartozó egyetemisták megtekinthették a Salgói várat, valamint ellátogattak a szintén szép környezetben elhelyezkedő Hollókőre is, ahol megmászták az erődítmény bástyáit, illetve betértek a falumúzeumba, a fatemplomba és az Ófaluba is. A nyári egyetem végül vasárnap délelőtt a közös kiértékeléssel, illetve az emléklapok átadásával fejeződött be. Flashmob diákokat érintő problémákról A Flóra szobornál tartott akcióra a Kossuth Lajos Általános Iskolából, míg a Városház térre a Bartók Béla Általános Iskolából érkeztek fiatalok. Bátonyterenye. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) támogatásával látványos flashmobot (más nevén: villámcsődületet) rendeztek a bátonyterenyei általános iskolások a közelmúltban a Flóra szobornál, és a Városház téren. A figyelemfelkeltő eseményen a diákokat leginkább érintő problémák megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák. A tanárok, diákok és szülők közös munkájával megvalósuló programok legfontosabb üzenete, hogy a jól működő iskolai és diákközösségek létrehozása a legjobb recept a fiatalokat érő fenyegetések, az iskolai erőszak, a kábítószer és a túlzott online-jelenlét ellen. - Bátonyterenyén több mint ötszáz fiatal vett részt az akcióban, akik előre begyakorolt tánckoreográfiákat mutattak be a fent említett két helyszínen - tájékoztatta lapunkat Déska Ildikó, a Kossuth Lajos Általános Iskola testnevelő tanára, aki az intézmény alsós és felsős diákjainak tanította be a különféle lépéseket, mozdulatokat.
