Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-13 / 135. szám
Ötvenéves a pásztói olimpikon BIATLON Beszélgetés Géczi Tiborral kon még jobb eredményeket értem el. Nyolc elsőségem feljogosított arra a bizakodásra, hogy olimpikon lehetek. Az lettem! 1992-ben Magyarországot, Nóg- rád megyét, az egyesületemet a Salgótarjáni Petőfi DSE-t, valamint Pásztót - ahol a mai napig erről tudomást sem vettek - Bereczki Brigittával ketten mi képviseltük. Számomra előtte persze óriási lökést adott, hogy a családomtól megkaptam azt a lehetőséget, hogy gondtalanul felkészüljek a téli olimpiára, melyet a mai napig köszönök nekik.- Miként tudnád röviden ösz- szefoglalni a téli olimpián történteket? ■ - A kilencvenes évek elején a hazai időjárás enyhesége és az időközben a sportágba betört vaksz háború miatt mi magyarok újabb hátrányba kerültünk. Amikor megkaptuk valutában a kis zsebpénzt, amivel ki kellett húznunk az olimpiát, én felajánlottam a felét arra, hogy szerezzenek nekem abból a csodaszerből. Ég és föld volt ilyen szerrel bevonni a sílécemet. Ennek, na meg a jó lő eredményemnek köszönhetően, a 10 km-es sprint versenyszámban 126 induló között az előkelő 38. helyen értem célba. Az előzi évi orosz világbajnok is csak mögöttem tudott végezni. Szerintem téli oliippián ez a mai napig a legjobb hazai bi- aüonos eredmény, hiszen a győztestől csupán 8%-os időhátrányt kaptam. A 20 km-es távon 94 versenyző közül az 55. helyezést tudtam megszerezni.- Betartva családodnak az ígéretet, igen fiatalon, 27 évesen befejezted a sportpályafutásod. Ma miként telnek a mindennapjaid, nem hiányzik az aktív sport az életedből?- 1992-ben a téli olimpia után megszületett második lányunk Dorina, őt öt évvel később egy újabb leánygyermek, Krisztina követte. Leállásom után Budaalbertville-i téli olimpia előtti évben - helyben rengeteget edzettem, így nem mindig jártam fel Salgótarjánba edzésre (ekkor már megszületett a család első lánya Niki - a szerz.), ezért az akkori egyesületi ve'zetés engem és Horváth Jánost megdorgált.- Úgy tudom a dorgálásra aztán igencsak csattanós választ adtál?- Az esetet követően egy igen enyhe téli időben, zuhogó esőben, tapadó hóban lebonyolított 50 km-es országos sífutó bajnokságon eredményhirdetéskor engem szólítottak ki a dobogó legmagasabb fokára. Akkor ez a dorgálásra, valóban egy csattanós válasz volt. Aztán a következő évben az olimpiai válogatópesten egy esti sulis továbbképzés során letettem a pék mesteri vizsgát, majd feleségemmel együtt Pásztón 1997-ben átvettük az apósom révén már jól bejáratott Széles pékséget.- Van nosztalgia?- Én mindig azt mondom, aki ezt kérdezi tőlem, hogy alapvetően nem hiányzik, sok szép dolgot kaptam a sporttól. Akkor azt csináltam, annak örültem, most ezt csinálom, bár eredeti szakmán hentes, de mégis sikeresen át tudtam térni a pék szakmára, és most itt is megvan a saját szakmai sikerem. Ráadásul az elmúlt évben megszületett az első kis unokám Ádám Bendegúz, így már a nagyapa felelőssége korába is beléptem. Nagybárkányból került Pásztora a biatlon sportágban válogatottként a téli albertville-i olimpiát is megjárt Géczi Tibor. Az igen eredményes másfél évtizedes sportpályafutásának történéseiről az érintettel ötvenedik születésnapja alkalmából beszélgettünk, a Dob utcai családi házukban. Czimer Zentai József- Pásztón születtem, de Nagybárkányban laktunk, amikor VII. osztályos koromban a településre került dr. Korchmáros Tamás körzetes fogorvos jóvoltából én és több osztálytársam is kapcsolatba kerültünk a sí lesiklással, szánkózással. Egy év bárkányi edzéseket követően a salgótarjáni síklubhoz, Vincze István kezei alá kerültünk, ahol a nyári időszakban szokatlanul sok futóedzés volt - kezdte Géczi Tibor, aki 1965. június 12-én született.- Sífutóként mely versenyeden érted el az első komolyabb eredményed?- Az akkor még úttörő olimpiának nevezett országos döntőben utolsó éves nagybárkányi általános iskolásként teljesen ismeretlenül álltam rajthoz. Meglepetésre sífutás egyéniben úttörő olimpiai bajnok lettem, de csapatban még két további aranyéremmel is gazdagodtam. Falusi kisgyereknek, akkor ez nagy élményt jelentett, a továbblépéshez pedig erőteljes lökést adott számomra. Egyébként, ez idő tájt, háromszor kaptam meg a megye jó tanuló, jó sportolója címet.- Mikor váltottál át a számodra nemzetközi sikereket, olimpia részvételt is hozott biatlon szakágra?- A bárkányi suliból továbbtanulás céljából Salgótarjánba a „Kereskedelmibe" kerültem, edzéseimet továbbra is Vincze István irányította, amikor két év után Papp Zoltán és Hrabecz Gyula leszereltek a honvédségtől, Tarjánban is erőteljesen beindult a biatlon szakág. Én és a másik bárkányi társam Gyetvai László (ő később átpártolt a labdarúgókhoz, ahol szép sikereket ért el - a szerz.) átkerültünk a bi- atlonosokhoz.- Nehéz volt beilleszkedni a lövészettel is kiegészült szakágba?- Nekem, nem különösebben, Hrabecz Gyula jól megismertette velem a lövészet alapjait. Erre bizonyíték, hogy alig múltam 17 éves, amikor Bereczki Brigittával és dr. Korchmáros Tamás sportvezetővel, valamint Hrabecz Gyula lőedzővel együtt Salgótarjánt képviselve ott lehettünk a franciaországi junior világbajnokságon. A következő versenyévben angyalbőrbe kellett bújnom. Gyöngyösre a Honvéd Zalka SE-hez kerültem. A másfél évi katonai szolgálat ideje alatt egy biatlon és két sífutó országos egyéni bajnoki címet szereztem, amely még kiegészült egy váltócsapat aranyéremmel. Az egyesület rendkívül hálás volt az elért eredményeimért erkölcsileg anyagilag is jól elismertek. Még a katonai szolgálat alatt - esti iskolába is jártam - ismerkedtem meg a pásztói Széles Pannival, akivel leszerelésem után házasságot kötöttem.- A civil életbe való visszatérésed után a külföldi szerepelésed kisebb akadályba ütközött Mi történt?- Semmi különös. Az akkori rendszer szokásjogából fakadóan leszerelésem és a nősülésemet követően nem engedtek ki Görögországba, ki kellett várnom két éve- Versenyzői pályafutásod során mely országokba jutottál el?- Versenyeztem sok európai országban, így Norvégiában, Finnországban, Ausztriában, Svédországban, Norvégiában, Olaszországban, Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriába, Romániában, Franciaországban, Belgiumban, NSZK- ban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Svájcban és Lichten- steinben. Ezen kívül egy másik sportágban, az akkori MHSZ keretein belül szervezett összetett honvédelmi sportversenyen Vadas István hathatós segítségével a feledhetetlen élményt nyújtó Kubában is jártam.- Számokban és eredményekben kifejezve, fel tudnád sorolni hány világversenyen vettél részt?- Hát, ez már ennyi idő elteltével kissé nehézkes a számomra, de annyi bizonyos, a francia junior vb mellett, felnőtteknél ott voltam a Norvégiában, Oroszországban, Finnországban, Olaszországban és Ausztriában lebonyolított vb-ken, ahol majd minden esetben a magyar biatlon válogatott legjobbja voltam. Ez általában 36-60. közötti helyezéseket jelentette. Azt tudni kell, hogy Magyar- ország soha nem volt egy havas nemzet, manapság pedig már egyáltalán nem az. Mi itthon, más nemzetekkel szemben csak novemberben tudtuk a havas edzéseket elkezdeni, decemberben pedig már világversenyekre kellett utaznunk, kevés edzéskilométerrel a hátunk mögött.- Itthon milyen eredményeket értél él és kik voltak a vetélytár- said?- Ifjúsági és junior korban szá- molatlan elsőséget, felnőtt korban pedig kilenc országos egyéni elsőséget, közte egy kerekes sí bajnoki címet is szereztem. Horváth jános (Hordó) volt akkoriban a legnagyobb vetélytársam, de olykor Bolla László is megszorongatott. Gyöngyösről Panyik János, a pestiek közül Mayer Gábor, Kovács Zsolt, Miskolcról pedig Edőcs Tamás voltak még a további kemény ellenfeleim. Velük már junior kortól együtt küzdöttünk a helyezésekért.- Mint sok más sportágban a sísportot sem kerülték el a botrányok. Ebből kimaradt Géczi Tibor?- Versenyzői koromban nem voltam egy botrányhős típus, amikor Radios János a válogatott edzője az egyik edzőtáborban azt mondta: „Te vagy a legjobb, nem vitatkozol senkivel, te megcsinálod az edzést, pihensz, majd szó nélkül elvégzed a délutáni edzést, este pedig a szükséges karbantartást, ....jó veled dolgozni.” Jánossal ma is tartom a kapcsolatot. Egy kis egyesületi zsörtölődés azért velem is történt. Az 1984. Chamonix, junior biatlon vb (balról): Géczi Tibor, ^ Hrabecz Gyula, Bereczki Brigitta és az NDK edzői Jobb eredményei a világversenyeken Olimpia. 1992, Albertville. 10 km: 38. Géczi Tibor (Petőfi DSE) 28:15,5 - 1 lőhiba. 20 km: 55. Géczi Tibor (Petőfi DSE) 1;03:56,3 - 4.4x7,5 km váltó: 15. Magyarország 1;32:50,7 - 2. Világbajnokságok. 1984. Chamonix. Junior. 10 km: 33. Géczi Tibor (STC) 41:05:00. 15 km: 28. Géczi Tibor (STC) 63:15:00. 1986. Oslo. 10 km: 38. Géczi Tibor (H. Zalka SE) 30:55,0.20 km: 54. Géczi Tibor (H. Zalka SE) 1;09:02,0. 4x7,5 km váltó: 17. Magyarország 1;53:04,0.1989. Feistritz. 4x7,5 km váltó: 20. Magyar- ország 1;41:56,9. 20 km csapat: 17. Magyarország 1;08:44,7. 1990. Mlnszk. 20 km: 67. Géczi Tibor (Petőfi DSE) 1;23:03.1991. Lahtl. 10 km: 58. Géczi Tibor (Petőfi DSE) 35:09. ■ 11 »"TI nH. (^oTíril HBB3BS Géczi Tibor napjainkban
