Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-12 / 134. szám

Hazánkat képviselte NMIfilrfonnácié, Törökor­szág, Isztambul volt a házigaz­dája a Területi Kormányhiva­talok Európai Szervezete (EASTR) nemrégiben megren­dezett 22. konferenciájának, ahol Magyarországot dr. Sza­bó Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormány- megbízottja - aki 2011 óta fo­lyamatosan részt vesz ebben a munkában - képviselte. Az esemény a helyi tapasz­talatok uniós döntéshozatal­ba való beépítésének és a tag­állami jó példák bemutatásá­nak fontos színtere. Ez alka­lommal a jelenlévők a terüle­ti állami vezetői tisztségről, mint hivatásról készült felmé­rést értékelték a munkakörül­mények, a megválasztás, a ki­nevezés módja, illetve az élet- körülmények szemszögéből. Ugyancsak ezen a konferenci­án számolt be Franciaország, Olaszország, Belgium és Nor­végia a közigazgatásban be­vezetett nagyobb változások­ról. A szervezet igazgatóságá­nak ülésén is részt vett dr. Szabó Sándor, s az EATSR költségvetését, valamint az éves pénzügyi tervét fogadták el. A jövő évi, 23. értekezlet­nek Hollandia ad helyet, az előkészítő ülést pedig Svájc­ban tartják. Adj esélyt! Salgótarján. A megyeszék­hely önkormányzata - szer­veivel közösen - döntéséin keresztül fejezi ki .elkötele­zettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogsza­bályokban meghatározott kö­telező feladatok ellátásán túl­menően a város nem önkor­mányzati fenntartású intéz­ményeivel, társhivatalaival, civil szerveződéseivel törek­szik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét. Minden települési önkor­mányzat részletes helyzet- elemzés alapján köteles elké­szíteni, s abban a feltárt - az esélyegyenlőségi célcsopor­tok, hátrányos helyzetű tár­sadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális problémáinak enyhítése, megoldása érdekében intéz­kedési tervet is meghatároz­ni, és azt a lehető legteljesebb mértékben megvalósítani - mondta Borók Sándor Péter projektmenedzser. Hozzátette: a projekt célja olyan programok megterve­zése és megvalósítása, ame­lyekkel együttműködések ki­alakítását és megerősítését valósíthatják meg. Ezen belül lehetőség nyílik az önkor­mányzatok, az állami fenntar­tásba kerülő intézmények ál­tal ellátott közszolgáltatás megszervezésének finom- hangolására, a felzárkózás, az oktatás, a képzés, a szociális ellátások, az egészségügy és a foglalkoztatás területén. A projekt keretében 10 főrészé­re képzéseket is terveznek.- Célunk, hogy Salgótarján olyan település legyen, ahol alapelvként érvényesül, hogy minden ember egyenlő, hogy hátrányos megkülönböztetés senkit se érjen. Olyan pozitív intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegí­tik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójá­nak javulását - zárta szavait Borók Sándor Péter. Jutalmazták az iskolarendőri program legjobbjait Tőzsér Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A rendőrség a ha­gyományokat folytatva idén is kiválasztotta és jutalmazta az év iskolarendőreit, akik a 2014/2015-ös tanévben kiemel­kedő szakmai teljesítményt nyújtottak saját területükön. Lel­kiismeretes munkájuk során fo­lyamatos, jó kapcsolatot ápoltak a gyerekekkel, a szülőkkel és az oktatási intézményekkel, ame­lyekben előadásokat tartottak és segítették programjaikat. Idén a rendvédelmi szerv dolgozóin túl­menően a munkájukat segítő és a közlekedésre nevelés terén évek óta kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó pedagógusokat is díjazták, akik a tanórákon kívül is örömmel és elhivatottan vet­tek részt az iskolarendőrök tevé­kenységében. Nem lehet elég korán kezdeni a balesetmentes közlekedésre nevelést - mondta Ferencsik Raymond, majd hozzátette: 97 ál­talános iskola vesz részt a prog­ramban, amelyben megkerülhe­tetlen a civilek, főként a tanárok érdeme, akiknek szintén meg­köszönik fáradozásaikat, és kö­zülük hat személynek elisme­rést adnak át. A főkapitány-helyettes az „év is­kolarendőre” díjat adta át a me­gyei illetékességű hat kapitányság egy-egy rendőrének: Dudás Gyula főtörzszászlósnak, a salgótarjáni- , Kohári János főtörzszászlósnak, a rétsági-, Kalmár László főtörzs­zászlósnak, a balassagyarmati-, Magyar Attila főtörzszászlósnak, a pásztói-, Fekécs Zsolt főtörzs­zászlósnak, a bátonyterenyei- és Gemer Gabriella századosnak, a szécsényi kapitányság munkatár­sának. A munkájukat legkiemel­kedőbben segítő pedagógusok - Kemenczei János, a salgótarjáni SÁI Kodály Zoltán Tagiskola, Bódis Bertalan, a nagyoroszi Börzsöny Általános Iskola, Demeter Gábor, a balassagyarmati Kiss Árpád Álta­lános Iskola, Kis Eszter, a jobbágyi Fáy András Általános Iskola, Já­szai Nagy István, a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola és Antal Gyula, a nógrádmegyeri Mikszáth Kálmán Általános Isko­la tanára - pedig emlékplakettet vehettek át. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság 2008-ban indította útjá­ra a programot, amely az általá­nos iskolai oktatásra épül és cél­ja a gyermekek balesetmentes közlekedésre nevelése, valamint a biztonságukat veszélyeztető egyéb tényezők megszüntetése. Pert vesztett Bátonyterenye. Immár jog­erősen is elvesztette a Nád MPS-H Kft. azt a pert, ami­ben 9,6 milliárd forint kárté­rítést követelt a Magyar Villa­mos Művek Zrt.-től egy meg­hiúsult projekt kapcsán. A Fővárosi ítélőtábla meg­erősítette a Fővárosi Törvény­széken tavaly megszületett első fokú ítéletet. A Fővárosi ítélőtábla az MTI-hez eljutta­tott közleményében ismertet­te: a Nád Kft. fellebbezése az első fokú ítélettel szemben nem volt alapos. Álláspontja szerint nem történt olyan el­járási szabálysértés, ami in­dokolná az elsőfokú ítélet ha­tályon kívül helyezését, to­vábbá a Fővárosi Törvény­szék megalapozottan mellőz­te a felajánlott bizonyítást. A 2009-ben indított kártérítési per alapja az yolt, hogy a ma­gyar tulajdonban lévő Nád Kft. 2007 elején hitelből kezd­te meg Bátonyterenyén egy mikroszaporító üzem építé­sét, amely bázisa lett volna egy magyar nemesítésű nö­vényen alapuló, országos energianád-termeltetői rend­szernek. Ám több mint fél- milliárd forint elköltése után leállt a projekt a félbemaradt finanszírozás miatt. A bíró­ság nem találta bizonyított­nak, hogy a Nád Kft. befekte­tési és vagyonkezelési meg­állapodást kötött volna, és en­nek értelmében kapott volna az MVM-től három tételben összesen 3 millió eurót a pro­jekt beindításához. A Nád Kft.-val szemben időközben felszámolási eljárás indult, Bátonyterenyén pedig hét éve amortizálódik a több mint fél- milliárd forintból félig meg­épült üzem. volt, hogy tanulóink megismerjék a hatá­ron túli magyarság helyzetét, életét, a tör­ténelmi Magyarország kulturális értékeit, kiemelten a gótika és a reneszánsz emlé­keit, amelyben különösen gazdag a Felvi­dék. A tanulmányi kirándulás lehetőséget teremtett a határon túli magyarság, vala­mint a nemzeti és kulturális értékek meg­ismerésére. Erősödött a tanulók nemzettu­data, az összetartozás érzése. Bővült tárgyi tudásuk, fejlődtek kompetenciáik - mond­ta Szenográdi Tamás az iskola igazgatója.- A kiutazás előtti két hétben a diákok megismerkedtek az útvonal helyszínei­vel, csoportosan és egyénileg adatokat gyűjtöttek a látnivalókról, megismerked­tek a gótikus és reneszánsz motívumok­kal, a külhoni magyarság helyzetével. Énekekkel, versekkel, kiselőadásokkal ké­szültek a kirándulásra. Elmondtuk nekik, hogy mikor és hogyan kerültek a magya­rok határainkon túlra - tájékoztatott Fábi­án Valéria tanárnő, a 7/B. osztályfőnöke. Arra a kérdésemre, hogyan érezték magukat, milyen volt a kirándulás, a di­ákok kórusban válaszolták: nagyszerű.- Sok helyen jártunk, csodálatosan szép négy napot töltöttünk el Szlovákiá­A Páter Bárkányi János Katoli­kus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumból az elmúlt napok­ban negyvennégy hetedik osztá­lyos tanuló, öt pedagógus kísére­tében élményekben gazdag, fe­lejthetetlen négynapos kirándu­láson vett részt a Felvidéken. A diákok ezer kilométert megtéve ismerkedtek a Kelet-Szlovákia Magyarországhoz kötődő neveze­tességeivel, emlékeivel. Szécsény. - Intézményünk sikeresen pá­lyázott határon túli tanulmányi kirándu­lásra. Az utazást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Tá­mogatáskezelő több mint egymillió forint­tal támogatta, amelyet szállásra és útikölt­ségre fordítottunk. A kirándulás célja az A szécsényi diákok Magyarországhoz kötődő nevezetességekkel ismerkedtek a határ túloldalán ban, ami egy életre szóló élményt jelen­tett számunkra. Nekem a Magas Tátra, a Tarpataki-vízesés és a Csorba-tó tetszett a legjobban - fogalmazott Bagó Fanni.- Látni a Magas Tátrát, a vízesést, va­lóban nagy élményt jelentett, de fel lehet sorolni mindazokat a helyeket, ahová a négy nap alatt eljutottunk. Csodálatosan szép volt Bártfa városközpontja, a góti­kus Szent Egyed templom - fűzte tovább a beszélgetésünk fonalát Kozma Fanni.- II. Rákóczi Ferenc kötődik Szécsényhez. Felemelő érzés volt, amikor Kassán megkoszorúztuk a síremlékét. Tetszett a város, a kassai dóm, ellátogat­tunk Márai Sándor szülőházához is - új­ságolta Szenográdi Judit.- Az ólublói falumúzeumban megis­merhettük az egykori parasztság életét. Jártunk a lengyel hatásmentén lévő Vöröskolostorban. A sok látnivalók közül én a késmárki fatemplomot emelem ki - mondta Tőzsér Katalin.- Sok szép kastélyt láttunk. Felemelő érzés volt látni Szepeshelyen Közép-Euró- pa legnagyobb várromegyüttesét - újsá­golta Fiikor Anna. Szilágyi Petra a várakat említette, társaihoz hasonlóan ő is na­gyon sok fényképet készített. Varga Dáni­el az emlékei közül lőcsei élményeit osz­totta meg velünk. Tetszett a fiúnak az óvá­ros, a reneszánsz korabeli épületetekkel, amely a világörökség része. A fiatalok kiemelték: több helyen is ta­lálkoztak és beszélgettek Szlovákiában élő, magyar anyanyelvű diákokkal. Hangsú­lyozták: jó volt Fertőerdőfalván a szállás­helyük, ahová minden este visszatértek, elégedettek voltak az ellátással. Köszönik a négynapos kirándulás lehetőségét. Felvidéki emlékek BÍBBBIhHÍ

Next

/
Thumbnails
Contents