Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-10 / 132. szám

2015. JÚNIUS 10., SZERDA - > YJ Qx O©G&m0D2G „Pokolfajzat” marad­ványait tárták fel „Pokolfajzat” di­noszaurusz maradványait tár­ták fel Kanadában, Alberta dél­keleti részén, az Oldman folyó közelében, a felfedezésről a Current Biology legújabb szá­mában jelent meg tanulmány. A 68 millió évvel ezelőtt élt nö­vényevő dinoszaurusz koponyá­ja csaknem teljes épségben ma­radt fenn, a testét azonban mind­eddig nem sikerült megtalálni. A kutatók becslése szerint az állat testhossza elérte az 5 métert, mar­magassága pedig a 1,5 métert, sú­lya másfél tonna körüli lehetett. Mint Caleb Brown kanadai paleontológus elmondta, a Ceratopsidae-csoporthoz sorolt őshüllő a legfurább szarvas di­noszauruszok közé tartozik. A dinoszaurusz nagy orr­szarvval rendelkezett, ugyan­akkor komikusán apróra „sike­redtek” homlokszarvai, hatal­mas pajzsszerű nyakfodrát hét darab három- és ötszögletű tüs­ke szegélyezte. „A nyakfodor olyan volt, mintha az állatot megkoronázták volna” - ma­gyarázta Caleb Brown. így született a Regaliceratops peterhewsi elnevezés, ami „kirá­lyi szarvas arcot” jelent, másrészt az őshüllőt Peter Hews geológus tiszteletére nevezték el, aki meg­találta a fosszíliát A paleontoló­gus szerint az őshüllő teljesen úgy nézett ki, mint a Pokolfajzat (Hellboy) amerikai tudományos- fantasztikus film főszereplője. A világ első érző művégtagját mutatták be A világ első érző művég­tagját mutatták be Auszt­riában, a lábprotézis se­gítségével viselője képes felismerni azt, hogy asz­falton, sóderén vagy gye­pen jár, olyan érzése van, mintha két ép lábbal lép­kedne a talajon. Bécs. A lábprotézist a linzi Fel­ső-ausztriai Főiskola szakembe­rei fejlesztették Hubert Egger ve­zetésével A mesterséges talp „nyomás­pontjai” szállítják az informáci­ót a levágott láb csonkjáig. A mű­végtag az ép lábat utánozza: a nyomás ugyanúgy oszlik el a mesterséges talpon a lábujjaktól a sarokig. Az talaj felismerését a csonk idegvégződéseinek reakti- válása teszi lehetővé, ezek szál­lítják tovább a művégtag szenzoraiból származó informá­ciót az agyba. Az 54 éves Wolfgang Rangger osztrák tanár 2007-ben veszítet­te el mindkét lábát, majd a fan­tomfájdalmak és az ennek követ­keztében fellépő, állandó alvás­hiány és fáradtság miatt kényte­len volt abbahagyni a hivatását. Rangger hat hónapja használ­ja a protézist. Azóta „érzi” a ta­lajt, biztosabban jár, nem fél, hogy elesik a jeges úton vagy a járdát borító nedves leveleken. „Úgy érzem, mintha újra lenne lábam” - mondta az AFP francia hírügynökségnek. A férfi jár, kerékpározik, lép­csőt használ, és mozgásán nem könnyű észrevenni, hogy sántít. A látványos eredményt az érző­idegek „elterelésének” techniká­jával és a beültetett protézis ér­zékelőinek bekapcsolásával ér­ték el. A fantomfájdalmak is megszűntek. A linzi páciensnél az orvosok a csonk közepén lévő, eredetileg az amputált lábhoz vezető ideg­végződéseket a comb felszíné­hez vezették, ahol érintkeztek a protézis „bőrével”. Feltérképezték a pedof ilok jellegzetes agyi élváltozásait Berlin. Nyilvánvaló neurobiológiai változás figyelhető meg az elkövetővé váló pedofil férfiak agyában - derült ki egy három éven át tartó német kutatásból. A vizsgálat eredményeit a pedofília alapjául szolgáló neurológiai mechanizmusok kutatásával foglalkozó né­met szervezet, a NeMUP mutatta be Berlinben. Több mint 240 pedofil hajlamokkal rendelkező és nem rendelkező férfit vizsgáltak meg. Mindkét csoportban voltak olyan férfiak, akik követtek el fajtalanságot gyer­meken. Henrik Walter, a berlini Charité Kórház munkatársa szerint a pedofília és a tettlegesség közötti kapcsolatban fontos szerepet játszik az amigdala térfogata. Az ember agyának mediális temporális lebenyében található terü­letnek az érzelmek, főként a félelem és az agresszió irá­nyításában van szerepe. Más agyi régiók is mutatnak szerkezeti és térfogatbeli eltéréseket, de kevésbé jelen­tőseket, mint az amigdala. „Ez a különös szexuális irányultság kézzelfogható, ob­jektív bizonyítéka lehet férfiak esetében” - mondta Walter. A tanulmány szerint alapvető dolog, hogy a pedofil és nem pedofil férfiak megkülönböztethetőek a különböző ingerekre adott agyi tevékenységük alapján. Ebből azon­ban még nem következik automatikusan csökkent ha­tékonyságú cselekvési kontroll, ami tettlegességig vezet - vélik a kutatók. „Eredményeink alátámasztják azt az elméletet, mi­szerint a pedofil hajlam nem egyenlő gyermekek szexu­ális zaklatásával. Létezik az agyban egy régió, amely a viselkedés kontrolijáért felelős” - mondta Klaus Beier berlini szexológus. Üveg a Marson Washington. Üveglerakódáso­kat fedezett fel a Mars felszínén a NASA. Az üveg a Mars több kráteré­ben a bolygónak csapódott mete­oritok ütközésekor támadt hatal­mas hő révén keletkezhetett. Ez az első alkalom, hogy üveget ész­leltek a bolygón - közölte keddre virradóan az amerikai űrkutatá­si hivatal. A Geology című online szak­lapban bemutatott eredmények alapján a szakértők szerint el­képzelhető, hogy a becsapódási üveg általános jelenség a Mar­son. A lerakódásokat a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai műhold észlelte. „Ez a fontos új felfedezés rá­világít arra, mennyit tanulha­tunk ennek a hosszú távú missziónak a megfigyeléseiből” - mondta Richard Zurek, a NA­SA MRO-projektjének kutatója. A szakértők reményei szerint az üveg konzerválhatta koráb­bi élet nyomait a Marson. Ko­rábban a tudósok kimutatták a Földön ütközéskor, becsapódás­kor keletkezett üvegben megőr­ződött élet nyomait. Szerves molekulákat és növényi anya­got találtak több millió évvel ko­rábban létrejött üvegbe zárva. Ha ugyanez igaz a Marsra is, akkor valódi kincsekre bukkan­hatnak a tudósok, melyeket az­óta őrizhet a vörös bolygó, hogy életnek adott otthont. Ha valaha éltek akár csak mikrobák is eb­ben a távoli világban, akkor az megtalálható az üvegben. Ismeretlen város Szófia. Ismeretlen bizánci vá­rost tártak fel Bulgária déli ré­szén, a települést, amelyről egyet­len ismert írott forrás sem tesz említést, a 12. században hagy­ták el lakói. Az ásatások során előkerültek 9. századi veremházak, de a lakó­épületek többségét kőből emel­ték, s a régészek feltárták a kö­zépkori temetőt is. „A település a 11-12. században, az első bolgár állam (632-1018) és a második bolgár állam (1185-1190) közötti időszakban, a bizánci uralom alatt élte virágkorát” - ismertet­te SztanimirSztojcsev ásatásveze­tő régész, a Sumeni Regionális Múzeum szakembere. Visszahozhatok az egerek emlékei Az amnézia következté­ben elvesztett emlékek visszahozhatok bizonyos agysejteknek fénnyel tör­ténő aktiválásával - bizo­nyították amerikai és ja­pán kutatók egérkísérle­tekben. WashingtoryTokiÓ. A Science legújabb számában közzétett ta­nulmány megoldhatja a neurobiológia régi dilemmáját, amely szerint az emlékek tárolá­si vagy előhívási mechanizmu­sainak károsodása okozza-e az agysérülés, stressz, vagy az Alzheimer-kór következtében fellépő retrográd amnéziát. „A kutatók többsége a tárolási elméletet favorizálja, ám ebben a tanulmányban levezettük, hogy ezek a nézetek vélhetően téved­nek, az amnéziánál ugyanis az emlékek visszakeresése, előhívá­sa károsodik” - hangsúlyozta köz­leményben a Massachusetts! Mű­szaki Egyetemen (MIT) dolgozó Nobel-díjas japán biológus, Tonegava Szuszumu professzor, a cikk vezető szerzője. Az MIT kutatói az optogenetika módszerét alkalmazták, fénnyel célzottan befolyásolva a kiválasz­tott, genetikailag módosított, fény- érzékeny fehérjéket termelő ideg- sejt-csoportokat. A kutatás során az egereknél, amint beterelték az állatokat a kí­sérleti „fülkébe”, az A-ketrecbe, lábaikra mért enyhe áramütéssel úgynevezett lefagyási viselkedé­si választ váltottak ki. A későbbi­ekben az egerek áramütés nélkül is megdermedtek a félelemtől, be­kerülve az A-ketrecbe. A továbbiakban az egerek egy részének anisomycint fecsken­deztek be, hogy retrográd amné­ziát váltsanak ki, míg a kontroll­csoport sóoldatot kapott. Mint várható volt, az amnéziás rág­csálók nem lapultak meg a féle­lemtől a kísérleti fülkében, va­gyis nem voltak képesek össze­függésbe hozni a helyszínt az áramütéssel. A kísérletek következő fázisá­ban az egereket egy semleges környezetbe, a B-ketrecbe he­lyezték és kék fény impulzusai­val szelektíven aktiválták a me­móriában kulcsfontosságú sze­repet betöltő agyterület, a hippokampusz génmódosított idegsejtjeit. A neuronok és egyúttal az em­léknyomok (engramok) aktivá­lásával az amnéziás rágcsálók a kontrollcsoport egyedeihez ha­sonlóan ismét megdermedtek a rettegéstől. Tonegava Szuszumu profesz- szor rámutatott, a vizsgálatok bi­zonyítják, hogy a retrográd amné­ziát az emlékek előhívási problé­mái okozzák. A tudós egyúttal re­ményét fejezte ki, hogy az ered­mények ösztönzést jelentenek a további, az emlékezet biológiájá­nak megismerésére és a memó­ria klinikai helyreállítására irá­nyuló kutatásoknak. #10 Minőségi xJAjdeci és™L< cy air conditioner utest klímaberendezések forgalmazása és telepítése. ■ Tel./fax: 32/310-874, 20/311-2178. E-mail: airfrigokft@frecmail.hu, mikloskft@miklo8klima.hu l'J' v Jf í > ’r" r**4 > Miklós Sándor és Társai Hűtőtechnikai Kft. Salgótarján, Somogyi Bacsó u. 6. T7F.: +36-32/310-874 i ML: +36-20/311-2178, +36-20/985-9322 Gazdabolt: +36-32/447-341 ÉRTÉKESÍTÉSE TELEPÍTÉSE JAVÍTÁSA karbantartása t % t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents