Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-09 / 106. szám
„Érettségükről” tettek tanúbizonyságot... Hétfő - Magyar nyelv és idoralom Az irodalomról szóló könyvek világába vezetett az idei középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Grendel Lajos művén keresztül - közölte a köznevelési államtitkárság hétfőn az MTI-vel. Az ezt követő szövegalkotási feladatnál egy Seneca-idézet, Bodor Ádám Állatkert című elbeszélése és Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt. Az első feladat A modem magyar irodalom története című, tanároknak, diákoknak, érdeklődő olvasóknak szánt Grendel Lajos szöveg volt, amelyhez 12 feladat tartozott Ezek a közölt tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak, s a bevezető közvetlen, személyes, egyúttal a tudományos-népszerűsítő igényt is kifejező stílusára kérdeztek rá. ' A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban - Seneca antik római filozófus műveiből vett idézete kapcsán - a vizsgázó „Az idő a miénk” címmelfejthette ki hétköznapi tapasztalataira, olvasmányaira is hivatkozó véleményét. Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempont a hétköznapi életképben ábrázolt emberi kapcsolatok groteszk megjelenítésére, a családtagok viselkedésének értelmezésére, az elbeszélői hang stílusára vonatkozott. Az összehasonlító elemzésben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepelt, a szemlélődő, tűnődő lelkiállapot beszédhelyzetének középpontba állításával. Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című kötet előszava volt. A 11 feladat nyelvi (stilisztikai, retorikai, grammatikai) és irodalmi, átfogó kulturális ismereteket várt el. Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése volt A vers egy kép sajátos leírása; az értelmezési szempont a látvány versbeli megjelenítésének feltárását kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók az irodalom nagyjainak magánéletéről, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló művek népszerűségének lehetséges okairól érvelhettek. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája annak kifejtése egy hozzászólásban, miért érdemes elmenni lakásszínházba mint új, a megszokottól eltérő színházi térbe, vagy miért tartózkodnánk e műfajtól. Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehetett elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pontot lehetett veszíteni. Magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tett érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 55 helyszínen 113 diák érettségizett, ebből csak középszinten lehetett vizsgázni. Kedd - Matematika Kedd reggel a matematika írásbelikkel folytatódtak az érettségik. Középszinten 1 252 helyszínen 77 236 vizsgázó, emelt szinten 84 helyszínen 3 696 diák adott számot tudásáról. Matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német és spanyol nyelven is volt vizsgázó. A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 perces volt. A diák először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatták meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatták. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét volt hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlott. A II/A. rész három feladatot tartalmazott, a feladatok egy vagy több kérdésből álltak. A II/B. rész három, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmazott, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kellett megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga két részből állt, és a vizsgázó a rendelkezésére álló időt ekkor is tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta. Az I. részfeladatsor négy feladatból állt, s azok több részkérdést is tartalmaztak. A II. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatból állt. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kellett kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A vizsgázók közép- és emelt szinten is függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhattak, amelyekről maguk gondoskodtak. Szerda-Történelem Középszinten a népvándorlás, IV. Béla uralkodása, a reformáció, II. József rendeletéi, a jobbágyfelszabadítás, emelt szinten pedig az athéni demokrácia, az XVI. századi világkereskedelem, és Szent István egyházszervező tevékenysége is szerepelt a történelem írásbeli érettségi szerdai feladatai között Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat A feladatlap első felében 12, rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást (például népvándorlás, középkori kereskedelem, IV. Béla uralkodása, reformáció, osztrák-magyar kiegyezés, az ENSZ szervezete, XX. századi népesség- robbanás). A 8 esszékérdésből (például a felvilágosodás alapelvei, Németország első világháborús vereségének okai, jobbágyfelszabadítás Magyarországon, II. József rendeletéi, vagy a Rákosí-korszak iparpolitikája) - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A feladatok jellege változatos volt: például szöveges források elemzése, képekhez és forrásszövegekhez leírások párosítása, forrásszöveg alapján igaz-hamis állítások közötti választás, fogalmak kapcsolása forrásrészletekhez, térképes feladat, grafikon és adatsor elemezése. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is. A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc volt. Az első rész megoldásának időtartama kötött volt, 90 percig tartott. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között volt az athéni demokráciára, a francia rendi monarchiára, a merkantilizmusra, a XIX. századi balkáni konfliktusokra, a hidegháborúra, a határon túli magyarságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például a világ népesedése vagy a magyar külkereskedelem). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A tíz esszéfeladatból (például az Oszmán Birodalom társadalma, XVI. századi világkereskedelem, a szövetségesek második világháborús együttműködése, Szent István egyházszervező tevékenysége, Zrínyi Miklós tevékenysége, vagy az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggései) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása volt kötelező. A feladatokhoz általában szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek fel- használását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is. A köznevelési állam- titkárság tájékoztatása szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tett érettségit. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is volt vizsgázó. Csütörtök-Angol nyelv Angol nyelvből írtak érettségit a hét negyedik napján a diákok. Középszinten 1 162 helyszínen 54 318-an, emelt szinten pedig 124 helyszínen 9 777-en vizsgáztak. A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint az angol nyelv írásbeli vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből állt. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész az „Olvasott szöveg értése” 60 perc időtartamú volt, a második rész, a „Nyelv- helyesség” feladatsorának megoldására 30 perc állt rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” vizsgaösszetevő következett, majd végül az „íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora. Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc volt. A vizsgán az előzőekben is felsorolt összetevők szerepeltek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70,50,30,90 perc. Az íráskészség vizsgarész esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használható volt nyomtatott szótár. Péntek-Német nyelv Az idei érettségik első hete a német írásbelikkel zárult. A köznevelési állam- titkárság közlés szerint középszinten 1 014 helyszínen 18 387-en, emelt szinten 57 helyszínen 2 450-en adtak számot tudásukról. A német nyelv írásbeli érettségije mindkét szinten négy elkülönülő részből állt. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész az „Olvasott szöveg értése” 60 perc időtartamú volt, a második rész, a „Nyelv- helyesség” feladatsorának megoldására 30 perc állt rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” vizsgaösszetevő következett, majd végül az „íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora.Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc volt. A vizsgán az előzőekben is felsorolt összetevők szerepeltek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc volt. Az íráskészség vizsgarész esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használható volt nyomtatott szótár. t » k t * »
