Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-07 / 104. szám

A polgári Magyarország berendezése A polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését nevez­te a következő három év tétjének és feladatának Orbán Viktor mi­niszterelnök a Veritas Történetku­tató Intézet és az Országgyűlés Hi­vatala által szervezett szerdai em­lékkonferencián, a Parlamentben. Budapest A polgári Magyarország be­rendezése - úgy, ahogy azt 25 éve „kö­zösen megálmodtuk” - nem kisebb fel­adat, bár más természetű, mint a rend­szerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt - fo­galmazott a kormányfő a tanácskozáson, amelyet az 1990-ben szabadon megvá­lasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek. Orbán Viktor szerint azonban ma van elegendő felhatalmazásuk, erejük ah­hoz, hogy valóra váltsák a polgári Ma­gyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forra­dalom, öt év elszánt küzdelem, romel­takarítás és alapozás kellett. „Ez a mun­ka is ránk maradt” - jegyezte meg. Az 1989-90-es időszakról szólva a mi­niszterelnök azt mondta: az akkori ese­ményekhez való viszonyulásuk ma már korántsem olyan közvetlen vagy töret­len, mint egykor. Akkori szemmel nézve a mostani Magyarországot „talán el sem hinnénk, hogy ennyi buktatón keresz­tül, ilyen rövid idő alatt ilyen messzire el­jutottunk”. Mai szemmel nézve viszont „inkább a negatívumokat és a hibákat látjuk”: a rendszerváltás idején meg­szűnt egymttftó munkahelyet, a’veszni hagyou keletijgiacokat vagy éppen a spontanpnvatízaciót - fejtette fa. Szerinte 2010-re a magyarok többsé­Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1990-ben szabadon megválasztott Or­szággyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a Par­lament Felsőházi termében ge már a rendszerváltás vesztesének érezte magát, „útközben megtört, elfo­gyott az a lendület, energia és lelkese­dés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta”. A 2008-as pénzügyi vál­ság után pedig megfogyatkozott az a bi­zalom, amellyel a magyarok 40 év kom­munizmus után a szabályozatlan piac- gazdasághoz és a liberális demokráciá­hoz viszonyultak - tette hozzá. Orbán Viktor a véleményét úgy ösz- szegezte: ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Antall Józsefről, a sza­bad Magyarország első miniszterelnö­kéről. Szavait nagy taps fogadta, ami után úgy fogalmazott: Antall Józsefre szabta ki a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy „a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között át­vezesse hazánkat a slampos diktatúrá­ból a képviseleti demokráciába, a terv- gazdaságból a piacgazdaságba”. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a piac- gazdaság rendszere láthatóvá tette mind­azt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy ipar- vállalatok válságos helyzetét Voltak, akik szerettek volna „visszaszenderülni”, és „a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát” - fogalmazott, megjegyezve: 1994-ben esélytelenként in­dult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az or­szág lehetőségeivel. Az egyértelmű töréspont azonban - folytatta - 2006 ősze volt, amikor nyilvá­nosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon vá­lasztott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia - mondta Orbán Viktor. Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes ütemkéséssel ugyan, de „úgy tetszett, mégiscsak csi­nál egy forradalmat”, amellyel a válasz­tók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt. Ki gondolta volna 1994- ben, hogy a mi politikai közösségünk hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt for­radalmat? - kérdezte, majd hangsúlyoz­ta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tet­tek sok több évtizedes vita végére is. A kormányfő összegzése szerint az el­múlt öt évben bebizonyosodott, hogy ösz- szefogással reménytelennek tűnő dol­gokra is képesek lehetünk. Példaként említette a gazdaság beindítását, a csalá­dok, önkormányzatok kiszabadítását az adósrabszolgaságból, a nemzetközi cé­gek, bankok megadóztatást és az IMF hazaküldését. Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legne­hezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasá­gi átalakítások véghezvitelét is - tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es al­kotmányt, amely nem kötelezte a kormá­nyokat a nemzeti érdekek szolgálatára. „Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érde­kek mellett Brüsszelben, és visszasze­reztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget” - mondta Orbán Viktor. Május közepétől lehet válaszolni a kérdésekre Május 18-ától lehet meg­válaszolni az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdéssorát a konzultáció honlapján, a www.inter- netkon.hu címen - jelen­tette be Deutsch Tamás. Budapest. Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció előkészíté­séért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájé­koztatóján elmondta: a kormány elfogadta a nemzeti konzultáció végleges, 20 kérdésből álló kér­déssorát. Deutsch Tamás elmondta: a kérdések témái nem változtak az április közepén ismertetettek­től, de - szakmai párbeszéd eredményeként - a megfogalma­zásukat pontosították, és az igé­nyeknek megfelelően új válasz- lehetőségeket fogalmaztak meg, így alakult ki az InternetKon20 végleges kérdéssora. A miniszterelnöki biztos ki­emelte: magától értetődőnek tartják, hogy az internetről, a di­gitális fejlesztésről szóló nemze­ti konzultációra az internet vi­lágnapján nyíljon meg a válasz­adás lehetősége. A véglegesített kérdéssorról július 31-éig minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár vé­leményt nyilváníthat majd. A honlapon szerepelnek majd a konkrét kérdések és a lehetséges válaszok. Minden kérdéshez rö­vid magyarázatot fűznek, hogy a válaszadók a bonyolultnak tekin­tett kérdések szakmai hátteréről is tudjanak tájékozódni. A kér­désekben és válaszokban megje­lenő internetes kifejezések értel­mezéséhez pedig az oldal szótá­rát lehet majd használni. Deutsch Tamás elmondta: a válaszadóknak el kell látogatni­uk az InternetKon oldalára, ahol azonosítás után tölthetik ki a konzultáció kérdőívét. Be lehet lépni ügyfélkapus azonosítással, Magyarországon 1 886 783 ter­mészetes személynek van ügy­félkapuja, és ebből az elmúlt há­rom hónapban 967 903 ügyfél­kaput használtak legalább egy­szer - Ismertette. Lehetőség lesz arra is, hogy a válaszadó a Facebook-profiljával lépjen be a kérdéssorhoz. Deutsch Tamás elmondta, becs­lések szerint 4,8 millió magyar nyelvű Facebook-profil létezik. Akinek nincs sem ügyfélka­pus regisztrációja, sem Facebook-profilja, vagy nem akarja használni őket, az a hon­lapon nevének, címének, szüle­tési idejének, állampolgárságá­nak és e-mail címének megadá­sa után léphet a kérdéssorhoz. Nem akarják kizárni a konzul­tációból azt a 2,6-2,8 millió em­bert sem, akinek nincs internetkapcsolata, ők az ország több mint 1200 pontján működő e-Magyarország-pontokon ad­hatják le válaszaikat, nekik, e- mail cím hiányában nekik a te­lefonszámukat kell megadniuk. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: mivel az adatbá­zisok nincsenek összekapcsol­va, „ha bárki cselezni akar”, ak­kor háromszor is kitöltheti a kér­déssort. Deutsch Tamás hangsú­lyozta: ez nem jelent problémát, „mert az InternetKon a bizalom párbeszéde”, és bíznak minden magyar polgár tisztességében és jóakaratában. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: a nemzeti konzul­táció során betartják a hatályos adatvédelmi szabályokat, a Nem­zeti Adatvédelmi és Információ­szabadság Hatóság a konzultá­ció egész folyamatának adatke­zelését minden részletre kiterje­dően áttekintette és auditálta. Deutsch Tamás emlékeztetett rá: az InternetKon kérdéseire adott válaszokból kirajzolódó véle­mények alapozzák meg az elkö­vetkező időszak digitális fejleszté­sekre vonatkozó valamennyi kor­mányzati döntését Részletek a lottózókban és a www.szerencsejatek.hu oldalon HETOSEG! < I <

Next

/
Thumbnails
Contents