Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-06 / 103. szám

2015. MÁJUS 6., SZERDA £7 Qi OqgCqgüOCsi] Mosolyog, pislog, mozgatja a száját Pekingben bemutatkozott Jangjang, a szárazföldi Kína első, emberi gesztu­sokra képes humanoid robotja, amely egyszerre hasonlít egyik alkotójára, egy kínai nőre és - ame­rikai riporterek szerint - Sarah Palin volt alaszkai kormányzóra, egykori al- elnökjelöltre. Peking. A globális mobil internet témakörében rendezett egyhetes konferencián és kiállí­táson talán a legnépszerűbb az a hosszú hajú, szemüveges nő, aki mosolyogva, időnként pislogva, „beszéde” közben ajkait mozgat­va bűvölte el közönségét. A dobo­gón mellette állt az a nő, a robot fejlesztői csoportjának egyike, akiről langjangot megmintáz­ták. Az „ikrek” kezet fogtak és meg is ölelték egymást. Jangjangot távirányítással működtetik, a szenzorok egy másik emberen vannak, aki a háttérből mindent figyelve pél­dául fejmozgásával idézi elő a bábu fejének azonos mozgását. Szung Jang elmondta, hogy hasonmását egy különleges szilikagélből alkották, amely látványában és tapintásában az emberi bőrt idézi. Jangjang a negyedik robot, amelyet a sang- haji Shanghai Shenqing Industry (SSI) gyártott és az ed­digiek közül ő tudja a legtöbbet. Leginkább az arca kifejező. Szung elmondta, hogy gépi má­sával dolgozni különleges él­ményt jelent a számára, a hely­zet arra inspirálja, hogy azt mindig tökéletesítsék. A fejlesztők szerint a techno­lógia segítségével olyan robotok fejleszthetők, amelyek például eladók mellett teljesíthetnek szolgálatot vagy hírességek má­sát is szívesen gyártanák. El­képzelhető, hogy egy professzor helyett előadását is megtartja a bábu, bár kérdések megvála­szolására nem lesz képes - vél­te Szung. A középkorú robotnő előállí­tóit, a sanghaji fejlesztőket egy japán professzor, Isiguro Hirosi segítette, aki immár több mint 20 éves gyakorlatot szerzett a robottechnika világában. Isiguro azt nyilatkozta: eljöhet az idő, amikor effajta robotok helyettesítik a popsztárokat és a hollywoodi színészeket. Egy humanoid robot szebb lehet bármelyik énekesnél, so­sem fárad el, megállás nélkül képes énekelni, nem beszélve a divatmodellekről, a televíziós hírolvasókról vagy a recepció­sokról, akiket ugyancsak jól he­lyettesíthetnének - vélte a ne­ves japán szakember, aki 2010- ben már magát is megmintáz­ta, 2014-ben pedig megalkotta a hazájában híressé vált Otonaroidot és Kodomoridot, egy felnőtt nő és egy lánygyer­mek robot mását. A piros színt őrzi meg a legjobban A piros színt őrzik meg leginkább emlékeze­tükben az emberek. A Regensburgi Egyetem kutatói a tárgyak színének az emlékezetre gyakorolt hatását vizsgálva jutottak erre az eredményre. . „Ez a szín az állatoknál és az embereknél is gyakran annak a jele, hogy a tárgy a túlélés szempont­jából fontos” - mondta Christof Kuhbandner, a kutatás ve­zetője, az egyetem pszichológiai intézetének munkatársa. A piros klasszikus jelzőszín: a természetben egyes gyümölcsök, mint az alma, a cseresznye vagy a bogyós gyümölcsök ezzel jelzik, hogy megértek. Az ember pe­dig az ókor óta használja ezt a feltűnő színt, hogy ajka­it vagy orcáit vonzóbbá tegye. A piros azon színek egyike, amelyek a legerősebben magukra irányítják a figyelmet, ez pedig egyidejűleg a feltétele annak, hogy az emlékezet tárolja egy tárgy jel­legzetességeit. Kuhbandner müncheni és berlini kollé­gáival azt vizsgálta, van-e hatása a piros színnek az emberi emlékezetre, erre ugyanis eddig nem létezett tu­dományos bizonyíték. A kutatás során 184 résztvevő­nek mutattak különböző piros, zöld, kék és sárga tár­gyakat. A piros és sárga tárgyaknál a teljesítmény jó volt, kékeknél közepes, zöldeknél viszont viszonylag rossz. A hatás független volt attól, hogy milyen tárgyak szerepeltek a kísérletben. Az, hogy a piros és a sárga tárgyak esetében hasonló volt az eredmény, nem lepte meg Kuhbandnert, a sárga ugyanis szintén gyakran szolgál figyelmeztető színként az állatvilágban, például a darazsak esetében. Annak pe­dig, hogy a zöld szín rosszabbul marad meg az emléke­zetben, evolúciós szempontból megvan a magyarázata. A természetben ugyanis a zöld a leggyakrabban előfor­duló szín, ráadásul a zöld gyümölcsök még rendszerint éretlenek, ezért érdektelenek ember és állat számára. A kutatás eredményei nemcsak a kognitív pszicholó­gia számára érdekesek, hanem például szemtanúk ta­núvallomásának értékelésekor vagy a reklám és marke­ting területén is. Újraindítják a feltárást Peking. Hét év szünet után újraindítják a kínai agyaghad­sereg feltárását Hszianban, az első kínai császár nyughelyé­nek közelében. A régészek modern technikát, többek közt digitális szkennelést is al­kalmaznak - számolt be a kí­nai média a hétvégén. Az új feltárásban az eddigi­eknél nagyobb szerepet szán­nak a fejlett technikának: a le­leteket digitális szkenneléssel veszik számba és e módszer se­gítségével építenek adatbázist - nyilatkozta a Hszinhua hír- ügynökségnek Csu Szi-hung, a régészcsoport vezetője. Mint mondta, ezzel a további kutatá­sokat is segítik, továbbá a lelő­hely állapotának jobb megőr­zését is szeretnék elérni. Kutatók becslése szerint a szóban forgó gödörben 1400 agyagkatona és 89 szekér rej­tőzhet. Feltételezéseik szerint bár az 1. számú gödörnél ki­sebb területről van szó, a lele­tek változatosabbak, a hadse­reg egységeit itt szekeres, lo­vas és íjász katonák alkotják. Ez a terület volt az, ahonnan többek között egy zöldre festett arcú katonát ástak ki. Ekkor ju­tottak arra a megállapításra, hogy a harcosokat egykor vél­hetően festették is, csak az év­századok folyamán a színük megfakult, a festék lekopott. Az agyaghadsereget Csín Si Huangti császár, a Csin- dinaszita (Kr.e. 221-206) ala­pítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödör­rendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum a vi­lágon a legnagyobb, 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomá­ra találtak. A 2. számú gödör­ben 1994-ben kezdett munká­latokat 14 évvel később szak- emberhiányra és a korszerű, állagmegóvó védelmet bizto­sító technológia hiányára hi­vatkozva állították le. A sírhely és az uralkodó örök álmát vigyázó agyag­hadsereg 1987 decemberé­ben került fel az UNESCO vi- lágörökségi listájára. Örvényekben képződő halálzónákat fedeztek fel HIRDETÉS Örvényekben képződő ha­lálzónákat - oxigénben szegény, valóságos hal- és növénytemetőnek számító területeket - fedeztek fel német és kanadai kutatók az Atlanti-óceán északi ré­szének trópusi vizeiben, több száz kilométerre Nyugat-Afrika partjaitól. Washington. A Biogeosciences című szaklapban közölt eredmé­nyek szerint a most felfedezett halálzónák nyugati irányba ha­ladó örvényekben formálódnak, amelyek szigettel összetalálkoz­va tömeges halpusztulást ered­ményezhetnek - olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon. A halálzónák az óceánok oxigén­ben szegény területei. A tengeri élőlények többsége, így a halak és a rákok számára ezek a régiók lak­hatatlanok, és csupán bizonyos mikroorganizmusok képesek bol­dogulni ilyen feltételek között. A környezetre gyakorolt káros hatásuk mellett a halálzónák ko­moly fenyegetést jelentenek a ke­reskedelmi halászatra is: a rendkí­vül alacsony oxigénkoncentrációt a halmezők megfogyatkozásával hozták összefüggésbe a Balti-ten­ger és a világ más részem is. A németországi Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársaként dolgozó Johannes Karstensen, a tanul­mány vezető kutatója szerint a halálzónákban mért oxigénszint mintegy hússzor alacsonyabb az Atlanti-óceán északi vizeiben ed­dig mért minimumnál, ami azt jelenti, hogy ezek a területek szinte teljesen oxigénmentesek és a tengeri élőlények többsége számára lakhatatlanok. Halálzónák leggyakrabban a lakott part menti területeknél alakulnak ki, ahol a folyókon ke­resztül gyakran trágya és egyéb kemikáliák kerülnek az óceán­ba, beindítva az algavirágzást. Ahogy az algák elhalnak, lesül­lyednek a tengerfenékre és bak­tériumok bontják le őket olyan folyamatokkal, amelyhez oxi­gént használnak fel. Az óceáni áramlatok képesek a parttól távolabb szállítani eze­ket az oxigénben szegény vize­ket, de a nyílt óceánon képződő halálzónával ez idáig nem talál­koztak a kutatók. A&at 3100 Salgótarján, Rákóczi űf 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fox: (32)786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu

Next

/
Thumbnails
Contents