Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-27 / 120. szám

Új gyógyszerkombináció jelenthet reményt római kori város digitális térképe Két gyógyszer együttes adagolásával reményt kel­tő javulást értek el ameri­kai kutatók a cisztás fibrózis leggyakoribb for­májában szenvedő bete­gek kezelésében, a klini­kai vizsgálatok eredmé­nyeit a New England Jour­nal of Medicine legújabb számában tették közzé a tudósok. Washington. A cisztás (vagy cisztikus) fibrózis (CF, mukoviszcidózis) a külső elvá­lasztásit mirigyek kóros vála­déktermeléssel járó örökletes betegsége. A normálisnál sű­rűbb nyák elsősorban súlyos lég­zőszervi és emésztési szövődmé­nyeket, krónikus tüdőgyulladást és hasnyálmirigy-problémákat vált ki. Európában, Észak-Ame- rikában és Ausztráliában körül­belül 75 ezer ember szenved a betegségben. Az egyik leggyakoribb genetikai kórképet a CFTR gén valamilyen mutációja okozza. Ez a humán genom legnagyobb génje, amely­ritkább, a betegek 4 százaléká­nál kimutatható CFTR-gén mu­tációjánál bizonyult hatásosnak, 2012-ben hagyta jóvá az ameri­kai Élelmiszer- és Gyógyszerbiz­tonsági Hatóság (FDA). Másrészt a kutatás résztvevői lumacaflort, egy kísérleti gyógyszert kaptak. Bár a hibás F508del- génszakaszt hordozó páciensek esetében a két gyógyszer kombi­nációja nem hozott olyan drámai állapotjavulást, mint a Kalydeco egymaga váltott ki a ritkább gén­mutáció okozta kórképben, a pla- cebót szedő kontrollcsoporthoz képest szignifikánsabban jobb lett a betegek légzésfunkciója, és ritkultak a tüdőgyulladások. Mint a kutatók rámutatnak, további vizsgálatok szüksége­sek, hogy meghatározzák, mi­lyen lesz hosszú távon a két gyógyszer kölcsönhatása. „Mindazonáltal megtettük a kezdeti lépéseket a cisztikus fibrózis hatékony kezelése felé ve­zető úton” - hangsúlyozta a New England Journal of Medicine kísé­rő szerkesztőségi cikkében Pamela Davis, a Case Western Reserve Egyetem professzora. Becs. Elkészült és a nagyközönség számára hozzáfér­hető luvavum, a mai Salzburg területén fekvő római ko­ri város digitális térképe. A salzbufgi óvárosban feltárt leletek térképe bemutat­ja azt is, hogy mikor és miképpen építkeztek a római­ak. A tervek szerint a digitális térkép hamarosan telefo­nos alkalmazás formájában is elérhető lesz. A Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal (Bundesdenkmalamt) által bemutatott digitális térké­pen a régészek 75 lelőhelyet tüntettek fel. Csaknem két­ezer évvel ezelőtt Salzburg területén volt található luvavum, Noricum római provincia egyik legfontosabb városa. Számos lelet tanúskodik a város falairól és épít­ményeiről, legutóbb Salzburg központi sétálóutcáján, a Getreidegassén találtak ókori emlékeket. Nagyon sok még a feltáratlan terület, de sok régésze­ti emlék meg is semmisült az idők során, hiszen a vá­rosrész a római kor óta lakott - mondta a műemlékvé­delmi hivatal vezetője. A nagy turistaforgalom miatt a városban feltárt lele­teket rendszerint ismét be kell fedni. A legtöbb római ko­ri emlék a salzburgi Residenzplatz alatti dómmúzeum­ban látható. ben már több mint 500 mutációt ír­tak le. A génhiba több generáción keresztül is rejtve maradhat, csak akkor jelentkezik a betegség, ha mindkét szülő hordozza a hibás génszakaszt. A leggyakoribb, ami­kor a betegek két hibás F508del­génszakaszt hordoznak, ez a mu­táció a CF-es páciensek felénél for­dul elő. Az Egyesült Államokban ezeknek a betegeknek a várható élettartama 37 év - olvasható a PhysOrg hírportálon. A randomizált, kontrollált (vé­letlen besorolású) vizsgálatok­ban 1108 tizenkét évesnél idő­sebb beteg vett részt, akiket hat hónapon át két készítménnyel kezeltek. A páciensek egyrészt Kalydecót (ivacaflort) kaptak, a készítményt, amely egy sokkal Elkészült luvavum Hatékony és „szelíd” fertőtlenítőszer Budape Új magyar fejlesz­tésű „szelíd” fertőtlenítőszert díjazott a svéd kereskedelmi kamara - mondta Noszticzius Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem professzor emeritusa az Ml aktuális csatornán. A svéd kereskedelmi kama­ra elismerését évente egyszer adományozza Magyarorszá­gon olyan találmányokért, me­lyek az egész világra ki hatóan javítják az életminőséget - mondta a szakember. A Solumium hatékony, de „szelíd” fertőtlenítőszer, ugyanis a másodperc milli­omod része alatt megöli a gom­bákat, baktériumokat, víruso­kat, ugyanakkor az emberre teljesen veszélytelen - mondta a professzor, aki ezt demonst­rálandó interjú közben a stú­dióban nyomban felhajtott egy kortyot a vegyszerből. Baktéri­um rezisztencia nem alakulhat ki a szerrel szemben. Már kaj> ható a gyógyszertárakban, fog­fájás, torokfájás esetén látvá­nyos eredményeket produkál - tette hozzá a professzor. Titkos kísérleti n mm ■ n űrrepülő Washington. Titkos, kísérleti eszközöket szállító űrrepülőt állított Föld körüli pályára az amerikai légierő. Az X-37B típusú, pilóta nél­küli, 9 méter hosszú mini-űr- kompot Cape Canaveralből egy Atlas V hordozórakéta emelte a világűrbe. A katonai kutatóprogram­nak ez a negyedik kísérleti re­pülése. A Boeing által megépí­tett X-37B legutóbbi küldetése 674 napig tartott. A kis méretű, merőlegesen felszálló és víz­szintesen landoló, többször fel­használható űrsiklók eddig 1367 napot, vagyis több mint 3 és fél évet töltöttek el a világűr­ben. Az űrrepülővel az ameri­kai űrkutatási hivatal, a NASA kísérleti anyagmintái és a légi­erő elektromos meghajtású manőverező rakétája mellett kísérleteket fognak elvégezni a Mylar típusú napvitorlával is. Az eddig véltnél sokkal régebbi az ember és a kutya kapcsolata Az eddig véltél sokkal ré­gebbi lehet az ember és a kutya kapcsolata - állapí­totta meg egy svéd kuta­tócsoport genetikai elem­zése. Stockholm. A Stockholmi Egye­tem Pontus Skoglund vezette ku­tatócsoportja szerint már 27-40 ezer évvel ezelőtt elkezdődhetett a kutya háziasítása - olvasható a Current Biology című szaklap aktuális számában. A svéd tudósok egy 35 ezer éves farkasbordát vizsgáltak meg, amely a szibériai Tajmir- félszigeten került elő. Eddig úgy vélték, a kutya leg­korábban 16 ezer évvel ezelőtt válhatott el a farkasoktól. A ku­tatók összehasonlították a tajmiri farkas genomját a mai szürkefarkasokéval és mai ku­tyákéval. Megállapították, hogy a tajmiri farkas genetikailag egy­aránt hasonlít a mai farkasokra és kutyákra. Feltehető, hogy a tajmiri farkas a mai kutyák és farkasok közös őseitől vált el. Az elválás után nem sokkal alakul­hatott ki a házi kutya. „Kimutattuk, hogy a tajmiri farkas a mai farkasok és kutyák közös őseinek populációjából származik. Az elemzés arra is rávilágított, hogy a szibériai husky és a grönlandi kutya a tajmiri farkas különösen sok génjével rendelkezik” - magya­rázta Love Dalén, a svéd Termé­szettudományi Múzeum munka­társa. A tajmiri farkas genomja alap­ján kiszámolták, hogy a farka­sok és a kutyák mutációaránya kisebb, mint azt korábban felté­telezték. Ebből kiindulva követ­keztettek arra a tudósok, hogy a kutya fejlődése 27-40 ezer évvel ezelőtt válhatott el a farkasétól. A kutyákat tehát sokkal ko­rábban háziasíthatták, mint ed­dig általánosan vélték. Ez a fel- tételezés egybeesik korábbi, ku- tyajellegű állatok leleteivel, ame­lyek között 36 ezer éves is volt, és azzal is, hogy a mintegy 15 ezer évvel ezelőtt Amerikába vándorló emberek kutyákat vi­hettek magukkal. HIRDETÉS ÉRTÉKESÍTÉSE TELEPITESE JAVÍTÁSA KARBANTARTÄSA Minőségi klímaberendezések forgalmazása és telepítése. Tel./fax: 32/310-874, 20/311-2178. E-mail: airfrigokft@freemail.hu, mikloskft@miklosklima.hu S ............. W«*** /' /' J'f.l ’mBMT'I íiklós Sándor és Társai Hűtőtechnikai Kft. Salgótarján, Somogyi Bacsó u. 6. TM: +36-32/310-874 1 M.: +36-20/311-2178, +36^20/985-9322 GazdsboH: +36-32/447-341

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents