Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-27 / 120. szám

AiyHIW M3THS ••(üjM Fe ltöltődés a sóbarlangban Kövi Szabolcs fuvola- művész a meditációs zenei élet elismert ze­neszerzője. A Salgó sóbarlangban adott kon­certje igazán különle­ges élmény, valódi fel­töltődés a hétköznapi világ zajától elzárva. A fuvola mellett számos egzotikus fúvós hang­szeren mutatja be va­rázslatos zenei világát. Salgótarján. A nagy elisme­résnek örvendő zenész 6 éves korától ismerkedik a dallam vi­lágával, édesapja irányításával, aki zenetanár és maga is gon­doskodott a képzéséről, majd' húsz esztendősen már a zene­szerzést is kipróbálta. Munka­társunknak sikerült rövid in­terjút készíteni a művésszel.- Mit jelent önnek a zene?- Az alkotó olyan, mint a la­birintusba tévedt ember, aki lát egy kis halvány világosságot és megpróbálja elérni - kezdte Kövi Szabolcs: - Minden alko­tás létezik már valahol a világ­ban, csak elő kell hívni azt. Úgy képzelem ezt el, mintha sokféle zene lebegne körülöt­tünk, csak azt kell átszűrni, ami egy bizonyos érzés közve­títésére alkalmas. Ez pedig a lelkiállapotunktól, illetve attól függ, hogy a zenésznek milyen eszközök - hangszerek, képes­ség - állnak rendelkezésére. Az alkotás: valami már létező érzésnek, gondolatnak a tol­mácsolása. Olyan varázslatos zenét szeretnék írni és előadni, amitől mindenki egy jobb vi­lágban érzi magát.- Milyen hangszereken ját­szik?- A fuvola közvetlen rokona­in, a böhm fuvola mellett indi­ai, ír fuvolán, a furulyák szám­talan fajtáján, basszus, ír, észak-amerikai indián furulyá­kon, okarinán, pánsípon, ír du­dán, fulyarán, bawun. Ez jól hangzik, de ezek mind nagyon közeli rokonai egymásnak, nem olyan eltérő a megszólal­tatásuk.- Miért választja koncertjei helyszínéül a sóbarlangokat?- Először meghívtak egy pes­ti himalája sóbarlangba, eléggé furcsa volt 17 embernek játsza­ni. Megértettem, hogy ennek a relaxációs zenének ez kiváló közeg, a bensőséges hangulat és világítás miatt, a zenehallga­tás pedig sokkal kényelmesebb pihenő- vagy fekvőszékekben. A só jótékony hatása már csak hab a tortán. Az emberek sok­kal jobban szeretnek különle­ges helyszínekre járni koncert­re, mert az programnak is sok­kal jobb, mint egy művelődési házban, kényelmetlen széke­ken feszengeni. A pihenőszékes sóbarlangi koncert kifejezetten rekreáló hatású, a Salgó Só­barlangot pedig kimondottan kedvelem, mert tágas, jó kisu­gárzású és nagyon jó az akusz­tikája. Itt tavaly októberben koncerteztem először, majd most májusban és ezt az éven­kénti két időpontot szeretnénk rendszeressé tenni.- Mik a későbbi térni?- Nyáron a természetbe vi­szem ki a pihenőszékeket, kü­lönleges helyszínekre, „Titkos koncertek” címmel. Itt a kör­nyéken a tari sztupánál terve­zek ilyet az erdei színpadon, de elképzelhetőek más romanti­kus helyszínek is. NBA HIRDETÉS LEZÁRULT A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRÁNAK FEJLESZTÉSE A projekt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TlOP) keretében „A Nógrád Megyei Levéltár fejlesztése oktatási-képzési szerepének előmozdítása érdekében” címmel valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A támogatás összege 49,73 millió forint. A projekt célja a Nógrád Megyei Levéltárban a levéltár-pedagógiai szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A fejlesztés eredményeként kialakításra kerüli 1 db 15 fős oktatóterem a kapcsolódó helyiségekkel {öltöző és vizesblokk), 2 db virtuális pont, a mozgássérültek számára akadálymentes bejárai és mellékhelyiség. A közel 67 m2-es oktatási, közművelődési térben belső átalakítások, fűtés- és világításkorszerűsítés, motoros sötétítő beépítése, vagyon- és tűzvédelem kiépítése történt meg. Többek között az alábbi új eszközök, felszerelések beszerzésére került sor: számítógépek, digitális tábla, infokommunikációs eszközök, szkenner, fénymásoló, az oktatási program során alkalmazott, immateriális javak (szoftverek). A tevékenység megvalósításához szükséges munkaasztalok, konferenciaszékek, kiegészítő bútorok, továbbá az oktatási célú demonstrációs kiállítás eszközei, polcok, vitrinek, demonstrációs táblák beszerzése is megvalósult. A fogyatékossággal élők levéltárhasználatát segítő eszköz beszerzése és beüzemelése is teljesült, a hallássérültek részvételét lehetővé tevő indukciós hurok alkalmazásával. A 2 db Virtuális Demonstrációs térben érintős képernyők használatára, a kiállított eredeti és másolt levéltári anyag megtekintésére lesz lehetősége az intézménybe látogatóknak. A projekt időtartama: 2013. december 1. - 2015. május 31. A megvalósítás helyszíne: MNL Nógrád Megyei Levéltára, 3100 Salgótarján, Ady Endre út 3IC. A projektről bővebb információt a www.noaradarchiv.hu oldalon olvashatnak. Hagyományteremtő szándékkal, a szeretet jegyében... Pintér Miklós Ervin polgármester mondott köszöntőt (Folytatás az 1. oldalról.) Szurdokpüspöki. Szombaton Menyhárt János atya és a szur­dokpüspöki Katolikus Caritas va­lamint a Szurdokpüspöki Tiszta Életéért Egyesület szervezésében együtt ünnepelt Szurdokpüspö­ki, Csécse, Ecseg és Kozárd egy­házközössége, megismertetve egymással egyházi és települési értéktáraikat. A faluházban ren­dezték be az 1000 éves település hitközösségi értékeit. Az ide láto­gatók megtekinthették a több év­százados, különböző stílusokat tükröző miseruhákat, szentség- tartókat, áldoztató kelyheket, az 1700-as évek elejéről származó templomi anyakönyvet, továbbá a különböző korú bibliákat és há­zi oltárokat. A délelőtt az egyházközsé­gek bemutatkozásával kezdő­dött, majd a szülők és a gyer­mekek közös programjaival telt, kézműves foglalkozáson vehettek részt, volt táncház, játszóház és gyermekfoglal­koztató programok. A színpa­don hagyományőrző együtte­sek szórakoztatták a közönsé­get. A Nagyabonyi Színkör elő­adásában láthatták a Csongor és Tünde színdarabot, majd Maczkó Mária népdalénekes, a Forrás- és a Dobogókő zenekar szórakoztatta a vendégeket. A délután folyamán ünnepi szentmise volt. A nyár eleji napsütésben nem maradt el a záporeső sem, ezért aztán a szabadtéri bográcsos ebédet fő­zök a sátrak alá kényszerültek. Ez a nap is ékes bizonyítéka volt a falu életében annak, hogy milyen hatékony tud lenni az együttműködés. Az ide látogató vendégek tartalmas órákat tölt­hettek a településen és lélekben megerősödve térhettek haza. (NBA) Szécseny. A család az a közös­ség, ahol kialakul, megerősödik a gyermekben az értékrend; ahol a legtöbb szeretetet kapjuk és adjuk; ahol megtanuljuk a másik tiszteletét; ahol megoszt­juk örömeinket és vigaszt talá­lunk bánatunkra. A mindenna­pi életben a béke szigete. Az a közösség, amelynek minden ér­telemben véve a kitartástól a má­sik megértéséig, segítéséig a leg­nagyobb a megtartó ereje. Tény, hogy akár elismerjük, akár nem, napjainkban a rohanó világnak és sok más negatív ha­tásnak köszönhetően háttérbe szorult a család, mint közösség küldetése. Épp ezért csak az el­ismerés és dicsérét hangján szól­hatunk a közelmúltban, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múze­umban megnyílt „Megtartó csa­lád” című időszaki kiállításról. A kiállítás fontos üzenete, hogy felhívja a figyelmet a család ér­tékére. Arra az értékre, ahol a gyermek szocializálódik, amely évszázadok során az emberiség legnagyobb kincse, amely Isten legszebb ajándéka. A kiállítás jóval több, mint mű­tárgyak tárlata. Fizikai mivoltu­kon túl belső jelentőséggel bír­nak, akarva akaratlanul is „szól­nak” a látogatóhoz, elgondolkod­tatják, rádöbbentik a család meg­tartó erejének a felelősségére. A tárlat áttekintést ad a családok el­múlt két évezredéről. Az egyik fő vonulata a család és a vallás kap­csolata. Bemutatja a szent mintát, Boldogasszony menyegzőjét, a Szent Család szállást kereső ad­venti rítusát. A századok során a Szent Család ábrázolása általá­nossá vált. A képek - amelyből több a kiállításon is látható - a la­kások helyiségeit díszítették. A családok vallásosságára utalnak a különböző feliratú falvédők. A tárlat felidézi az adventi Szent Család-járás hagyományait. A kiállítás másik vonala a ne­mesi, polgári, falusi családok élete, azok belső kohéziója, har­móniája. Természetesen ezeket is többszörösen átszövi a tárlat fő gondolata: a vallás, amely a csa­ládok legnagyobb megtartó ere­je. Szerepel a nemesi családok címere, a palóc népviselet, az ün­nepi és hétköznapi ruházat, a különböző korosztályok visele­té, népszokások. Fotók, életké­pek idézik meg az egykori csalá­dok életének hangulatát. A harmadik szobában három család négy nemzedékének a harmonikus életébe „pillanthat­nak” be a látogatók. A tárlókban családok életével foglalkozó köny­vek, folyóiratok láthatók. Mind­azok, akik végig nézik a kiállítás anyagát, magukévá tehetik annak gondolatát: napjainkban is a leg­nagyobb érték a család, amelynek a legerősebb a megtartó ereje. Szenográői Ferenc A faluházban rendezték be a hitközösség értékeit

Next

/
Thumbnails
Contents