Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-27 / 120. szám

Indul az orvosi rendelők fejlesztése Társaskör alakult Egyéni kezdeménye­zésre nemrégiben meg­alakult a Hamvas Béla Kör Nagyorosziban. A kulturális társaság a jövőben több rendez­vénnyel szeretne adóz­ni a közvélemény szá­mára kevéssé ismert irodalmi személyiség emlékének. H. H. Nagyore; a hét fős tagság nevében Karaffa Gyula mese- író-költő számolt be lapunknak a kör megalakulásának hátte­réről. Elmondta, Hamvas Béla életműve szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy az írásaiból kiolva­sott gondolatokat megvitatva, meglátásait, kijelentéseit a hét­köznapi életben is alkalmaz­hassuk, akár saját életünk, akár a közügyek jobbítására, vagy csak egyszerűen, a helyi polgárok közötti újbóli párbe­széd kialakítására. Az elmúlt évszázad magyar irodalma egyik legkiemelkedőbb egyé­niségének a „normálisnak len­ni” kifejezés volt a legfontosabb megjegyzése, és az ehhez a „normalitáshoz” szükséges la­kossági párbeszéd a kör tagsá­gának tapasztalata szerint má­ra szinte teljes egészében el­tűnt a településeken. A megalakulást követő első találkozón, a Márton Fogadó­ban Hamvas Béla életrajza került a középpontba, és fel- idéződött egy beszélgetés' ís, amit az író-filozófus kiadójá­val, Dúl Antallal készített az utód, Tornai Szabolcs. A ké­sőbbiekben rendszeresen szerveznek majd összejöve­teleket, amelyeken elsősor­ban a névadó munkássága lesz a fő téma, meghívott elő­adók részvételével is. „Történelmi jelentőségű fejlesztés előtt állunk” - jelentette ki Sándor Ist­ván, Magyarnándor pol­gármestere azon a tájé­koztatón, amelyet három település (Magyarnándor- Becske-Debercsény) orvo­si rendelőinek most kez­dődő korszerűsítésével kapcsolatban tartottak, Bállá Mihály országgyűlé­si képviselő jelenlétében. Hegedűs Henrik ­Sztranyovszky Béla Hetekkel ezelőtt értesítette a sajtót Bállá Mihály arról, hogy kormánydöntés értel­mében eddig tartaléklistára tett, orvosi rendelő felújításokról szó­ló pályázatokat támogatnak, és központilag száz százalékos mér­tékben finanszíroznak. Ez a nyu­gat-nógrádi térségben öt „pro­jekt” formájában kilenc telepü­lést érint, mintegy 260 millió fo­rintos összegben. Az április vé­gén még csak általánosságban vázolt elképzelések ma már konkrét formát öltöttek, és a be­ruházások megindulásáról nem­régiben számolt be az egyik ilyen közös kivitelezésben érintett há­rom falu vezetője - Sándor István mellett Szalatnyainé Zsigmond Éva, Becske- illetve Illés Mária, Debercsény polgármestere. Sándor István kijelentette, kö­szönet illeti mindazokat, akik köz­reműködtek abban, hogy ezt a tör­ténelmi léptékű támogatást meg­kapták, hiszen a megyei kistele­pülések tekintetében még soha­sem fordult elő, hogy saját erő hozzáillesztése nélkül ilyen ko­moly, a három község tekinteté­ben közel hatvanmilliós nagyság- rendű, komoly fejlesztés megvaló­sulhasson. Amire azért is van nagy szükség Magyarnándorban, mert az orvosi rendelő lényegé­ben a rendszerváltás óta nem esett át jelentősebb felújításon, mindössze apróbb javítások vol­tak, és a közelmúltban történt földrengések is károkat okoztak. Most viszont eljött az alkalom, hogy a betegek modern, európai szintű gyógyító ellátásban része­sülhessenek. Itt a váróterem egy részének „lecsippentésével” a vé­dőnői szolgálat számára külön rendelői szobát alakítanak ki, e mellett akadálymentesítik az épü­letet, kicserélik a nyílászárókat, és a kazánt is. Rendkívül fontos­nak nevezte a polgármester, hogy az eszközbeszerzésekben mind­három helyre modern defibrillá- tor-készülékek kerülnek, így a há­ziorvos közvetlenül életet ment­het, ami óriási előrelépésnek szá­mít a kis cserháti falvakban. Szalatnyainé Zsigmond Éva el­mondta, Becskén 2000-ben végez­tek felújítást a meglévő épületen, és bár a háziorvos munkájához kielégítőek a feltételek, nagyon hi­ányzott egy védőnői szoba, külö­nösen azért, mert a környékben évente itt születik a legtöbb gyer­mek, tehát szükséges az effajta gondozási forma folyamatos meg­léte, és körülményeinek biztosítá­sa. Az épület bővítésével, és egy külön védőnői „részleg” kialakítá­sával ez is megoldódik. Illés Mária hozzátette, Debercsény, mint kis lélekszá­mú község, méreteihez viszo­nyítva sem kaphatott volna ko­molyabb támogatást, a közel két­millió forintos eszközfejlesztés (benne újraélesztő, látás- és hal­lásvizsgáló készülékkel) nagyon jelentős a falu számára, és remé­li, a domboldalban lévő rendelő könnyebb megközelíthetőségépe is pályázhatnak majd a jövőben. Bállá Mihály országgyűlési képviselő szerint a munkahely­teremtési lehetőségek bővítése mellett az egészségügyi szolgál­tatások fejlesztése a legfonto­sabb feladat ma Magyarorszá­gon. A helyi közösségek életé­ben elengedhetetlen, hogy a be­tegellátás színvonala emelked­jen, hogy ne kelljen kilométere­ket utazni, hogy egy vizsgálat megtörténjen, ha mindezt a la­kóhelyen elvégezhetik, az em­berek komfortérzete is jelentős mértékben növekszik. Ezt szol­gálták az első körben lezajlott or­vosi rendelői korszerűsítések, amelyre a környéken jó példa Pa­tak, Ipolyvece, Nőtincs, vagy ép­pen Érsekvadkert esete. Az pe­dig, hogy a tartaléklistáról előre vettek néhány fejlesztést, bizo­nyítja, hogy a kormány mennyi­re odafigyel minden egyes érdek­re, minden egyes helyi megol­dandó, sürgős feladatra. Sándor István elmondta még, a támogatások megítélését köve­tően azonnal kellett cselekedni, hiszen a beruházás befejezési határideje, az idei év vége. Sze­rencsére a különböző hatóságok és hivatalok megértő módon, gyorsított eljárásban kezelték az ügyeket, így rövid időn belül, a kivitelezők k (jelöléséiMvetően megindulhat a konkrét munka. A három érintett település közös háziorvosi körzetében július el­sejétől dolgozó új, fiatal doktor­nő, dr. Kenéz Katalin tehát a le­hető legjobb feltételek között vé­gezheti majd betegellátó tevé­kenységét. A tájékoztató résztvevői: jobbról Szalatnyainé Zsigmond Éva Becske, Illés Mária Debercsény polgármestere, Balta Mihály országgyűlési képviselő és Sándor István, Magyarnándor polgármestere Késdobálók és pompás A rajzverseny eredményhirdetése. Az átadó: Fekete Tibor polgármester nálattal kedveskednek, amely­ben minden korosztály megtalál­hatja kedvencét. A jövőbe tekint­ve pedig hangsúlyozta: 2016-ban már olyan pampuskafesztivált szeretnének rendezni, ahol sütő­versenyt hirdetnek majd a leg­pompásabb fánk büszke címéért. Amint az érsekvadkerti nép­dalkörösök énekelni kezdtek a színpadon, körülnéztünk kicsit a forgatagban. A széles kapun egyre-másra érkeztek a kíván­csiskodó emberek, egy apuka pólyás babáját karjában tartva igyekezett befelé a zsibongó tö­megben. Hátrébb elidőztünk ki­csit a pampuska porciózásánál, a kínálgató asszonyok gondosan ügyeltek arra, ki milyen ízesítés­sel kóstolná meg a finomságo­kat. Odébb íjászok vették kezük­be szerszámaikat, a nyílvesszők pontosan toppantak a fatáblán, majd természetesen bárki saját maga is kipróbálhatta, milyen nehéz tökéletesen megfeszíteni a húrt, és bizony néhány vessző a szalmabálák között landolt. Máris siethettünk vissza a színpadhoz, mivel éppen a rajz­verseny eredményét hirdették. Apró testvérpár, Sajgó Enikő és Levente vette át éppen jól megér­demelt díját, egy-egy kerékpáros bukósisakot. Jöttek ezután a pata­ki Gézengúzok gyermek-tánco­sai, ropták a szügyi Villuska cso­port iskolásai, két break-táncos srác pedig úgy mozgott, mintha robotok lennének. Németh Judit dalát követően aztán jött egy fer­geteges produkció. A Wertheim család cirkusza valóban lenyűgö­A pampuskákat különféle ízesítéssel kínálgatták az asszonyok „Lesz-e eső?” - a kérdés jogosan hangzott fel a pa­taki emberek körében, amikor pünkösd vasár­napján, a hagyományos pampuskafesztivál regge­lén elhúzták ablakuk előtt a függönyt, és kíván­csian fürkészték az eget. Hegedűs H. - Sztranyovszky B. Patak. Szent Péter aztán meg­kegyelmezett a sóhajtozó falube­lieknek, és nem csupán elker­gette a fekete fellegeket a telepü­lés fölül, hanem igazi, verőfé­nyes napsütést teremtett, hogy aztán bárki bátran élvezhesse a színes-ízes forgatagot. Tavaly a faluközpont, a műve­lődési ház és annak udvara adott otthont a rendezvénynek, idén vi­szont már ismét a futballpályára és környékére hívtak minden vendéget a házigazdák. Persze a szeszélyes időjárás megtette a ha­tását, hiszen a pampuskák „ke- lesztését" és sütését nem szabad­téren végezték az asszonyok, ha­nem az idősek napközi otthonába vonultak, s csak amikor a finom­ságok elkészültek, akkor szállí­tották ki azokat a helyszínre. Délután két óra előtt nem sok­kal érkeztünk meg a focipályá­ra. A szervezők tettek-vettek, kö­szöntötték a műsorban fellépő vendégeket, majd Fekete Tibor polgármester üdvözölt minden­kit, aki eljött ezen a napon Pa­takra. Kiemelte, olyan műsorkí­pampuskák ző. Ifjú hölgy lábaival sebesen pörgette a labdát, majd előkerül­tek a karikák és a buzogányok, s ha nem olyan alacsony a színpad teteje, bizony hatalmas magassá­gokba emelkedtek volna a tár­gyak. Ricsi bohóc a legkisebbe­ket szórakoztatta, és a végére ju­tott az igazi finálé: előbb a gyö­nyörű hölgyek körül toppantak a kések a deszkába, majd remegő lábakkal és elcsukló hangon bú­csúzva mindenkitől, Fekete Tibor lépett fel a pódiumra, és teste mel­lett pár centivel vágódtak a fába az éles szerszámok. Természete­sen Wertheim apuka hajszálpon­tosan célzott, egyetlen porcikája sem került veszélybe a polgár- mesternek. A horpácsi Félnótások fellépé­se közben elfogyasztott babgu­lyás után a dejtári aerobikos lá­nyok műsora közben lassan bú­csút vettünk a vidám falunaptól. A program azonban folytatódott tovább, zumbával, borsosberényi asszonyokkal, Margit és Annus humoros szópárbajával, retro diszkóval, Tajtiboy együttessel - remek hangulatban. Másnapra kiderült: tökéletes lett az időzítés. Csak vasárnap volt ideális az időjárás, kizáró­lag ekkor sütött a Nap ezen a hosszú hétvégén, Patakon. A szép időben nagy tömeget vonzott a falunap

Next

/
Thumbnails
Contents