Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-23 / 118. szám

2015. MÁJUS 23., SZOMBAT Három napon át mulatnak Az idei évben 22. alka­lommal rendezik meg a Nógrádsipek Falunapot, a már megszokott pünkösdi hétvégén. A három napos rendezvény ezúttal is szí­nes programokat kínál majd a településre látoga­tók számára. Nógrádsipek. Május 23-án, szombaton 16 órától a tradici­onális Rock délután nyitja a község 2015-ös faluünnepét. A környék legismertebb amatőr zenekarai gondoskodnak a hangulatról egészen hajnalig. Az eseményen fellépnek: a Kottánkívüliek, a 8th Pub, az Etil-csoport és az Ősiláz zene­kar, valamint a Silent Storm és a Helldiver együttes. Május 24-én, vasárnap 17 órá­tól a szervezők mindenkit a nagyszínpad elé várnak, ahol a Reinas del Ritmo formáció tánco­sai nyitják a délutánt vérpezsdí­tő előadásukkal. A táncegyüttes betekintést nyújt majd a brazil szamba dinamizmusába, ami­nek áradó életenergiája minden­kit magával ragad nemtől és kor­tól függetlenül. Este pedig az elektronikus tánczene kerül elő­térbe. Az eső és szélvédett nagy sátorban a bemelegítésről Sam Nolan gondoskodik, majd Persik Szabi áll a lemezjátszók mögé. ezt követően MagonyiL, valamint Zsák és Newik pörgeti a lemeze­ket egészen reggelig. A fiúk to­vábbá egy kis meglepetéssel is készülnek a nagyérdeműnek. Május 25-én, Pünkösd Hétfőn színes program kavalkáddal vár­nak kicsit és nagyot. A rendez­vény a megnyitó után a helyi óvo­dások és iskolások műsorával, a gyermeknapi ajándékosztással, illetve a Pünkösdi királyi pár trónfosztásával kezdődik majd. A nap folyamán színpadra lép a Buborék Együttes, Teplán Sándor népdalénekes, a helyi Vadrózsa Hagyományőrző Egyesület, Tóth Tibor és művésztársai, a Palóc Néptánc-együttes, az AYSEL has- tánccsoport, a Vitalitás SE. A ren­dezvény sztárvendége pedig Janicsák Veca lesz. A programok a Pünkösdi királyi pár megkoro­názása, a tombolasorsolás és a tűzijáték után az utcabállal feje­ződik majd be. Mindezek mellett egész nap várják az érdeklődőket a gasztro sátornál, ahol a helyi palóc ízek­kel ismerkedhetnek. Ezen felül lesz még kézműves foglalkozás, arc- és testfestés nem csak gye­rekeknek. Kipróbálhatják Izolda népi játékait, a dodzsemet, lég­várat, körhintát, és a céllövölde is várja a szórakozni vágyókat. Sőt megmérettetnek majd a he­lyi termelők legjobb borai, és idén először az is kiderül, kié a legfinomabb sipeki pálinka. A nevező csapatok pedig főzőver­senyen bizonyíthatják rátermett­ségüket a szakmai zsűrinek. A belépés a teljes rendezvény ide­je alatt díjtalan! Pünkösdi hétvége gyerekeknek Nőtincs. Rendhagyó zenés programokkal és játékokkal, valamint a megszokott elemek­kel várják a kicsiket a Sehol- sziget Élményparkban május 23-25. között. Vasárnap és hétfőn 11-14 óráig együtt zenél a gyermekekkel a Gyémánt együttes, majd 14 órá­tól mindkét nap Pünkösdi Király- választásra kerül sor. Emellett fo­lyamatos programként elérhető­ek lesznek a korosztályos játszó­terek, az állatsimogató, a lovag­lás, az íjászkodás és a kézműves foglalkozások, ezentúl lesz lehe­tőség lovaskocsikázásra, vala­mint élményvonatozásra is a Tin- csi Lokomotíwal. Az érdeklődők kipróbálhatják a népi ügyességi játékokat: úgy, mint a farönk ha­jítást, patkóval célba dobást, a ka­rikás ostort, a talicskázást és a sü­tőlapáttal egyensúlyozást. A bátor jelentkezők előadhatnak egy-egy szabadon választott éneket, ver­set, mesét, de zenés és táncos pro­dukcióval is készülhetnek. A Maci konyhán házias ízek­kel, kemencés és bográcsos éte­lekkel várják a vendégeket a szer­vezők. Május 23-án, szombaton, a megszokott programokat tarto­gatják a látogatóknak. HIRDETÉS $ KiSYENDÉGL© Salgótarján, Rákóczi út 172. Telefon: 06-70/398-9325 BET!mm 2§ÍS.&WUS2S.-Sg. A menü ára: 590 Ft, kiszállítással: 650 Ft. ■ HÉTFŐ l Pünkösd 1, V KEDD Gyümölcsleves Rizseshús %mu Csirkeraguleves Diós tészta tmrnh Babfőzelék - pörkölt Palacsinta PESTEK Borsóleves Rántott csirkemell - rizi-bizi szem? Zöldségleves Lasagne Ötéves lett a Richter Aranyanyu-díj. A jubileu­mi év méltó megünneplé­se alkalmából az alapítók új kategória létrehozásá­val tisztelegnek azon nők előtt, akik munkája nél­külözhetetlen a társada­lom számára, mégis a háttérben, csekély anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett teszik a dolgukat. Idén az orvosnő, a peda­gógus és az egészségügyi szakdolgozó kategórián kívül már a szociális te­rületen dolgozó nőket is lehet jelölni a díjra. NMH-iitformáctó. A Richter Aranyanyu-díj az elmúlt négy évben igazi sikertörténet lett, hi­szen több mint százezren fejez­ték ki szavazatukkal elismeré­süket azon nőknek, akik szinte láthatatlanul visznek végbe iga­zi hőstetteket nap, mint nap. Az elismerést olyan klasszikus se­gítő szakmákban dolgozó nők kapják, akiknek a munkája nél­külözhetetlen a közösségek szá­mára. Eddig huszonnyolcán, köztük orvosok, pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók ve­hették át a díjat. Díjazták a szociális területen dolgozó nőket is- Az elmúlt évek sikere bizo­nyította számunkra, hogy a Richter a nőkért programunk, amelynek a Richter Aranyanyu- díj az egyik eleme, az egész tár­sadalom számára fontos. Cé­lunk, hogy megmutassuk és el­ismerjük ezeket a hölgyeket, tá­mogatva ez által társadalmi megbecsültségük és önbecsülés­ük növelését - hangsúlyozta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője. Az ötödik, jubileumi év méltó megünneplése alkalmából az ed­digi három kategória - orvosnő, pedagógus és egészségügyi szakdolgozó - kibővül. így eb­ben az esztendőben a szociális területen dolgozó nőket is díjaz­zák. A díj történetében eddig is számos jelölés érkezett azokra a személyekre, akik szociális te­rületen végzik odaadó munkáju­kat. A kezdetektől tervben volt, hogy az ezen a területen dolgo­zókat is bemutassák és elismer­jék, a jubileumi év pedig a leg­jobb alkalom arra, hogy bevezes­sék ezt az új kategóriát - mond­ta Rácz Zsuzsa író, a Richter Aranyanyu Díj megálmodója. A szociális dolgozók százezre­ket segítenek. A legutóbbi KSH- adatok szerint csak a házi segít­ségnyújtás során mintegy ki­lencvenezer emberrel kerülnek kapcsolatba, de a gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő 155.000 gyerek vagy a családse­gítő szolgáltatást igénybe vevő több mint 460.000 ember támo­gatása is áz ő feladatuk.- A szociális terület szakem­berei emberfeletti munkát végez­nek. Saját vállukon viszik mások sorsát, mégis kevés elismerés­ben van részük. Azt gondolom, minden olyan kezdeményezés, amely ráirányítja a figyelmet a szakterületen dolgozók kitartó munkájára, ahol a szakemberek­nek lehetőségük van megmutat­ni a hivatásuk törvényszerűsége­it, módszereit, nehézségeit és ugyanakkor szépségeit, ami hoz­zájárulhat a társadalmi megbe­csültségükhöz is - hangsúlyozta Donkó Erzsébet szociális mun­kás, főiskolai oktató. A Richter Aranyanyu-díjra az ajánlásokat négy kategóriában várják szeptember 15-ig a www.aranyanyu.hu honlapon. Személyes történetben kell be­mutatni a jelölni kívánt orvos­nőt, pedagógust, egészségügyi szakdolgozót illetve a szociális területen dolgozó nőket. A maxi­mum másfélezer karakteres írásban meg kell jelennie a je­lölt elhivatottságának, odaadó személyiségének, különlegessé­gének, annak, hogy miért tartja őt jelölője érdemesnek a díjra. A nagyközönség internetes szava­zással dönti el, hogy a döntőbe jutott jelöltek közül kik legyenek díjazottak. A zsűri tagjai szintén odaítélnek egy-egy díjat kategó­riánként, a Ridikül Magazin pe­dig idén is különdíjat ad át. Az ünnepélyes díjátadó november végén lesz. (Sz.A.) Rácz Zsuzsa, Kriston Andrea és a 2014-es esztendő „aranyanyui" köztük Egerszegi Sándorné (balról az első) dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon fejlesztőpedagógusa Pünkösd szent ünnepe A pünkösd nemcsak a keresztény egyhá­zak harmadik legnagyobb ünnepe, hanem a természet, az élet megújulásával e nap szép tavaszünnep is. A még nyíló tavaszvi­rágokból a természet virágpompát varázsolt körénk, s környezetünk - a határ, az erdő és a rét - az ünnep tiszteletére teljesen zöldbe borult, zöldbe öltözött. A madarak és az ál­latok is élték erőtől duzzadó, zsibongó, új életüket, s ilyenkor a falusi ember az élet megszokott évszázados ritmusa szerint, - a tavaszi munkák közben és az ünnep okán is - mindig megállt, erőt gyűjtött és már a következő munkákra, a következő nagy fel­adatokra, a nyári tennivalókra készült. A pünkösdi ünnepkör már áldozócsütör­tökön - Jézusnak a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretével - kezdetét veszi, és pünkösd szent ünnepe, a húsvét utáni ötve­nedik naptól, vasárnaptól, másnapig, hétfő­ig tart, amelyen a Szentlélek eljövetelét, an-' nak a tanítványokra, az apostolokra történő kiáradását és az Egyház születését, a húsvét beteljesülését ünnepeljük. Erről a Biblia, az Apostolok Cselekedeteiben így szól: „Ami­kor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen (az apostolok) mindnyájan együtt voltak. Egyszerre zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett vol­na (...) Majd lángnyelvek lobbantak és szét­oszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek el beszélni, (...).” (ApCsel 2.1-4). A Szentlélek kiáradá­sával, az apostolok Jézus melletti tanúság­tételével valójában már az első pünkösdi na­pon megszületett az Egyház is. Az ünnephez a magyar kultúrában is több szokás, hagyomány kötődik, mindenekelőtt az ókori római Florália ünnep - a virágok és a tavasz istennője előtti tisztelgés nyomán - a nők virággal történő köszöntése, illetve sok településen pünkösdi májfa állítás is. Emel­lett évszázados tradíció volt a lakások és a ke­rítések virággal, zöldággal történő díszítése, mely kis falumban, Kishatyánban is rend­szeresen megtörtént A tavaszvirágok közül a főszerep, - az ünnep nevét is magánviselő virágnak, - a pünkösdi rózsának jutott. Pün­kösdkor kis templomunk is, szinte mindig megújult, kivirágzott Ilyen virágos az év töb­bi napján, tán’ sohasem volt. A pünkösdi szentmise a község hívő lakosai számára mindig is esemény számba ment, s azon a falu apraja-nagyja jelen volt. A virágok nem­csak a templom díszítésében játszottak sze­repet, hanem a templom körüli körmenet során a Szentlélek eljövetelére utaló láng­nyelveket, a pünkösdi rózsa szirmainak szó­rásával helyettesítettük. S előfordult az is, hogy fehér galambokat röptettünk, mely év­századok óta a Szentlélek szimbóluma. (Bib­lia így ír erről: Jézus megkeresztelkedése után „megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten lelke, mint galamb leszállt és fóléje ereszke­dett.” Mt 3, ló). Településünkön hagyomány volt továbbá a pünkösdvasárnapi búcsú is. Ilyenkor az egészhetes készülődés után - tisztelendő úr vezetésével - zarándoklatot tartottunk, s ko­ra reggel, a település lakosságának számot­tevő része - imádkozva és énekelve - Mátraverebély-Szentkútra, vagy a Karancs hegyi kápolnához indult Ott szentmisén vet- türik részt, majd az egynapos - oda-vissza, kb. 15 kilométeres - útról késő délután ér­keztünk haza. Ezek az utak szakrális jelle­gükön túl, igazi közösséget kovácsoltak. És természetesen nem hagyhatom ki az ünnep­re talán legjellemzőbb szokást, hagyományt a pünkösdi királyválasztást sem, mely a ’30- as évek közepéig tartott A királyi címért a község legényei virtusból ügyességi verse­nyeken küzdöttek meg, s tuskócipelés, faha- sábdobálás és lovasverseny szerepelt a prog­ramokon. A győztes, egy évig mulatságokra, lakodalmakra hivatalos volt és ingyen ihatott a falu kocsmájában a községi előjáróság kon­tójára. E verseny, egyben a legények felava­tását szolgálta, melyet hangulatos befejezés­sel - pünkösdi bál szervezésével - koronáz­tak meg, tettek emlékezetessé. A zenészek egész éjszaka húzták a talpalávalót Mi ha­landók pedig kivilágos-kivirradatig roptuk a táncot. így vált teljessé az ünnep. Kis falum hívő lakossága tudta, hogy az Úr Szentlelke mindenkiért „eljött” és itt ma1 rád velünk a világ végéig, hogy hittel, és Krisztusi szeretettel éljünk! Bartos József ♦ * * *■ t

Next

/
Thumbnails
Contents