Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-22 / 117. szám
Pünkösdi hangverseny Salgótarján. „Lélektől lélekig - a művészetek találkozása” címmel rendez pünkösdi hangversenyt a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesülete, a Lélekpendí- tők Társasága és Baglyasalja Barátainak Köre. Az ünnepi programra május 24-én, vasárnap 17.45 órai kezdettel kerül sor a baglyasaljai római katolikus templomban. Fellép a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar kamarazenekara. Szólisták: Konkoly Thege Réka (fuvola), Morvái Tímea (angolkürt, oboa) és Tóth Tibor (hegedű) művésztanárok. Közreműködik: P. Kerner Edit előadóművész és Szabó Istvánná művésztanár. Sztárvendég: Magyar Szilvia operaénekes. Köszöntőt mond: dr. Csongrády Béla közíró. A műsorban - többek között - Vivaldi, C. Saint-Saens, Mascagni, Gluck és Puccini művei szerepelnek, és elhangzik Sík Sándor „Te Deum” és F. Csaba Mária „Tavasz a Gortva vízesésénél” című verse is. Bolhapiac a parkolóban Vanyarc. Megunt, kinőtt Vagy más okból feleslegessé vált ruhaféléket, eszközöket, háztartási kellékeket, egyéb tárgyakat a bolhapiacon kínálhatnak, illetve szerezhetnek be a helyiek a május 23-i, szombati alkalmon. Helyszín a művelődési ház melletti parkoló, ahol 8.30-tól 11 óráig lesz lehetőség eladásra, vételre. Óvodások zarándoklata Mátraverebély-Szentkút. Május 30-ra, szombatra az óvodásokat és szüleiket várják zarándoklatra a kegyhely ferencesei. Gyülekezés 9.30-tól 10 óráig, 10.15 órakor együtt vonulnak be a jelenlévők a kegytemplomba, imával köszöntik a Szűzanyát, majd megtekintik a búcsújáró helyet. Palócok a Szentföldön Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete meghívására négy napot Tel-Avivban töltött a szécsényi Palóc Néptáncegyüttes néhány párja, hogy az ott megrendezésre kerülő' Magyar Napok programjait folklór- műsorral gazdagítsa. Szecsény/TeWviv. Ez év februárjában érkezett az a felkérés, melyben a szécsényi néptánccsoport tizenkét tagját a magyar kultúra táncos képviseletére invitálták Izraelbe. így május 13-án a Szécsényi Népművészeti Egyesület elnöke, Halmosi György vezetésével tizenegy táncos repülhetett a közel-keleti ország fővárosába. A Tel-Avivban első alkalommal megrendezett Magyar Napok iránt érdeklődő közönség - a Magyar Kereskedelmi Központ hivatalos megnyitójától eltekintve - olyan programokon vehetett részt, melyek felvonultattak néhány magyar gasztronómiai különlegességet a pálinkától a lángosig, bemutattak híres magyar alkotásokat, mint a Rubik- kockát, valamint egy négytagú jazz-ze- nekar segítségével megvillantották a magyar cigány muzsikusok tehetségét. Ebben az összetett programsorozatban kapott helyet a Palóc Néptánc-együttes kifejezetten erre az alkalomra szerkesztett közel húsz perces műsora is. A négy ízben előadott műsort a rendezvény fő helyszínén felállított színpadon összesen közel ötezer néző tekintette meg 15-én és ló-án. A bemutatókra készülve az együttes táncosainak fő célja egy olyan összefüggő, szünetmentes, kompakt műsor színpadra állítása volt, melyben a Kárpátmedence magyar tánctípusainak, és a hozzájuk tartozó viseleteknek, valamint a hangszeres zenéknek legjava mintegy esszenciaként sűrűsödik. így került színpadra a mezőfóldi üveges, a tolnai Sárköz verbunkja és csárdása, a Rábaközből való dús és csárdás, a Palócfóld képviseletében a rimóci csárdás, a Szeged környékéről származó oláhos, lassús és frisses, a Felvidéket reprezentáló gömöri botoló, valamint Erdélyből a marossárpataki forduló és a magyarpalatkai korcsos és csárdás. A táncok zenei kíséretét a Folt zenekar és barátai rögzítették az utazás előtt néhány héttel. Ennek köszönhetően a vonósokon túl olyan különlegesnek számító tánckísérő hangszereket is hallhatott a közönség, mint a prím- és basszprím tambura, cimbalom, tárogató, esz-klari- nét, tekerőlant. A hanganyagon énekesként közreműködött Hetényi Milán, a Magyar Állami Népi Együttes énekes szólistája. A néhány napos izraeli tartózkodásban a hivatalos megnyitó fogadáson és táncbemutatókon túl természetesen szabadidő is volt. A palóc folkdelegációnak alkalma nyílt földközi-tengeri pancsolásra, Tel-Aviv belvárosának megtekintésére, valamint Jeruzsálem ősi magjának bebarangolására. A történelem során több mint ötvenszer ostromolt és tizenkétszer földig rombolt, számos világvallás kegyhelyeként tisztelt Jeruzsálem szakrális és profán helyszínei lenyűgöző hatással voltak a táncosokra. Megannyi fotóval, ajándékkal s itt-ott túlpirult bőrrel emelte palócainkat magasba május 17-én este a repülőgép, hogy hétfőn hajnalban már Budapesten lélegezhessenek sótlan magyar levegőt. pn Átvették megbízóleveliiket a bírósági ülnökök Salgótarján. Új ülnököket választottak a bíróságokra, akik az erről szóló okmányt kedden délelőtt vehették át a Salgótarjáni Járásbíróságon. Mostantól négy évig nem hivatásos bírákként vehetnek részt az ítélkezésben. A 37 ülnöki megbízólevelet Skuczi Nándor a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke és Dóra Ottó Salgótarján polgár- mestere, valamint a Roma és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője adta át. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének határozata alapján a Salgótarjáni Járásbíróságra 8 általános hatáskörű és 4 pedagógus, - akik a fiatalkorúak ügyében járnak el - a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra 25 ülnököt választottak meg. Ők a munkaviszonyból származó pereknél segítik a bíró munkáját, kivétel a társadalombiztosítással kapcsolatos és a közigazgatási pereknél. A nemzetiségi önkormányzatok egy - egy ülnököt delegálhattak, ennek lehetőségével a Roma és a Szlovák Nemzetiségi Ön- kormányzat élt - mondta el lapunknak dr. Deák Tibor a Salgótarjáni Járásbíróság elnöke. Hozzátette azt is, hogy az ülnökök megbízatása 4 évre szól, ugyanazon jogok illetik meg és ugyanazon kötelességek terhelik, mint a bírót, laikus szemmel segítik munkájukat. Részt vesznek az ülésen, segítik a bírót a döntés meghozatalában. Élettapasztalatuk sokat jelent egy-egy döntésnél. Pünkösd, sávúét a hetek ünnepe A pünkösd a hét bibliai ünnep egyike, amelyeket Isten rendelt el Izrael népének. Szoros összefüggésben áll a vanapáskával (a húsvéttal), hiszen a pünkösd megünneplésének időpontját Mózes törvénye az attól számított héthetes időszak elteltével, azaz húsvét utáni ötvenedik napban jelöli meg. Kiszámolásáról a hetek-ünnepének nevezik, ami héberül a „sávúét”, görögül a „pentekoszté" szóból ered. A bibliai időkben elsősorban aratóünnep volt, amely május végére, június elejére esett. A Szentfóldön élő zsidóknak Jeruzsálembe kellett utazniuk, hogy kifejezzék az Örökkévaló személye iránti tiszteletüket és hálájukat, valamint megemlékezzenek arról, hogy Isten kiszabadította őket az egyiptomi rabszolgaságból és bevezette őket az ígéret Földjére. Az ötvenedik nap, azaz az első búzatermés napja, búzaaratás megkezdésének ünnepe. A szárba szökkent vetésből az először beérett búzakalászokat kellett bemutatni Istennek. A zsidó földművesek felvitték a jeruzsá- lemi templomba a búza első kévéit, hogy ezen ünnepnapon a belőlük készített kenyérrel együtt fejezhessék ki hálájukat Isten felé. A papok a kalászokból egy kévényit learattak, s ebből egy vékányi búzát megpörköltek, megrostáltak és ennek tizedét az oltár tüzére tették, a többit pedig meglengették Isten színe előtt, hogy kedvesen fogadja az aratót és az aratást. Az aratás csak azután következett. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a mózesi ünnepeket (húsvét, pünkösd, s ősszel a sátrak ünnepe) nem volt szabad otthon „megülni”, hanem minden zsidó férfinak fel kellett utaznia Jeruzsálembe és ott közösen ünnepelni. Az újszövetségi evangéliumok szerint általában a férfiak családtagjaikkal mentek a fővárosba, ezért ezeken a „zarándokünnepeken” Jeruzsálemben és környékén nagy tömeg volt. A hálaadónap folyamán került sor az Isten előtti örvendezésre, vigadozásra, vidám éneklésre, zenére éstáncra, amely áthatotta az egész tömeget. „ És tarts hetek ünnepét az Úrnak, a te Istenednek, a te kezednek szabad akarat szerint való adományával, amelyet ahhoz képest adj, amint megáldott téged az Úr, a te Istened. És örvendezz az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, te és a te fiad, és leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a lévita, aki a te kapuidon belül van, és a jövevény, az árva, és az özvegy, akik te közötted vannak azon a helyen, amelyet kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy odahelyezze az Ő nevét. És emlékezzél meg arról, hogy te is szolga voltál Egyiptomban: és tartsd meg és teljesítsd e rendeléseket”(5. Mózes.16.10-12) És mit jelent a Pünkösd az Újszövetségben? A valóságos, élő pünkösdi események ma a keresztény világ jelentős felekezetei- ben idegen, szélsőséges vallási jelenségnek minősül. Pedig ideje lenne elgondolkodni, hogy mi is történt ezen a napon Jeruzsálemben! Vajon mi történne, ha Jézus egy vasárnapi szertartást meglátogatna? Minden bizonnyal csodák történnének, a legkülönbözőbb súlyos betegségekből gyógyulnának meg az emberek. Egy csendes, áhítatos szertartás helyett igazi pünkösdi ébredés lenne. A Bibliát olvasva megérthetjük, hogy a z nem csak a múlt eseményeinek kötete, hanem a jelen és a jövő is benne van. A Bibliával megérthetjük a világban zajló eseményeket, azt hogy merre tart az emberiség. A Szentlélekkel való találkozás élménye Jeruzsálemben kezdődött és ma is milliókat vonz, a Szentiélekkel ma is be lehet teljesedni. Isten ereje által érintett emberek élete alapjaiban változik meg, sokan meggyógyulnak, megszabadulnak a gonosz szellemektől. Jézus a földi szolgálata során senkit nem keresztelt meg Szentiélekkel. Keresztelő János azt állítja Jézusról: „Ő Szentiélekkel és tűzzel (eredete fordításban: Szent Szellemben és tűzben) keresztel majd titeket”. A feltámadás után, az ötvenedik napon, pünkösdkor Jézus Iiívei együtt voltak és várták a Jézus által megígért Szentleiket. „Lön nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ültek. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, s ült mindegyikre azok közül, s megteltek mindnyájan Szentlélekkel és kezdtek szólni más nyelveken, amit a Lélek adta nekik szólniuk”(Ap.Csel.2.2-4). Tehát a Szentlélek (Szent Szellem) látványos formában érkezett meg egy magánházba, ahol tanítványok tartózkodtak. Ezt az eseményt nagy zaj kísérte, amely reggel 9 körül történhetett. A Biblia beszámolója szerint sokan tartózkodtak ezen a napon Jeruzsálemben. A kíváncsiskodó embereket megosztotta, amit láttak és hallottak. Egyesek csodálkoztak, mások pedig így fogalmaztak: „Édes bortól részegedtek meg”. Erre Péter apostol fölállt és beszédében pontos értelmezést adott az eseményekről, világosan leszögezte, hogy ez a Szentlélek eljövetele a Földre, és azt igazolja, hogy Jézus feltámadott a halálból, majd megszabta a keresztény hit alapjait (Ap.Csel.2.14-41). A Biblia világossá teszi, hogy Jeruzsálem utcáit betegségekből meggyógyult, démonoktól megszabadult emberek örömkiáltásai töltötték meg. „Úgyannyi- ra, hogy az utcákra hozták ki a betegeket, és letették ágyakon és nyoszolyákon, hogy arra menő Péternek csak az árnyéka is érje valamelyiket közülük, és a szomszéd városok sokasága is Jeruzsálembe gyűlt, hozva betegeket és tisztátalan szellemektől gyötröt- teket, akik mind meggyógyultak” (Ap.csel.5.15-16). -na* i u
