Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-16 / 112. szám
Béremelésért és az egészség- ügyi életpályamodell bevezetéséért kezdtek demonstrációt a héten Budapesten az ágazatban dolgozók a Magyar Egészség- ügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szervezésében. Az ápolók nemzetközi napjára az „egészségügy mindennapi hőseiért” meghirdetett tüntetés résztvevői a program szerint a Hősök teréről az Andrássy úton át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtít- kársága elé vonulnak, hogy követeléseikről petíciót adjanak át; a dokumentumban a szakdolgozói életpályamodellel kapcsolatos elvárásaikat összegezték. A szónokok a Hősök terén - a szervezők becslése szerint összegyűlt csaknem 5 ezer ember előtt - arról beszéltek, elkötelezettek a betegekért, az ellátás biztonságáért, ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, saját családjukért is felelősséget kell vállalniuk, ami a jelenlegi bérszínvonal mellett már nehéz feladat. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke azt mondta, céljuk, hogy a döntéshozók „ne csak hallják, hanem meg is értsék” üzeneteiket, mert szavai szerint a szakdolgozók türelme egyre fogy. Az elnök úgy fogalmazott, hogy kevesen dolgoznak az ágazatban és egyre kevesebben vannak azok a fiatalok, akik ezt a szakmát választanák. Leértékelt papucsokban, turkálókból összeszedett munkaruhákban, romos épületekben dolgoznak a szakápolók, a munkaidőteher egyre nagyabb és méltánytalanul alacsony a jövedelem - hangsúlyozta. Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke az ágazatban dolgozók kritikus helyzetére hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett arra, hiába mondták évekig, hogy „baj van”, a döntéshozók először nem hallották, aztán pedig nem hittek nekik. Németh Gábor, a Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke úgy fogalmazott, ők a kórház kinyújtott karjai és nélkülözhetetlen hidat képeznek a kórház és az alapellátás között. Arról beszélt, az otthonápolók nem csak a béremelésekből maradtak ki, ahogy a többi szakdolgozó is, hanem még a fejlesztésekből is. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete elnöke az egészségügyet egy beteg emberhez hasonlítva azt mondta, ez a betegség eljutott abba a stádiumba, hogy ha akarnák, akkor sem tudják már titkolni a baját. Az arra illetékesek az elmúlt két évtizedben természetesen igyekeztek segíteni, a kapott kezelések azonban, csak a látható és kellemetlen tüneteket enyhítették - mondta. Kiemelté, nem csak az egészségügyiek bérhelyzetén kell javítani, de sürgősen béremelést kell kapniuk az egészségügy gazdasági műszaki területén dolgozóknak is. A jelenleginél jobban működő, reális értéken finanszírozott és magas szintű szolgáltatásokat nyújtani képes egészségügyi ellátórendszer kell - hangsúlyozta. A MESZK márciusban, még az ágazati érdekegyeztető tárgyalások előtt felhívást tett közzé; ebben egyebek mellett szakdolgozói életpályamodell azonnali bevezetését, a bértárgyalás azonnali megkezdését, 50 ezer forintos alapilletmény emelést, cafeteria bevezetését, valamint az államtitkárságon belül az ápolásügy képviseletének megerősítését kérték. A legtöbb demonstráló fehér pólóban, fehér lufival jelent meg és zöld, kék, fe- kéte szalagot tűzött ki magára. Sokan érkeztek az ország távolabbi megyéiből; a szervezők tájékoztatása szerint 95 autóbusszal csaknem 5 ezren jöttek vidékről a rendezvényre és még csaknem ezren a fővárosból. A megyék és városok táblái mellett többen transzparenseket és molinókat is hoztak, amelyeken a többi között „Szolgálunk és éhezünk”, „Közös kiáltással az egészségügyért!”, „Közös ügyünk az ápolás”, „Uniós bért!” feliratok voltak. Ugyanezen a napon a Kossuth téren is tüntettek egészségügyi dolgozók, egyebek mellett a biztonságos betegellátásért és a bérek emeléséért az Őszintén az Egészségügyről Akciószervezet szervezésében, párhuzamosan a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Hősök terén kezdődött tüntetésével. A nyolc érdekképviseletből álló akciószervezet rendezvényén Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: látni kell, hogy a magyar egészségügyet az ápolás felemelése nélkül nem lehet olyan színvonalra hozni, amilyet a betegek elvárnak. A mostani állapotokat tarthatatlannak nevezve kijelentette: „meg kell lépni”, amit az egészségügy már nagyon régóta vár.- Bele kell nyúlni a pénztárcába, az állam pénztárcájába, oda kell adni azt a pénzt, azt a fizetést, azt az elismerést, amit ez az ágazat megérdemel - hangsúlyozta. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke beszédében hangsúlyozta: mindenkire szükség van a gyógyításban, az orvos munkája „mit sem ér” az ápolók, az asszisztensek, a beteghordók vagy a műtőssegédek nélkül. Kiemelte: az egészségügyi rendszerre járuló terhelés egyre csak nő, a betegek „nem érzik biztonságban magukat”. Hozzátette: egyre többen ismerik fel, hogy nem az ellátók tehetnek a kiszolgáltatottságról. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy fogalmazott: az ápolók az egészségügy szíve, ami dobog, és életben tartja azt. Szavai szerint ennek ellenére az ápoló „a XXI. századi Magyarország rabszolgája”, akit a munka szeretete láncol a betegágyhoz, úgy, hogy ezért nem kap megbecsülést. Fontosnak nevezte, hogy nem bérharcot folytatnak, hanem a betegek biztonságáért küzdenek. Hozzátette, hogy élhető, fenntartható, hálapénzmentes egészségügyet szeretnének, ahol lehet gyógyítani, gyógyulni, oktatni és okulni. Kiemelte azt is, hogy nem valami ellen tüntetnek, hanem valamiért, az egészségügyért. A szervezők petíciót juttattak be a parlamentbe. A követeléseiket rögzítő dokumentumot György Bálint, a házelnök sajtóreferens-helyettese vette át. Követeléseik között egyebek mellett szerepelt a biztonságos betegellátás feltételeinek teljes körű biztosítása, az egészségügyi ellátás valós értékű finanszírozásának garantálása a költségvetésben, azonnali bérrendezés minden egészségügyi dolgozónak, valamint az, hogy meg kell teremteni a hálapénz-rendszer teljes körű kivezetésének kereteit. A tüntetők a Clark Ádám téren gyülekeztek, majd a Lánchíd, a József Attila utca és a Nádor utca érintésével vonultak a Kossuth Lajos térre. A menet elején egy kisteherautó haladt, amelyből zene szólt, azt követte egy mentőautó, majd pedig a tüntetés jelképei következtek: egy hordágyon, egy hullazsákban fekvő, nővérruhába öltöztetett próbababa és egy tolókocsiban ülő bábu, amely egy táblát tartott a karjaiban, amelyre azt írták, hogy „Retró ellátás, retró bérek!”. A tömeget egy óriási molinóval vezették fel, amelyen az akciószervezet jelszava volt olvasható: „Értetek, értünk, veletek”. Az MTI tudósítói a vonulók között látták Horváth Csabát, az MSZP fővárosi frakcióvezetőjét, Bokros Lajost, a Modern Magyarország Mozgalom elnökét, valamint Kökény Mihály egykori szocialista egészségügyi minisztert. Az LMP tájékoztatása szerint a rendezvényen részt vett a párt több politikusa, köztük Schiffer András és Szél Bernadett társelnökök. A szervezők szerint a tüntetésen 4- 5000-en vettek részt; a politikamentesnek meghirdetett rendezvény békésen ért véget; a tömeg elhagyta a Kossuth Lajos teret és csatlakozott az Emberi Erőforrások Minisztériumának az Arany János utcában lévő székháza előtt MESZK-demonstrációhoz.--------—--------: A külföldön munkát vállaló magyar orvosok és ápolók száma (2009-2013) A külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok és ápolók száma Magyarországon: 2009 2010 2011 2012 2013 (az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási rtvata! nyilvántartásai Az ország vezetése ismeri az egészségügy problémáit Az egészségügyi dolgozók biztosak lehetnek abban, hogy olyan vezetése van az országnak, amely ismeri a ma gyár egészségügy problémáit, és minden erejével azon van, hogy érezhetően javuljanak az egészségügyi dolgozók munkakörülményei és anyagi megbecsülése - írta a nagyobbik kormánypárt, az egészségügyi dolgozók demonstrációja előtt az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában. A Fidesz közleményében emlékeztetett arra, hogy az egészségügy volt az első, ahol a 2010-es kormányváltás után bérfejlesztést indítottak, amelyet minden évben bővítenék. Már 95 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték, és a béremelés jövőre is folytatódik - jelezték. Kitértek arra is, hogy a minden munkavállalót érintő személy i jövedelemadó csökkentésén és a kétgyermekesek családi adókedvezményének emelésén túl az egészségügyi dolgozóknál újabb közel ló milliárd forintos béremelési programot hajtanak végre. Ennek köszönhetően 2016-ban is 43 ezer ápoló és 18 ezer orvost kap béremelést. Továbbá emelkednek a készenléti, az ügyeleti és a túlóradíjak, kibővül a fiatal orvosok itthon tartását ösztönző rezidensprogram is. Az egészségügyi érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés, konszenzus van a túlmunka és a túlórák gyorsabb elszámolásában is - sorolták. Az egészségügy i dolgozók állásának biz tosításért és munkakörülményeinek javításáért folyamatosan dolgoznak, a kórházak adósságának rendezésével stabilizálják az intézmények és a munkavállalók helyzetét A rendszerváltás óta legnagyobb - 500 milliárd forintos - fejlesztést indítottak az egészségügyben, ehlxil 170 milliárd forintot fordítanak új gépek, műszerek Iteszerzésére, modernizálták a mentésirányítást, új mentőállomásokat építenek, új mentőautókat vásároltak és több jut az ápolási eszközök beszerzésére is. A 2002 és 2010 között kivéreztetett egészségügy talpra áll, és ez a kormány azt is bebizony ította, hogy képes megteremteni a közszféra béremelési programjaihoz szükséges gazdasági és pénzügyi feltételeket, mert ígérgetésre bárki ké|>es, de teljesítményre kevesen - zárta állás- foglalását a nagyobbik kormány |>árt. Az ápolók száma a magyar egészségügyben (2000-2012) Ápolónők és ápolók száma összesen: mi 2002! É= 50803 51336 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Fotris: EEKH/MVJA Sejtő- és Fotóarchívum / MTI ©i#l Fans: KSH/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI % 4 ... .. I ________ _ i t I t r ► * Bé remelés és egészségügyi életpályamodell a cél Sándor Mária fekete ruhás nővér (k) és Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke 02) az Egészségügyről Akciószervezet biztonságos betegellátásért és a bérek emeléséért szervezett tüntetésén a budapesti Kossuth téren
