Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)

2015-05-16 / 112. szám

V 1 jÉb <2^§1Í> 2015. MÁJUS 16., SZOMBAT Fülemüle füttye Pezsgőbb kulturális élet i l/iportc/f o noronrrüt 1/olt rlo 1 o /M’intni l/űl/\ mon Ne kísértsd a szerencsét,' mert ha akar, előbb-utóbb rád talál! Ez tán’ egy ókori bölcse­let, de az is lehet, hogy csupán képzeletem szülte. Miután el­dönteni nem tudom, ezért - bölcselet ide, bölcselet oda - hajlok arra, hogy talán még­sem árt, ha a szerencsének elé­be sietünk, mert így könnyeb­ben ránk talál. Ezután lássuk, igazolja-e ezt - és egyáltalán mit igazol - következő történe­tem? Éppen a házunk előtt téb- láboltam, és - jobb elfoglaltsá­gom híján - figyeltem, s hall­gattam a fákon tartózkodó ma­dárkák diskurzusát, énekét. Hiszik vagy sem, ahogy a fák ágaira tekintettem, egy igazi dalnokon, egy legtöbbször rej­tőzködő madárkán akadt meg a szemem. Mondhatják, hogy bolondnak bolond a szerencsé­je, s mivel a dolog teljességgel igaz, így ellene nem is berzen­kedem, sőt jó szívvel elfoga­dom. És akik nem hisznek a szerencsémnek és arra gon­dolnak, hogy vakvágányon ál­lok, azoktól mindössze egy kis türelmet kérek. Akik ismernek, azok jól tudják, hogy gyönyörűséges környezetben - erdő alatt - egy lakótelepen élek, amely a tavasz hatására már teljes pompáját mutatja, és ligetes, erdős területe igazi zöldöve­zetté vált. Noha a magyar nó­tát kedvelem, rám mégsem igaz az a szép nóta, hogy „er­dő alatt nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni”. Egy­részt kényelmes távfűtéses lakásomat a világért sem ad­nám, másrészt a fák kivágá­sával annyi madár - életünk szépsége és boldogítója - vál­na „földönfutóvá, hajlékta­lanná”, hogy emberfia azt nem vállalhatja. Elárulom, hogy a madarak „barátja" va­gyok, mégis szépségük, éne­kük alapján kedvenceim van­nak. Falusi gyerekként, a pa­csirtának, az égből hallatszó gyönyörűséges, szerelmes hangja, udvarlása nyűgözött le. A városba, a mai életem színterére érkezésem óta a tavaszköszöntő széncinegé­nek, a költő által is megéne­kelt dala (Nyitni kék), még ma is az elsők egyike. Amió­ta viszont egyedül élek tava­szi hajnalokon sok madár kö­szönt, és közülük legjobban a fülemülét (a csalogányt) ked­velem. Nemcsak hajnalokon, és napközben, hanem - a köl­tési időszak nagy részében - éjszaka is felhangzik az ud­varló hím • gyönyörűséges éneke. Rossz alvóként néha magam is hallgatom. A szakemberek a fülemülét a dal királyának tartják, s aki egyszer meghallja, örökre be­lé szeret. A legszebben és legzeneiebben éneklő madár, tökéletes zenei akkordokat is képes kiénekelni. Hangja nemcsak a köznapi embert, hanem a művészeket, az író­kat és költőket is megigézte. Különlegességét az is igazolja, hogy Blaha Lujzát a nemzet csalogányának hívják. Éjsza­kai éneke miatt a szerelem és a vágy jelképe is. Elsősorban bokrosokban, erdőaljakban élő és ott is költő madár. A telet Af­rikába tölti. Kissé szürkés, ola­josbarna színű - a verébhez hasonló - vöröses farkú éne­kesmadár. Közismertségét Arany Jánosnak, „A fülemüle” című nagyon szép verse is se­gítette, amely életszerűen mu­tatja be két szomszéd Péter és Pál nevetséges civakodását, (fütty)birtoklási vágyát, ame­lyet a kapzsi bíró igencsak ki­használt. Mai életünkben ilyen kivagyiság, mindent birtokolni vágyó akarnokság tán’ elő sem fordulhat - vagy mégis? A be­vezetőben említett dalnok te­hát a fülemüle, amelynek éne­két most is hallgatom. Felné­zek a mögöttem tornyosuló há­zakra, és megnyugszom, hisz: Szól a madár mondja szépen, / Itt lesz az én kiesi fészkem, / Fészkem, lakom, életem, / Tié­tek az énekem. //Közbevetem: Sokan vagyunk egy-egy dalra, /Közösségünkminden tagja, / Madárfüttyre, igaz jussra, szá­míthat. // Sok beszédnek, sok az alja, / Figyeljetek csak a dal­ra, / Hisz a fütty, a madárdal nem osztható, / Mindenkié mi hallható. Bános József Rendre benépesül a szécsényi művelődési ház Hetente 600-700 ember fordul meg a szécsényi művelődési házban, amelynek különböző rendezvényein évente, több mint 10 ezer ember vesz részt. Szenográdi F. Szécsény. A város vezetése két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a művelődési ház működtetését száz százalékban önkormányza­ti tulajdonban lévő nonprofit kft-re bízza. A 2013 májusában megalakult a Szécsényi Közmű­velődési Nonprofit Kft., ügyve­zető igazgatójának Garamvölgyi Andreát nevezték ki, aki koráb­ban is több szállal kötődött a vá­ros közművelődési, művészeti életéhez. Negyedszázaddal ez­előtt is segített a különböző szécsényi rendezvények szerve­zésében. 1998-tól a helyi művé­szeti iskola színjáték tanszakán tanít. 2005-ben megalakította az Andi Színjátszósai társulatot, ezzel az elmúlt tíz év alatt szín­házat teremtett Szécsényben. Az eltelt két év az önkormány­zat jó döntését igazolta. A nagy rendezvényeket, amelyeknek hagyományai voltak a városban - magyar kultúra napja, szécsényi farsang, költészet napja, őszi tárlat, szüreti ren­dezvény, karácsonyi hangver­seny, városi egészségnap, ad­venti megemlékezés, Szent Iván-éji fesztivál, gyermekszín­házi előadások, ifjúsági filmhar- mónia-bérlet, helyi színjátszó csoportok előadása - továbbra is megtartották, s kibővítették újabb eseményekkel. Színházi bérleti előadássorozatot szer­veztek, és tervezik, hogy a 2015- 16-os tanévben a középiskolás­ok részére hasonlót hirdetnek. Ide tartozik a nosztalgia majális, a szabadtéri színpadi előadás a romtemplom környékén - ahol ez év nyarán hangversenysoro­zatot szerveznek -, valamint az augusztus 20-i várkerti előadás, amelyből szintén hagyományt teremtenek. A művelődési ház falain belül egyre több csoport, egyre na­gyobb létszámmal működik. Ott tartja próbáit, helyi előadásait a Palóc Néptáncegyüttes négy cso­portja, az Iglice Táncegyüttes két csoportja, Andi Színjátszósai, Cs.SzerémyAndrea színjátszósai, Deák Réka modern tánccsoport­jai, az Erkel Ferenc Vegyes Kar és a Városi Gyermekkórus. Ott­hont adnak a művészeti iskolá­nak, nyugdíjas klubnak, a Diabetes-közösségnek, két jóga­csoportnak és az egészségügyi foglalkozásnak. S időnként ott találkoznak a kertbarátkor tagjai is. Hetente 600-700 ember for­dul meg a művelődési házban, amelynek különböző rendezvé­nyein évente, több mint 10 ezer ember vesz részt. Garamvölgyi Andrea elve a nyitott művelődé­si ház: minden közösséget befo­gadnak, amely elfogadja a műkö­dési szabályzatot. A Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. több épületet is megkapott az önkormányzattól, s élettel töltötte meg azokat. Az elmúlt év februárjában, a Sas ut­cában, a felújított kúria épületé­ben megnyílt a Nosztalgia Múze­um. A Kézműves Házban egy éve üzemelteti a társaság a He­lyi Termékek Boltját. A Tűzto­rony kiállításait felújították, és újra megnyitotta ajtaját a Töm- löcbástya. A volt Pintér-ház épü­letét is a kft. üzemelteti. Ott van a városi képtár, s rövidesen meg­nyitják Szécsény egykori népvi­seletének a bemutató kiállítását. Ismét megnyitják az évekkel ez­előtt megszűnt Tournform Iro­dát, amely bekapcsolja a várost az országos turisztikai vérkerin­gésbe. A Pintér-ház udvarán a turisták és a szécsényiek részé­re zárt szabadtéri parkot alakíta­nak ki. Lesz látványkonyha, ke­mence, lehet bográcsozni, gril- lezni, de teke, sakk, hinta és tol­laslabda-pálya is az érdeklődők rendelkezésére áll. A város kulturális élete, ide­genforgalma - köszönhetően a Szécsényi Közművelődési Non­profit Kft-nek egyre pezsgőbb -, s új arculatot kap. fff PALécwra Vte w«icga«i.ciiem wi a viiienci. ff § KMENDÉGLé Salgótarján, Rákóczi út 172. Telefon: 06-70/398-9325 BETiáftENÜ 26ÍS.tóüS 18 -2B. A menü ára: 590 Ft, kiszállítással: 650 Ft. s HETFl | Grízgaluskaleves Lecsós virsli - tarhonya I KEDD Brokkolikrémleves Túrós sztrapacska ^ SZERDA Székelykáposzta „Szilvás gombóc''’ bukta mmm Hagymakrémleves Sült csirkecomb - kukoricás rizs PEITE& Bakonyi betyárleves Krumplis tészta simm Húsleves Sóska - tükörtojás Harl Csaba Budapesten született 1976-ban, ott volt közép- iskolás. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott, majd tagja lett a Magyar Alkotók Országos Egyesületének. Festői pályája szépen indult: egy ismert galériatulajdonos, három alkalommal is meghívta őt ki­állításra. Mindezek ellenére 2005-ben úgy döntött, hogy otthagyja Budapestet, a művészetek centrumát, és vidék­re költözik. Édesanyjával egy nógrád megyei kistelepü­lést, Nógrádmarcalt választották. „Nem éreztem jól ma­gam a nyüzsgő fővárosban, csendes, nyugodt helyre vágytam. Mindig is az volt az álmom, vágyam, hogy egy dombok övezte kis faluban éljek...” - indokolta döntését. M- Nem érzi úgy, hogy feladta a tágabb lehetőséget, a művész ba­rátaival kialakult kapcsolatát?- Tény, hogy itt más közegben élek - kedte Harl Csaba: - Az is igaz, hogy kevesebb a lehetőség a kiállításra, de van. Számomra az a legfontosabb, hogy jól érez- zem magam. Igaz, most van egy lelki fájdalmam, mert idén elve­szítettem az édesanyámat, aki a legközelebb állt hozzám, aki büszke volt munkásságomra. Ám az élet nem állhat meg. Dol­gozom tovább.- Milyen hatással volt alkotói munkásságára a környezeti válto­zás?- Új fejezet kezdődött a festé­szetemben. Feladtam a figuratív alkotásokat és nonfiguratív ké­peket festek; azt a tájat, ami kö­rülvesz, s az építészeti emléke­ket. Mindezt úgy, ahogy azok rám hatnak.- Képeinek színvilága igen élénk és kontrasztos.- Úgy érzem, hogy a színek megadják a képek alaphangula­tát. Azt szeretném elérni, hogy ben, egy kis faluban. Ha az em­ber dolgozni, alkotni akar, ak­kor mindegy, hol él, hol lakik. Nógrád megyében is éltek és él­nek országosan elismert képző­művészek és más alkotók, akik magas szakmai elismerésben részesültek. Megszerettem ezt a vidéket, jól érzem magam itt, ahol a művészeti álmaimat sze­retném valóra váltani. Szenográdi Ferenc i 1 x Uj fejezet kezdődött a festészetemben J- fogalmazott Harl Csaba I a festmények élményt, örömet nyújtsanak az embereknek. Egyre inkább belső kényszert érzek arra, hogy visszatérek a figuratív festészethez is. Szeret­ném megörökíteni a palóc em­berek életét, mindennapjait. Nem akarom magamat mások­hoz hasonlítani, kis pont va­gyok én Benczúr Gyulához, de tudom, hogy életének utolsó él­veit ő is itt élte Nógrád megyé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents