Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-15 / 111. szám
Rajtunk múlik... i Lassan egy hónapja, hogy sokak elismerésétől övezve - és nem tagadom, kritikát is kiváltva - Salgótarján is csatlakozott a Zöld doboz elnevezésű országos civil kezdeményezéshez, amelynek segítségével a helyiek étellel, élelmiszerekkel segítik, segíthetik a város rászoruló polgárait. Az Acélgyári úti templom előtt elhelyezett láda igazán jó célt szolgál, s - talán nem túlzás - egyúttal az elmúlt hónapok egyik legjobb szociális célú civil kezdeményezése, összefogása lett. Mivel a szegények, a nélkülözők száma a mögöttünk hagyott években - tágabb és szőkébb pátriánkban is - tragikusan nőtt, a segítségre szorulókat támogató minden kezdeményezésnek örülni kell és helye van életünkben. Ezt a nagyon is fontos célt, a gondok enyhítését szolgálja az „Enni adok - enni kapok” elnevezésű doboz kihelyezése, amely ezután is „kéri, várja, fogadja” az önzetlen segítőket. Támogatóként és hírnökként is többször jártam az elmúlt hetekben a templom környékén, ahol többekkel is beszélgettem. Igazán szívemnek való hír, hogy szinte kivétel nélkül mindenki elismerően szólt a kezdeményezésről, azoknak az embereknek a munkájáról, akik felkarolták, felvállalták a feladatot. Többen is moncjták: „Isten áldja meg fáradozásukat!”. Kritikusan szóltak ugyanakkor a korábbi önkormányzati munkáról, de különösen a fogyatkozó és elégtelen állami támogatásról. Megjegyezték, hogy a kezdeményezés nem igazi megoldás (ez nem is volt célja) és szóvá tették azt is, hogy az egyházaknak Tarjánban és országosan is jobban kellene figyelniük a szegényekre, az elesettekre. Elmondták még, hogy sok emberhez nem jutott el az információ és a többi városrész rászorulóihoz a segítség sem. A város nem lehet elég hálás az önzetlen segítőknek, a civil munkavégzőknek. Úgy tudom, hogy az eltelt időben nőtt a számuk, s többen is bekapcsolódtak e nemes munkába. Sőt, újabb segítőkre is szükség lesz, mivel elkészült további két Zöld doboz is, amelyek közül az egyiket a közeljövőben várhatóan a zagyvapálfalvai templomnál helyezik el. így bővülhet azoknak a száma, akiket e segítség elérhet, és biztosan sokan lesznek olyanok is, akik tevőlegesen is támogatják majd a rászorulókat, a kezdeményezést. Legutóbb az acélgyári láda elhelyezésével kapcsolatos gondokra is felhívtam a figyelmet. Úgy tudom, készül a megoldás. A beton talpazat elé egy fellépőt, egy lépcsőt terveznek. Ez persze nagyon meggondolandó, a téli csúszás veszélye miatt is. Helyette célszerűbb lenne a dobozt a talpazat szembeni oldalára előre hozni, oda felszerelni. Emellett a díszburkolat és a talpazat közötti földes részt, kőzúzalékkal „sártalanítani”. Nem lenne teljes az írásom, ha nem szólnék arról is, hogy a Zöld dobozt meglátogatók között sokan voltak olyanok is, akik üres dobozt találtak, s azzal szembesültek. Sajnáltam őket. Ilyen a jövőben is előfordulhat és tény az is, hogy csak a dobozba tett adományok vihetők haza, oszthatók szét - így a segítség a jövőben is csak eseti, átmeneti lehet. Úgy gondolom, rajtunk múlik, hogy több legyen az adomány, az „elosztható" támogatás. Ehhez azonban az kell, hogy több legyen a segítséget fontosnak tartó személy is. Ezért számítunk, számítanak minden jó- akaratú emberre, minden önzetlen segítségre. Jó lenne, ha egy kicsit segítőkészebb, szoli- dárisabb lenne városunk, hogy egy kicsit jobb lehessen a világunk is! Bartos József 2015-05-11 Klebeisberg Intézményfenntartó Központ Mocsáry Antal Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Lucfalvi Általános Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY TESTVÉRISKOLAI PROGRAMOK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A Klebeisberg Intézményfenntartó Központ pályázatot nyújtott be Testvériskolai programok megvalósítása Karancslapujtő és Lucfalva általános iskoláinak együttműködésével cfmmel, a TÁMOP- 3.3.14.A-12/1 számú kiírásra, mely pozitfv elbírálásban részesült és 14,33 millió Ft európai uniós támogatást nyert. A pályázat megvalósításában együttműködik a karancslapujtői Mocsáry Antal Általános és Alapfokú Művészeti Iskola ás a Lucfalvi Általános Iskola. A projekt időtartama 2014. február 1-2015. június 1. A fejlesztés eredményeként a két intézményből összesen 50 fő tanuló és 10 fő pedagógus vesz részt az alábbi programokon: heti foglalkozások és tantárgyi fejlesztés, iskolán kívüli tanulmányi, kulturális és szabadidős programok, előadások, az iskolák tanulóinak és pedagógusainak személyes találkozói, közös nyári bentlakásos program a Balatonon Zamárdiban. Az iskolán kívüli tanulmányi, szabadidős és kulturális programok keretében a tanulók a közelmúltban Szilvásváradon egy egész napot töltöttek el. Kisvasúttal utaztak fel a Szalajka-völgy tisztására, ahonnan felgyalogoltak az Istállóskői Remete barlanghoz. Visszafelé gyalog tették meg az utat, közben megcsodálták a Fátyol-vízesést, a vadaskertet és az Erdei Múzeumot. További információ: Klebeisberg Intézményfenntartó Központ yOfwmpr^a.hreCTrb.hu Megteremtette saját stílusát Telek Balázs (képünkön balra) mutatja fotográfus társának az alkotásait Családtagok, rokonok, jó barátok, fotográfusok, Telek Balázs fotó- és képzőművész tisztelői töltötték meg az elmúlt hét végén Balassagyarmaton a Tornay Galériát. Szenográdi F. Balassagyarmat Ma Magyarországon Telek Balázst tekintjük az archaikus technikák egyik legismertebb ismerőjének, a camera obscura hazai specialistájának. 1974. május 9-én született Balassagyarmaton. (A Tornay Galériában rendezett kiállítás születésnapi ajándék is volt számára.) 1992-től Egerben az Eszterházy Károly Főiskolán rajz-földrajz, majd vizuális kommunikáció szakon végezte tanulmányait. A főiskolai évei alatt intenzíven foglalkozott festészettel, fotográfiával és zenével. Óriási parabolika címmel mutatta be diploma- munkáját, amely rendhagyó módon ötvözte a festészetet a zenével, a fény- és mozgásművészettel, annak érdekében, hogy a passzív nézők aktív résztvevőkké válhassanak. Munkáiban a hagyományos analógiát és digitális technikát mesterien ötvözi. Nem sík, hanem gyűrt, henger képfelületekre való leképzési kísérletezései mára már védjegyének számítanak. Szeretné a tárlatlátogatókat aktívan bevonni, elgondolkodásra késztetni. 2003 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Megkapta a Pécsi József fotóművész-ösztöndíjat. Több elismerést tudhat magáénak, például 1999-ben megkapta a Lánchíd 150 éves évfordulójára kiírt képző- és fotóművészeti pályázat fotókategória díját. Az esztergomi biennálén Camera Obscura-díjban részesült. Mindezek mellett a Balogh Ferenc-díj tulajdonosa. A TEKODEMA csoport alapítója. Budapesten képzőművésze<MSl#»lában tanít, több szakmai kurzust vezpt, az évente megrendezendő fotóművészet tábor szakmai vezetője. Telek Balázsnak szülővárosában ez az első önálló fotókiállítása. Korábban, a Horváth Endre Galériában már láthatták festményeit a balassagyarmatiak. Festőművész édesapjával és testvérével, aki művésztanár több alkalommal is volt a városban közös kiállításuk. A megnyitón ZolnyánszkyZsolt, a galéria vezetője köszöntötte a megjelenteket, elmondta, új galériájukban ez a második kiállítás. Siket Norbert művészetbarát saját költeményével köszöntötte az alkotót: „Ez a tárlat nekünk egy szellemi túra, hogy lássuk, milyen a camera obscura” - hangzott el a vers végén. Haris László, Telek Balázs egykori mestere megnyitójában kiemelte: büszke arra, hogy tanítványa a saját maga által választott művészeti útját járja. Feltárta a fotózás legmélyebben rejlő titkait, megteremtve ezzel egyéni stílusát. Nem elégszik meg azzal, hogy képei visszaadják azt amit lát, annak „mélyére néz”. Szólt arról a művészi családi környezetről, arffely Telek Balázst körülvette és -veszi, amelynek minden bizonnyal meghatározó szerepe volt és van művészi munkásságára. A megnyitón jó hangulatot teremtett a Mini Maffiato zenekar. A kiállítás június 6- ig látogatható. Múltidézés dr. Doicsák Győzővel A ma Budapesten élő, 84 éves dr. Dojcsák Győző geográfus-geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Természetföldrajzi Tudományos Bizottsága tagjának élete jól példázza, hogy szorgalommal, kitartással egy falusi gyermek is messzire eljuthat a tudományos életben. A világviszonylatban is ismert és elismert professzor az 1944-45-ös tanévben a szécsényi polgári iskola növendéke volt. A közelmúltban író- olvasó találkozó keretében, a helyi múzeumbaráti kör meghívására vendégeskedett Szécsényben. A találkozót követően interjút adott lapunknak.- Milyen szálak és emlékek kötik Nógrád megyéhez?- Hálás vagyok a vendéglátóimnak, hogy meghívtak. Számos helyen voltam már író- olvasó találkozón, tartottam tudományos előadásokat, de Nógrád megyében ez volt az első. Baglyasalján születtem, a gyermekéveimet Magyargécben töltöttem, ahol édesapám kántor-tanító volt. Amikor a 4. osztályos elemi iskolában végeztem, a szüleim a losonci 8 osztályos gimnáziumba írattak be. A háború idején, hogy közelebb legyek a szüléimhez, átírattak a szécsényi polgári iskolába. Egerben érettségiztem, 1 majd Budapesten, az ELTE Természettudományi Karán végeztem geológusként.- Ezt követően hogyan alakult az élete?- Az első munkahelyem 1953- ban a Magyar-Szovjet Kőolaj Kutató Vállalat volt, ahol előbb kutatóként, majd osztályvezetőként tevékenykedtem. 1956-ban nyugatra mentem.- Miért döntött úgy, hogy itt hagyja az országot?- Nem mondhatom, hogy a forradalom eseményeibe erősen bekapcsolódtam, s ezért menekülnöm kellett volna. Egy barátommal döntöttünk úgy, hogy egy jobb, szabadabb világban próbálkozunk. Tanulságképpen elmondom, az 1990-es években a barátom azt mondta, hogy megnézhetem azokat a feljegyzéseket, amelyek egykoron rólam készültek. Megdöbbenve olvastam a 82 oldalas anyagot, amelynek a 99 százaléka hazugság, rágalom volt.- Nyugaton hogyan alakult az élete?- Szerencsésen. Előbb Angliában dolgoztam geológusként, majd 1957 májusában Kanadába kerültem olajkutató geológusnak. Száz körüli fúrás lemélyítése után - közülük több a Sarkkörön túl volt - 1966- ban megbízást kaptam az újonnan épült egyetem geográfiai tanszékének megszervezésére, amelynek a vezetését is rám bízták. Az egyetemi munkám mellett részt vettem a kutatásban, bekapcsolódtam a helyi kulturális és sportéletbe. Több nemzetközi tudományos kon- 4 ferencián vettem részt, többek között Szovjetunióban és Indiában.- Miről írta a kandidátusi munkáját?- Tudva lévő, hogy Földünk felszínét a külső és a belső erők alakítják. Ezt a világból érkező kozmikus erők is jelentősen befolyásolják. Utóbbi témát dolgoztam fel 1974-ben. Még Kanadában éltem, de a Magyar Tudományos Akadémián védtem meg a kandidátusi értekezést. Csak megjegyzem, hogy Budapesten kaptam meg az egyetemi doktori címet is. A kandidátusi témámmal kapcsolatban több országban is tartottam előadást.- Mikor és miért tért vissza végleg hazánkba?- 1978-ban. A miértre a válaszom: mert magyar vagyok, szeretem a hazámat.- A kutatásai mellett jelentős a publicisztikai munkája is>- Az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa című szaklapokban több mint kétszáz írásom jelent meg. Kanadai Eszterházy története című könyvemet a Magvető 1981-ben adta ki. A kötet a Kanadában élő magyarokról szól. A másik kötetem, amely hasonló témával foglalkozik, az Amerikai magyarok története. Az Arany Kaliforniában című könyvem 1992-ben jelent meg. Kedvenc sportágam a golf, minden dicsekvés nélkül mondom, hogy 1996-ban magyar golfbajnokságot nyertem, szenior kategóriába. A sportággal összefüggésben két könyvet is írtam. Szenográdi Ferenc 4 * Dr. Dojcsák Győző a szécsényi író-olvasó találkozón
