Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-14 / 110. szám
Áldozócsütörtök Más néven Urunk mennybemenetelének ünnepe, amelyen a kereszténység - a húsvét utáni 40. napon - Jézus Krisztus mennybemenetelére emlékezik. Avallási előírások szerint 1918-ig ez a nap volt a határnapja annak, hogy a katolikus hívők a húsvéti szentáldozást elvégezzék. E szép ünnepet napjainkban a csütörtököt követő vasárnapon tartják, s Magyarországon a katolikusok áldozócsütörtöknek, áldozónapnak hívják, míg a protestánsok az Urunk mennybemenetele elnevezést használják. Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor emlékezett e csodára, majd ezt követően az ünnep a Szentírásból is ismert húsvét utáni negyvenedik nap lett, s így van ez most is. A Biblia - újszövetségi könyveiben - Jézus mennybemenetelének leírását három helyen is tartalmazza: Márk evangéliuma ló. és Lukács evangéliuma 24. fejezetében, s végül az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében. Márk evangéliuma szerint az apostolok küldetést kaptak Jézustól az evangélium hirdetésére, s utolsó találkozásukkor „így szólt hozzájuk: ’Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megke- resztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.’ (...) Urunk Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.” (Mk ló, 15-16,19-20). Évszázadok alatt az ünneppel sok-sok hagyományos egyházi esemény is együtt járt A körmenetekről, a jó termésért imádkozó határjárásokról, a keresztjárásokról, a mátraverebélyi búcsújárásról, és a Krisztust ábrázoló szobor magasra, a templomi karzatra történő felemeléséről (szimbolizálva Jézus mennybemenetelét) szól a krónika. És még nem említettem szülőfalum, Kishartyán szokását, tradícióját - amely más egyházközségekben is meghonosodott - nevezetesen azt, hogy évtizedeken át áldozócsütörtökön volt az iskolás gyermekek elsőáldozó napja. Az ünnepet akkor valóban csütörtökön tartották, kötelező egyházi ünnepként. A '40-es évek vége felé jártunk, amikor kilenc évesen - első áldozóként - a szentostya képében én is magamhoz vettem az Oltáriszentsé- get Úgy emlékszem, mintha ma történt volna. írásaimban már említettem, hogy falunkat vallásos emberek lakták, s a hit és a vallásos élet természetes volt. Szüléink és jó magunk is örömmel és izgalommal készültünk a szép és különleges napra. Harmadikos tanuló voltam, s a második félévi hittantanítás már a gy ónásra és az áldozásra való felkészülésről szólt Szép tavaszi időben, május derekán volt a nagy esemény. A szentgyónásra- a szokásoknak megfelelően - már az ünnep előtti napon sor került És eljött áldozócsütörtök reggele. Kis templomunk - virágokkal és zöld ágakkal - szépen feldíszítve, felöltöztetve várta kis- áldozóit és a település minden lakóját. A kislányok fehérbe, a fiúk feketébe öltözve léptek be a templom küszöbén, a család és a keresztszülők kíséretével. A keresztszülők a szertartást végig asszisztálták, s a gyerekek áldozását követően ők is megáldoztak. Otthon ünnepi ebéd, valamint a keresztszülőid és a család szolid ajándéka várt Felejthetetlen volt! Ez a nap Jézus mennybemeneteléről, az apostolok tanúságtételéről és a krisztusi szeretetről szólt Jó lenne, ha a ma emberét- vallási meggyőződésétől függetlenül - a tisztelet, a megbecsülés és a szeretet erkölcsi parancsa vezérelné. Bartos József A mesemondó emlékére Herencsény. Családtagjai, ismerősei, tisztelői kísérték utolsó útjára, a herencsényi temetőben, az életének nyolcvannegyedik évében elhunyt mesemondót, a Népművészet Mesterét, a Magyar Kultúra Lovagját, Bartus Józsefné Szandai Terézt. Terus néni közismert alakja volt a palóc vidéknek. Rendszeresen megjelent a különféle hagyományőrző rendezvényeken, fiatalos lendülettel lépett színpadra, és szórakoztatta a közönséget ízes tájnyelven előadott hangulatos, tanulságos meséivel. Sokan tudták róla, már ifjú korától kezdve lelkes buzgalommal hallgatta és gyűjtötte a herencsényi tollfosztók különféle történeteit, amit aztán kerek mesékbe tömörítve adott tovább a település, a környék, apalócság nagy örömére. Egyik alapítója volt szülőfaluja hagyományőrző körének. Nem csak szűkebb pátriája figyelt fel mesemondó képességeire, kitűnő előadásmódjára, egyedülálló humorára, hanem Magyarországon is híre ment, hogy a Cserhát egyik eldugott községében milyen tehetség rejtezik. Néprajzkutatók keresték fel, szakemberek szóltak róla elismerően, mondván ő Nóg- rád megye egyik kincses ládája, gyöngyszeme, a legutolsó tradicionális mesemondók egyike. Szívesen vállalt szerepléseket, csak betegsége akadályozhatta meg abban, hogy kedvenc történeteit megossza a hallgatósággal, legyenek azok óvodások, kisiskolások, vagy meglett, felnőtt emberek. 2002-ben megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet, két évvel később portréfilm készült színes, szellemes egyéniségét bemutatva. 2009-t>en pedig a rétsági Spangár András Irodalmi Kör felterjesztése nyomán a Magyar Kultúra Lovagjának választották. Összegyűjtött meséi könyv- alakban is megjelentek. Emlékét Herencsény közössége, a hagyományaira oly büszke palócság, és az egész egyetemes magyar kultúra híven megőrzi. Nyugodjék békében! Bartus Józsefné (1931-2015) A Vöröskereszt vetélkedője is színesítette a versenyt a gyermekek pedig ügyességi pályán, kerékpárral hajtottak végre közlekedési feladatokat. A Vöröskereszt és a katasztrófavédelem vetélkedőjével színesített megmérettetésen a szügyi Csábi család bizonyult a legeredményesebbnél^ Ők képviselik megyénket június 21-én Mogyoródon, a Hunga- roringen megrendezendő közlekedésbiztonsági vetélkedő országos döntőjén. A dobogó második fokára a bátonyterenyei Elischer család, míg a harmadikra a salgótarjáni Nagy család állhatott. A rendezvénysorozat célja, hogy a közlekedők széles rétegének figyelmét felhívja a balesetmentes közlekedésre, valamint, hogy kiemelje a szülői példamutató magatartás fontosságát. (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Salgótarjánban rendezte meg az Országos Baleset-megelőzési Bizottság által meghirdetett „Közlekedik a család” elnevezésű verseny területi döntőjét. A rendezvényt Ferencsik Raymond Levente alezredes, megyei főkapitány-helyettes nyitotta meg, és egyben köszöntötte a résztvevőket. A megmérettetésen ösz- szesen tizenöt család vett részt, s adott számot elméleti és gyakorlati tudásáról. Csábiék nyerték a megmérettetést Az eseményen a versenyzők KRESZ-tesztet töltöttek ki, majd a szülők vezetéstechnikai ismereteiket mérhették össze, „Belehallgattunk" a A közelgő május 20-i személyijöve- delemadó-bevallási határidővel kapcsolatbán volt a Nógrád Megyei Hírlap vendége nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának szakértője. Olvasóink - szerkesztőségünk telefonszámán keresztül - Zahoránszki Szilvia tájékoztatási ügyintézőnek tehették fel kérdéseiket. Összeállításunkban ezekből szemezgettünk. Néhány téma, amely sokakat érdekelhet... Hogyan kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? A magánszemély az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét kizárólag abban az esetben köteles bevallani, ameny- nyiben az így szerzett bevétele meghaladja az e foglalkoztatás napjai számának és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének (2014. évben: 4670 fo- rint/nap, illetve 5430 forint/nap) szorzatát. Amennyiben a magánszemélynek - a fentiek miatt - személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége keletkezik, munkaviszonyból származó jövedelemként (a bevallás 1. sorában feltüntetve) kell figyelembe venni a kifizetett munkabérnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hogyan vehető igénybe a családi kedvezmény 2014. évre, ha a szülő egész évben jogosult volt családi pótlékra, azonban csak 6 hónapig állt munkaviszonyban? A kedvezmény érvényesítésének nem feltétele, hogy a magánszemély minden hónapban összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezzen. Amennyiben a családi pótlékra való jogosultság 2014. évben végig fennállt, lehetőség van arra, hogy az adózó az (éves) összevont adóalap összegét csökkentse. 2014-ben egész évben Németországban dolgoztam, német munkáltatónál, és ott adóztam. Kell-e ezt a jövedelmet a személyijövede- lemadóbevallásban szerepeltetni? telefonba Németország és Magyarország között van hatályos kettős adóztatást kizáró egyezmény, amely a külföldön adóköteles jövedelmet Magyarországon mentesíti az adó alól. Abban az esetben, ha a magánszemély a 2014- es évben magyar illetőségűnek minősült, és kizárólag az említett jövedelemben részesült, akkor Magyarországon bevallást sem kell benyújtania. Van-e a közfoglalkoztatottaknak adóbevallási kötelezettsége? E jogviszonyból származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó adóköteles bérjövedelemnek minősül. Az adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyt adóbevallási kötelezettség terheli. A kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az adózónak, mert a munkáltató az adóelőleget évközben hiánytalanul levonta. 2002-ben vásároltam egy lakást 5 millió forintért, amit 2014 nyarán eladtam 5,5 millió forintért. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségem a lakásértékesítés után? Amennyiben a lakóingatlan értékesítése a megszerzését követő ötödik évben, vagy azt követően történik, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem a lakóingatlan értékesítése után, tehát e tekintetben bevallási kötelezettség sem terheli a magánszemélyt. j * A gyermekek kerékpárral hajtottak végre közlekedési feladatokat A győztes család
