Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-09 / 82. szám

Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége a beavatkozás Magyarországnak erköl­csi és politikai kötelessé­ge, hogy részt vegyen a fellépésben az Iszlám Ál­lam ellen - mondta Né­meth Zsolt, az Országgyű­lés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Blldapes. A külügyi bizottság tagjai szerdán zárt ülésen ta­nácskoztak az Iszlám Állam ter­rorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való esetleges ma­gyar katonai szerepvállalásról. Az ülés után Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és Európa biztonsági helyzete je­lentős mértékben megkérdőjele­ződött az elmúlt egy évben, és en­nek egyik oka az Iszlám Állam megjelenése. Mint mondta, a szervezet egy olyan nem állami szereplő, amely állami szereplő­vé kíván válni, egy Magyaror­szággal megegyező nagyságú te­rületet ellenőriz és terjeszkedik. A határozott fellépés ezzel a ve­széllyel szemben Európa és Ma­gyarország hosszú távú biztonsá­ga szempontjából nélkülözhetet­len - vélekedett. Hozzátette: nem elegendő fokozni a belbiztonsági intézkedéseket, fontos a nemzet­közi biztonsági helyzet gyökeres megváltoztatása. A képviselő emlékeztetett: a kormány előterjesztése alapján 150 katona lenne a magyar misszióban, Irak északi részén, Erhüben látnának el katonai, de nem harcoló feladatokat. A bi­zottsági ülésen beszámolót hall­hattak a képviselők a honvédség terepszemléjéről, és ez megerő­sítette az előterjesztésben foglal­takat - közölte. Németh Zsolt kifejtette: az Isz­lám Állam népirtásnak tekint­hető cselekedeteket hajt végre felekezetek, etnikai közösségek ellen. Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy eb­ben a helyzetben fellépjen - hangsúlyozta. Mint mondta, e fellépés jogi le­gitimitása onnan ered, hogy az iraki kormány segítségért fordult az ENSZ tagállamaihoz, a fellé­pés konkrét formája pedig a koa- líció.tevékenységét irányító ame­rikai hadsereg részéről érkezett. Németh Zsolt arra is kitért, hogy a közeljövőben újabb meg­hallgatást tartanak a belbizton­sági kockázatokról az illetékes szervekkel. Kijelentette: nem ál­lítható, hogy Magyarország ter­rorfenyegetettsége megnöveked­ne a misszió vállalásával. Mesterházy Attila (MSZP) nyi­latkozatában hangsúlyozta: a ter­rorizmus, az Iszlám Állam elleni harc pártja számára is fontos kül­politikai cél, de a bizottsági ülé­sen nem kapott egyértelmű vá­laszt, hogy miért ez a felajánlás született, miért vesz részt ilyen jelentős kontingenssel Magyar- ország a nemzetközi beavatko­zásban, és miért nem tett más tí­pusú felajánlást az ország. Úgy látja, a kormány szándé­ka mögött az áll, hogy Orbán Vik­tor miniszterelnök így próbálja meg növelni a külpolitikai moz­gásterét, ahelyett hogy új külpo­litikát hirdetne. Hozzáfűzte: pártja még nem döntött arról, mi lesz az MSZP végső álláspontja az ügyben. Az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független képviselő arról beszélt, hogy a magyar be­avatkozás ügye alapvetően arról szól, hogy Magyarország a világ­ban hogyan látja a helyét, elvi kérdés, hogy nyitott európai or­szágként részt és szolidaritást vállal azokban a konfliktusok­ban, amelyek a demokratikus, 21. századi fejlett világrend támadá­sát jelentik. Magyarországnak fontos része van egy ilyen nem­zetközi fellépésben - vélekedett. A képviselő szerint alaposnak tűnik a misszió előkészítése a honvédség részéről. Az ellenzék­nek ugyanakkor további biztosí­tékokra van szüksége, hogy a kormány a lehető legfelelőseb- ben jár el akkor, amikor konflik­tuszónába szeretne küldeni ma­gyar katonákat - mondta. Hoz­zátette: a magyar szerepvállalás nem leplezheti el a magyar kor­mány keleti fordulatát. Gyöngyösi Márton (Jobbik) az ülés után elmondta: bár katona- politikai szempontból megnyug­tató válaszokat kaptak a misszió­val kapcsolatban, a fő feladat a ter­rorveszély elhárítása, és ezt illető­en nem kaptak megnyugtató vála­szokat Magyarországnak is egyre inkább szembe kell néznie a ter­rorveszéllyel, különösen akkor, amikor a határok nyitva állnak a bevándorlók előtt - közölte. Úgy vélte, az Iszlám Állam cselekedeteit, agresszióját el kell ítélni, de meg kell válogatni azo­kat az eszközöket, amelyekkel Magyarország hatékonyan szembenézhet ezzel a veszéllyel. Jelenleg erre a humanitárius se­gítségnyújtás a legalkalmasabb - mondta. Szerinte a fellépésről szóló döntést elhamarkodottan hozta meg a kormány. A kormány botrányról botrányra bukdácsol Budapest. A Magyar Liberális Párt sze­rint a harmadik Orbán-kormány „bot­rányról botrányra bukdácsol” és a kabinet következő három éve a vergődésről szól majd. Ezt a párt gazdaságpolitikusa mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Bodnár Zoltán arról beszélt, hogy egy éve a Parlamenten és a Képviselői Iroda­házon még volt uniós zászló és vasárnap is nyitva tartottak a boltok, nem volt út­HIRDETÉS díj, megújult köztévé, harminc évre titko­sított paksi szerződés, reklámadó, önkor­mányzati adókivetés, megszállási emlék­mű, médiaháború és Szijjártó Péter sem volt külgazdasági és külügyminiszter. Minden hónapra jutott botrány, miköz­ben „lebukott és megbukott a Fidesz né­hány hűséges embere, Töröcskei István, Kiss Szilárd és Tarsoly Csaba is” - folytat­ta az elmúlt egy év értékelését, jó hírnek nevezve ugyanakkor, hogy megszűnt a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmada. Bodnár Zoltán szerint a kormány a gaz­daságpolitikai intézkedéseit néhány sarok­számmal próbálja igazolni, ugyanakkor a GDP elsősorban a javarészt uniós forrá­sokból történő beruházások és az autóipar miatt nő, a nettó államadósság pedig folya­matosan növekszik. A kabinet, állításaival ellentétben, az adóemelések kormánya lett, a közmunkaprogram pedig zsákutca - értékelte. HIRDETÉS Bodnár Zoltán kijelentette azt is, hogy „Orbán beleszeretett a zavaros fejű ideoló­gusai által megálmodott világképbe, az illibérális demokrácia gondolatába”, ez vi­szont nem más, mint többé vagy kevésbé kemény önkényuralmi rendszer, „ezt ma­gyarul diktatúrának hívják”. Szavai szerint a választás óta eltelt idő­szakot az „Orbán-Simicska magánhábo­rú” fémjelzi, amit a miniszterelnök az adófizetőkkel fizettet meg. Hat témaköre lesz a konzultációnak Budapest. Világosan látszik az a hat témakör, amelyek mindegyikéből kettő-négy kér­dés kaphat helyet az internetről szóló nemzeti kon­zultáció kérdőívén - mondta a folyamat előkészítéséért és le­bonyolításáért felelős minisz­terelnöki biztos szerdán Buda­pesten, a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara elnökével közös sajtótájékoztatón. Deutsch Tamás a témakörök között említette a megfizethető internetszolgáltatást, a digitális kompetenciák fejlesztését, a vi­lágháló mindenki számára elér­hetővé tételét, a felhasználók és adataik védelmét, a technológiá­nak a gazdaság fejlesztését tá­mogató felhasználását, valamint azt, hogy minél több színvonalas tartalom és szolgáltatás legyen elérhető ilyen módon. A gazdasággal kapcsolatos lehetséges témakörök között említette a miniszterelnöki biz­tos a start-up cégek támogatá­sát, a hazai mikro-, kis- és kö­zépvállalkozások bevonását a szélessávú internethálózat fej­lesztésébe, a kisebb cégek internetes jelenlétének támo­gatását uniós forrásból, vala­mint azt, hogy milyen adócsök­kentésekkel lehetne támogat­ni az internet használatának magyarországi elterjedését. Deutsch Tamás közölte: a jö­vő hétre áll össze a konzultáci­óra bocsátani javasolt húsz kér­dés, a lista pedig egy újabb egyeztetési kör után, április vé­gén kerül a kormány elé, majd májustól minden, 14. évét betöl­tött magyar állampolgár véle­ményt nyilváníthat e témákban. Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke arról beszélt: az alapvető infokommunikációs eszközök alkalmazásában Magyaror­szág az uniós mezőny utolsó harmadában van; a cégek ól százalékának van honlapja, 85 százalékuk használ szélessá­vú internetet, míg a közösség­ben ez a két mutató 73, illetve 90 százalék. Hangsúlyozta: elsősorban szemlélet-, illetve gondolkodás­módbeli váltásra van szükség, amit támogat is a kamara. Azt mondta, egy mikro- vagy kis­vállalkozás lemaradásának oka lehet, hogy a tulajdonos számára idegen eszköz az internet, amely ma úgy válik elengedhetetlen eszközzé a mindennapokban, ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a vil­lamos áram. Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása mélyépítési munkák, útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, ^ autódaruzás. ** ~ ERD-EKLODNI: 06-307,2.2 l-W oé-anftlsm MUNKAERŐ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Közel 100.000 fős aktív adatbázis. Online és offline hirdetések Idejét és pénzét is megtakarítjuk! Work Way Club 0 / IjNpr' Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke sajtótájékoztatót tart a testület ülése után a Parlament- ben. A bizottság zart ülésén tájékoztatót hallgattak meg az Isz­lám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellé­pésben való magyar katonai szerepvállalásról

Next

/
Thumbnails
Contents