Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-04 / 79. szám
„Helyi érték": Dornyay Béla emlékezete SALGÓTARJÁN ÉS A KARANCS-MEDVES-VIDÉK RÉSZLETES KALAUZA IRTA; Dr. DORNYAY BÉLA í mümeliéklettei, t LátképmeiiékieHel, 3 térképvázlattal, 18 képpel, 1.9 rajzzal, 5 alaprajzzal és a város térképével SALGÓTARJÁN, »», A kLdAsa is Íuíaiáona, Nyomatott Végh Ká5m&n (A MwikaJ kófiytttyoOfáéj&Kan, Sei^ótertáo, • :■ $ « i jjgjjgjj ;• : • fjí'i ggjg "1 A tudóstanár egyik legfontosabb, 1929-ben megjelent könyvének címlapja Ötven évvel ezelőtt, 1965. április 5-én hunyt el Budapesten dr. (Darnay) Dornyay Béla középiskolai tanár, természettudós, hely- történész, aki 1923-tól 1940-ig élt, alkotott és maradandó nyomokat hagyott Salgótarjánban. A fél évszázados évforduló kapcsán a Palóc Parnasszus szerkesztősége a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház „Helyi érték” sorozatának minapi rendezvényét e kiváló személyiség emlékének szentelte. (Darnay) Dornyay Béla 1887. március 25-én Keszthelyen egy halászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot. Kilencévesen árvaságra jutott, tatai nagynénjei azonban szeretetben nevelték fel. Középiskolába Tatán, Vácott és a kecskeméti piaristáknál járt. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen természetrajz-(föld- rajz) szakon illetve a teológián végezte. Gyakorló idejét Rózsahegyen a piarista főgimnáziumban töltötte ki. 1910. május 10én kapta meg diplomáját és ebben az évben avatták pappá is. 1912 augusztusában kinevezték a veszprémi gimnázium tanárának, 1913-ban doktori szigorlatot tett földtanból, állattanból és ásványtanból. 1918-ban Magyaróvárra helyezték. 1921-ben kilépett a piarista rendből, Budapestre költözött, ahol tudományos munkatársként helyezkedett el. Megnősült, két leány- gyermeke született. Az 1923-ban indult salgótarjáni magángimnáziumban július 7-én foglalta el munkahelyét. 1940-ben szülővárosa múzeumának munkatársa, majd igazgatója lett. 1948-ban megszűnt keszthelyi állása. 1952-től 54-ig a Magyar Állami és Földtani Intézet geológusa volt. Tudományos tevékenységében - amire az alaposság, a szakszerűség és részletgazdagság volt a jellemző - sok minden érdekelte, ám főként a történelem és a néprajz. Híressé vált jelmondata a „Honismerettel - honszeretethez” volt. „Többször hallottam már Salgótarjánban azt a téves felfogást, vagyis a tényeknek nem megfelelő kijelentést, hogy e városnak nincs múltja, nincsenek tradíciói stb. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy... még kevesen foglalkoznak történeírással és így még keveset írtak a múltról” - fejtegette egy pásztói előadásában és sokat tett e helyzet megváltoztatásáért. Bár a régi latin nyelvű oklevelek összegyűjtését, lefordítását és megjelentetését „Diplomatarium Salgótarjániense” címmel támogatók hiányában nem tudta megvalósítani, de így is gazdag a Salgótarjánnal kapcsolatos munkássága. Első írása a Szántay István által szerkesztett és kiadott „Salgótarjáni Almanach” ban jelentmeg 1925-ben a város vidékének szépségeiről. A kiadvány következő és egyben utolsó kötetében 1926-ban Salgótarján környékének műemlékeiről írt tanulmányt. Ekkor már felfigyeltek rá és a város a kulturális alapból támogatni kezdte munkáját. írásai folyamatosan jelentek meg szakfolyóiratokban, a helyi lapokban és önálló kiadványok formájában is. Itteni fő művének az 1929-ben megjelent „Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza” számít. 1933- ban indította útjára a „Salgótarjáni Könyvek” sorozatát. Utolsó írása Salgótarjánról 1948-ban a „Vándortűz” című periodikában jelent meg a város honfoglalás kori emlékeiről. Összesen hatvanhét dolgozattal gazdagította a város hely- történeti irodalmát. Tanári, kutatói, írói ténykedése mellett egyéb fontos tevékenységet is kifejtett 1932-ben az egyik kezdeményezője volt az 1936. június 4én megalakult Balassi Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Amikor 1934. október 28-án lerakták a salgótarjáni ferences templom alapkövét, Dornyay Béla szerkesztette az ott elhelyezett okmányt. Számos fontos szervezetnek, társaságnak volt tagja tisztségviselője. Kiemelendők a helyi múzeum létrehozása érdekében tett kezdeményezései. Azonban csak egy régészeti, néprajzi gyűjtemény jött létre, amelyet a városházán helyeztek el. Ráadásul ezen értékek zöme megsemmisült. Dornyay Béla utoljára halála előtt egy évvel, 1964. január 5-ó-án járt Salgótarjánban. Barna Tibor a megyei lap hasábjain örökítette meg a látogatást. „A sok méltánytalanság és elhallgatás után bizony igen jólesett nekem a szeretet és az elismerés spontán megnyilvánulása” - emlékezett vissza az alkalomra Dornyay Béla. A város vezetése szerette volna, ha ő vezeti a salgói vár feltárását, de nem kaptak rá engedélyt. Viszont az 1959-ben megnyílt múzeum havi 500 forintos tiszteletdíjat biztosított számára 1964. március 18- ától budapesti kutatómunkájához. Dornyay Béla azonban a következő évben meghalt: a keszthelyi Szent Miklós temetőben helyezték örök nyugalomra. Salgótarján is népes küldöttséggel vett részt a végtisztességen. Az 1965, július 22-i városi tanácsi határozat szerint a - mára sajnos teljességgel lepusztult - salgói menedékházat róla nevezték el. 1997-ben általános iskola vette fel a nevét s Molnár Péter szobrászművész szobrot készített az iskolának. Ugyancsak ő az alkotója a városháza panteonjába elhelyezett Dornyay- szobornak, amelyet 2001. augusztus 17-én avattak fel. 2013 óta a helyi múzeum is Dornyay Béla nevét viseli. Minderről szó esett a szerdatársasági összejövetelen is. Az alapvető tudnivalókat a „törzsasz- tal”-hoz meghívottak speciális ismeretekkel egészítették ki. A múzeum képviseletében Shah Gabriella igazgató és Balogh Zoltán történész-muzeológus mondta el, hogy az intézmény miként őrzi és valósítja meg a mai körülmények között Dornyay Béla szellemi hagyatékát Dr. Fancsik János a múzeum baráti körének több mint három évtizedes tevékenységéről, törekvéseikről beszélt. Időközben Dornyay Bélára vonatkozó részleteket lehetett látni Shah Timor nógrádi természetfilmjéből. A Dornyay Béla Iskola részéről Ordasiné Kiss Katalin igazgató jellemezte az intézmény munkáját, kiemelve a névadó emlékének ápolását. Erről szólt két tanuló, Csontos Imola és Szűcs Eszter is. A Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesületet képviselő NándoriFerencné arról számolt be, hogy immár tizenöt éve látogatják és koszorúzzák meg Dornyay Béla sírját. A klubtagok - mint Koronczi Kornélia elmondta - jártak Gyenesdiáson, a Dornyay-szőlészetben illetve présházban is. A program keretében R Kerner JEdit; előadóművész olvasott fel részleteket Dornyay Béla „Salgótarján történetéhez” című írásából illetve a „...Karancs-Medves...” előszavából, ajánlásából, amelyet 1929. április 12-i dátummal dr. Förster Kálmán polgármester írt... Csongrády Béla A Dornyay Béla Iskola képviselői (Ordasiné Kiss Katalin igazgató, Csontos Imola és Szűcs Eszter tanulók) is emlékeztek a névadóra a Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban Egy „Mikszáth-rokon” utóélete... Solymár József (1929-2013) első írói szakaszának egyik maradandó műve a „Megöltek egy leányt” című film forgatókönyve volt. Az 1961-ben Nádasy László rendezésében, Illés György operatőrködésével készült alkotás a korszak számos kiváló színművészét - mások mellett Görbe Jánost, Molnár Tibort, Pap Évát, Páger Antalt, Somogyi Erzsit, Tordy Gézát, Végvári Tamást - felvonultatta. A film azért is emlékezetes a salgótarjániak számára, mert helyi témájú - a sorompóval elválasztott acélgyári és bányai lakótelep szembenállását, ádáz viszályát dolgozza fel - s több jelenetét is itt a városban, a régi főtéri vasútállomás környékén vették fel. Az író érdeklődése nem véletlenül fordult annak idején Nógrád felé, hiszen - bár Tállyán született - gyermekkorát a megyehatártól nem messzi Mátraballán töltötte és az ott ért benyomások, a pa- lócfóldi hagyományok a későbbiekben is meghatározó módon jelentek meg könyA Solymár József író emlékére berendezett szoba egy részlete Mátraballán veiben. Ilyen vonatkozásban Mikszáth Kálmán huszadik századi követőjének, mintegy utódjának tekinthető. „Rokonom ő, bölcs humorral megáldott nagybá- csikám nekem is, mint ahogyan minden magyar nyelvet tudó és beszélő emberfiának. Ő az, aki nemcsak megalapozta a palóc nép korábban ingatag jó hírnevét és becsületét, de a sajátos humorából valami kicsit a nem palócok is megörököltek. Mikszáth rokonságába tartozunk valamennyien...Mikszáth az én értékrendemben és életemben is különös helyet foglal el... - írta Solymár József amikor 2009- ben megkapta a Mikszáth Kálmán Társaság elismerését, a Mikszáth-órát. Solymár Józsefet 2013. december 14- én Mátraballán temették el, s a falu sokféleképpen őrzi a neves író emlékét. 2014-ben emlékszobát avattak a tiszteletére, a közelmúltban pedig (minthogy Solymár József március 19-én született és ekkor volt a névnapja is) megrendeztetett az első Solymár József-emléknap is. A programban szép számban vettek részt - mint Bagyinszki Istvánná a társaság titkára tájékoztatta lapunkat - a Mikszáth Kálmán Társaság tagjai is. A vendégeket az emléknap fő szervezője, a településen élő ifj. Nádasy László - aki édesapja nyomában járva ugyancsak filmrendező lett - köszöntötte, majd a polgármester, Dudás Róbert vette át a szót. Üdvözölte a kezdeményezést és az önkormányzat támogatásáról biztosította Nádasy Lászlót. A meghívást dr. Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság örökös elnöke köszönte meg. A rendezvényen megjelentek megtekintették a tájház és a Solymáremlékszoba látnivalóit. Az utóbbiban az író dolgozószobájának bútorai kaptak elhelyezést, a polcokon ott vannak könyvei és azok a folyóiratok is, amelyekben írásai napvilágot láttak. Ugyancsak láthatók az ő közreműködésével készült filmek plakátjai. Elhangzott, hogy az emlékszoba folyamatos bővítésre szorul, hiszen Solymár József életműve jóval gazdagabb annál, mint amit a rekvizitumok tükröznek. A temetőben ifj. Nádasy László rövid emlékezése után hangzott el Bíró Sándor alpolgármester személyes emlékekkel, érzelmekkel átitatott beszéde. Solymár József sírjára a helyi önkormányzat és a Mikszáth Kálmán Társaság helyezett el koszorút. Az emléknapi rendezvénysorozat a művelődési házban folytatódott, ahol Dudás Róbert mutatta be a falut és szólt Mátraballa hagyományairól. Ezt követte Praznovszky Mihály beszéde. A társaság örökös elnöke azt hangsúlyozta, hogy Solymár József Mikszáth pályatársának nevezhető több szempontból is. Élete végéig palóc maradt, kötődését a felnevelő községhez, egy palóc falu közösségéhez mindvégig megtartotta. Műveinek egyik meghatározó vonása a humor, a palóc adoma. Azt a tájat írta meg, amelyben felnőtt, ahonnan emlékeit, élményeit merítette. Ha akarta, ha nem, szinte a Palócföld teljessége tükröződik írásaiban, az itteni vidék embereinek mindennapjait, életük kisebb- nagyobb örömeit, gondjait, tragédiáit örökítette meg csakúgy mint Mikszáth Kálmán, akit sokat emlegetett, akiért ő maga is rajongott. Élete vége felé egy ifjúsági regényben Mikszáth gyermekkorát is megírta. Solymár József - emelte ki Praznovszky Mihály - nagy figyelmet szentelt és biztosított hosszú távra szeretett falujának, Mátraballának is. Könyveiben olyan színes, gazdag, izDr. Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság örökös elnöke is tartott előadást Solymár Józsefről galmas és mulattató világ bontakozik ki, amelyik talán nem is volt soha, csak az emlékezet szépítő képeiben él. S ugyanígy jelennek meg a falusiak is, a gyermekektől a „kanadás” magyarokon át a legutóbbi évtizedek fájdalmas eseményeit megélőkig. A hazával való érzelmi azonosulás itt kezdődik: ha a szülőföld élményvilágát megtalálni az ide kötődő alkotóknál is. Praznovszky Mihály feltette a kérdést: hogyan lesz valaki halhatatlan. Szerinte Solymár József ugyanazt mondaná , mint Mikszáth: minden emlékünnepségnél fontosabb, hogy az írót olvassák. S persze jelenjenek meg könyvei, amelyeket meg lehet vásárolni. Mert például Solymár „Palóc lakomá”-ja teljesen elfogyott. A közös ebédet - amelyen a „Palóc lakomádban megörökített savanyú bableves is terítéken volt - kulturális műsor követte. Fellépett a helyi asz- szonykórus és helyi általános iskolások valamint ifj. Nádasy László közreműködésével elhangzottak részletek Solymár József gyermekeknek írt műveiből is. Befejezésként levetítették az 1964-ben készült „A falu szépe” című filmet, amelyet id. Nádasy László mellett Solymár József neve is fémjelez. Az elköszönés a jövőre való újbóli találkozás jegyében történt. Dr. Kovács Anna, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke -aki ugyancsak ott volt március 21-én Mátraballán - lapunk kérdésére válaszolva szintén azt a gondolatot erősítette, amely szerint Solymár József személye és munkássága szorosan összeforrt Mikszáth Kálmán életművével illetve a Palóc- földdel. Az emléknap Kovács Anna véleménye szerint mindenekelőtt a hagyományok tiszteletéről és tovább örökítéséről szól, de mint élményszerző programnak fontos szerepe lehet a társasági közösségépítésben is. Cs. B. t t 4