Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-30 / 100. szám

Hont. Az Ipolymenti településen nein régiben rendezték inog az idősek napját. V szervezők kedves kis műsort sokrot ál lítottak össze a falu szépkorú lakosai s/á mára. Hál Magdolna polgármester kő s/őntőjét kővetően óvodások ad­tak elő v erses zenés mű sort, ftirulyuszóelő adásban népzene hangzott lél, és a helyi 1 fiatalok előadták Újra M m a tavalyi lalnnapon nagy sikert aratott V „A beteg disznó” t ímű komédiáját * kát. A nap fény p ontják é n t Urnkócy Zoltán színművész, a Buda pesti (tperetlszínhá/ tagja szórakoztatta vidám sanzonokkal, tréfás kuplékkal a megjelenteket. Majális a Dolinkában Salgótarján. A májusfa állítá­sával kezdődik a „munka ünne­pének” programsorozata a me­gyeszékhelyen, amely hagyo­mányőrző csoportok közremű­ködésével április 30-án, csütörtö­kön 15 órakor kerül a Fő térre. Zenés ébresztővel invitálja a lakosságot a rendezvényekre a Bányász-Kohász Fúvószenekar a város több pontján május else­jén, pénteken reggel 6 órától, majd a Dolinkában adnak kon­certet 10 órai kezdettel. Zene után tánc következik, a Nógrád Táncegyüttes gyermektánccso- portjai varázsolják el a közönsé­get, majd a gyerekeknek játszik az Egyszervolt Mesezenekar óri­ásbábokkal. Dóra Ottó polgár- mester 11.30-kor mond ünnepi köszöntőt, őt követi Demeter László, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének titkára. A beszédek után tovább folyta­tódnak a műsorok: felhangzanak slágerek a nagyvilágból, jó ebéd­hez szól a nóta Bohács István és Forgács Erzsébet előadásában, majd ismert operetteket énekel Oszvald Marika, Udvarhelyi Bog­lárka és Pomlényi Péter. Újra a tán­cé lesz a főszerep, a színpadon a Medalion Táncsport Egyesület és a Savaria Alapfokú Művészeti Is­kola modemtánc csoportjának nö­vendékeit láthatják az érdeklődők. Ezt követően lesz Bubu show, Ko­médiák Színpad - a Zenthe Ferenc Színház utánpótlás csoportja - és a Bányász-Kohász Dalkör előadá­sa. A nap folyamán játszóház és kézműves sátor várja a gyereke­ket, valamint vérnyomás- és vércu- kormérés a felnőtteket HIRDETÉS 18. HETI VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNY: 75 MILLIÓ EURÓ' Bor és dixie A május elsejei hosszú hétvégén, idén hetedik al­kalommal nyitja meg ka­puit a Fő téren a 7. Tarjáni tavaszi borfesztivál. A program maga a bor, kéz­műves sajtokkal, kazári laskával és egy kis dixie- vel fűszerezve. Az idei borfesztivál központi té­mája a rosé. A fesztivál díszvendége Dúzsi Tamás, a magyar „rosé király­ként” aposztrofált borász, az idei világ legjobb vörös­bora cím tulajdonosa. M.Zs. Salgótarján. Idén a rosé boroké lesz a főszerep. Érkeznek borá­szok Egerből, Mátraaljáról, To­kajból, Szekszárdról. 40-50 féle bort lehet az első napon kóstol­ni, köztük legalább 6-8 féle rosé színesíti majd a palettát. A hét­végi borfesztiválon szinte csak olyan borászokkal találkozha­tunk, akiknek van rosé bora'is. Kivétel ez alól természetesen To­kaj, a fehér szőlő borvidéke. A középső pavilon vendége Dúzsi Tamás, a „rosékirályként” aposztrofált magyar borász, aki Görögszó nevű borával idén, Pá­rizsban elnyerte a „A világ leg­jobb vörösbora” címet. Magyar bort még nem ért ekkora meg­tiszteltetés. Királyi roséi mellett, ebből a kiváló borból is kóstolha­tunk. Itt lesznek a kazári laska­sütő asszonyok és mindennap más kézműves sajtot kínálnak a bor mellé, a különböző sajtmű­helyek. A hivatalos megnyitón felvonulnak a helyi borlovagok, lesz játékos borfelismerési ver­seny és az utolsó napon ünnepé­lyes keretek között átadják a fesztivál borát. A fő attrakció a bor és a kóstolás. Kóstolgatunk, jókat beszélgetünk, közben él­vezzük a dixie zenét. A Tarjáni tavaszi borfesztivált 2009 tavaszán indította útjára először Telek András; szegedi mintára. Szeged bár Salgótarján­hoz hasonlóan nem borvidék, mégis egy országos hírű, 10 na­pos borfesztivállal, több száz bo­rásszal és több mint tízezer résztvevővel büszkélkedhet. A salgótarjáni borfesztivál hason­lóképpen, már az első évben óri­ási sikert ér el. Nagyon nagy ér­deklődésre tett szert. Míg az el­ső évben a résztvevők számára az is furcsa volt, hogy meg kell venniük a poharat, ma már na­gyon nagy divat lett a borról be­szélgetni és a borról többet tud­ni. Az emberek fajtát, borászt, évjáratot keresnek. Amikor ta­vasszal megjelennek a kis pavi­lonok a téren, az emberek már tudják: kezdődik a Tarjáni tava­szi borfesztivál. Készülnek és kóstolnak. Van, aki a fesztivál­hoz igazítja szabadidejét, nem utazik el. A szülők hazahívják a főiskolás, egyetemista gyerme­keiket. Az esemény apropóján visszalátogatnak azok, akik el­mentek. A Tarjáni tavaszi bor- fesztivál egyre inkább beívódik a köztudatba, kezd hagyomány- nyá válni. Elsősorban a helyiek­nek szól, de nagyobb magyar vá­rosokból, Budapestről és a határ túloldaláról is ellátogatnak a bor­kedvelők. Kezdőknek sem kell félni A fesztivál célja, hogy idehoz­za és bemutassa a magyar borá­szokat a salgótarjáni közönség számára, és ezáltal iránymuta­tást, példamutatást nyújtson a borkultúráról. Aki nem tudja, hol kezdje, érdeklődjön az első pavilonnál. Itt mindenki útba­igazítást nyer. A fesztivál rendje szerint elsőként meg kell ven­nünk a poharat, amelyből kósto­lunk. A fesztiválra a belépés in­gyenes, ám boros szokás szerint a kóstoló poharunkat meg kell váltanunk egy jelképes össze­gért. Ezután mehetünk a borá­szokhoz. Itt kóstolunk, itt fize­tünk. Mindenki saját vérmér­séklete és pénztárcája szerint. Aki szerencsés, rátalál Telek Andrásra, aki jó házigazdaként elkalauzolja őt a magyar kézmű­ves borok világában. Illik a borhoz A zene és a bor jó találkozás. A kulturált, visszafogott zene jól illik a borhoz. Ezért is kapcsoló­dott össze a borfesztivál már he­Telek András Zagyvarónai születésű sal­gótarjáni borász, a Tarjáni Bor­ház alapítója. 2002-ben kez­dett el borászattal foglalkozni. A bor egyfajta hobbiként és el­hivatottságként van jelen az életében, egyfajta szerelem él benne a borok iránt. 15 éve szoros barátságot ápol Káló Imrével, aki Próféta borász a magyar borszakmában. Káló Imre inspirálására és biztatá­sára kezdett el komolyabban a borral foglalkozni. Egy kis sajátterületű szőlőt művel Szomolya határában, Novaj- Öreghegyen. tedik éve a dixielandfesztivállal. A dixieland kulturált közönsége élvezi a borokat és a borközön­ség a dixie zenét. Egy igazi kis kulturált közönséggel találkoz­hatunk. A bor miatt sokan jön­nek, és vannak kapcsolódási pontok. Van, aki mindkettőt sze­reti, a két kultúra egymást erő­síti. A színpadon szól a zene, csa­logatja az embereket, a dixie mu­zsikának nagyon jó, hogy ott vannak a borok és az emberek kulturáltan tudnak bort kóstol­ni, poharazgatni. Kezd a köztu­datban megjelenni, hogy ha ta­vasz, akkor dixie és ott van mel­lette a bor is. Az elmúlt évek bi­zonyították, és bátran kijelent­hető, hogy ha ma nem lenne a dixie mellett a bor, akkor talán már a dixielandfesztivál is elhal­ványult volna. A résztvevők kul­turáltan borozgatnak és szóra­koznak. Erre jó példa, hogy ta­valy a három nap alatt, mindösz- sze 2-3 pohár tört el a hatszáz­ból. A zene és a bor nagyon jó kapcsolódás. A sikert leginkább abból lehet lemérni, hogy a bor- fesztivál végén nagyon pozitív visszajelzések érkeznek. Megy a híre a rendezvénynek, annak, hogy van valami Salgótarján­ban. Nem feltétlenül pénzkérdés A bor nem pénzkérdés, ha­nem igényszint, hogy kit, ho­gyan fog meg a borok világa, ez a fajta hangulat. Salgótarjánban 2008 óta működik borház. Ki­lenc éve vannak borkurzusok, amelyek nagy sikerrel folynak. Ezek segítségével mind széle­sebb körben terjed nálunk is a borkultúra és a borismeret. Az igazi áttörés azonban még hiány­zik. Még ma is akadnak olyanok, akik a bor élvezetét egy szűk ré­teghez kötik, akik nem tudják, hogy a borélvezet a mindennap­ok részévé válhat. Sokan nem tudják hol található a Tarjáni Borház és, hogy milyen is, mi is az valójában. Nem érezzük még sajátunknak. Pedig az ünnepek borai mellett itt vannak a min­dennapok borai is. A hétközna­pi borivók kézműves borai, a magyar borászat hétköznapi gyöngyszemei. Aki ezt már tud­ja, az eljön és itt választ bort, adott színvonal mellett, de meg­fizethető áron. Itt a kézműves­ség és a minőség mellett tették le a garast. Bár hiányzik még az át­törés, Salgótarján egyáltalán nem reménytelen. Sokan van­nak, akiket magukkal ragad a borok világa, a borok iránti sze­retet. Ki hogyan tudja értékelni. Van, aki nagyon fogékony rá és lelkes, a borélmény sokakat ér­dekel. Egy rendkívül hosszú fo­lyamat eredménye a borkultúra magvainak elhintése. Le kellett rakni az alapokat, de ma egyre több borkedvelővel találkozha­tunk, egyre többen élvezik a kéz­műves borokat. Borkurzusok, borszalon, borfesztivál. Mind­mind jó alkalom egy jó beszélge­tésre, egy jó összejövetelre. Vala­mi, ami összeköt bennünket. Van hová járni, van hol beszél­getni. Van hol élvezni a jó boro­kat. Ezt a helyiek sokszor már nagyon értékelik. Egy-egy bor­szalon alkalmából Győrből, Sze­gedről, Pécsről is hazajönnek. A bor egy bizalmi termék. Nyugod­tan kérdezhetünk, választha­tunk. Nyugodtan beszélgethe­tünk róla. i ♦

Next

/
Thumbnails
Contents