Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-25 / 96. szám
Történelmi feladat volt az alaptörvény megalkotása Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, a Párbeszéd és identitás című kétnapos nemzetközi konferencia második napján az az Országház Felsőházi termében Csak ellenzékben jut eszébe az adócsökkentés Az adócsökkentés csak ellenzékben jut eszébe Gyurcsány Ferencnek, kormányzása alatt azonban brutális adóemeléseket hajtott végre - reagált a Fidesz a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivőjének csütörtöki kijelentéseire. Gréczy Zsolt sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány azzal bizonyíthatja, hogy nem Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekében javasolja csökkenteni a sertés tőkehús áfáját, ha egyúttal a baromfihúsét is öt százalékra mérséklik. A Fidesz MTI-hez eljuttatott reagálásában az áll, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK mostani elnökének kormányzása idején a személyi jövedelem- adó a mostani duplája volt, elvették a családi adókedvezményt, emelték az áfát és meg akarták adóztatni a nyugdíjakat, a családi pótlékot, a szociális és jóléti támogatásokat. A Gyurcsány-korszak adóemelési politikájával szemben 2010 óta folyamatosak az adócsökkentések: 2011-től felére csökkent az szja adókulcsa és radikálisan csökkent a társasági adó, életbe lépett a családi adókedvezmény, majd a kiskeresetűek adó- csökkentése, és idén januártól a fiatal házasok adókedvezménye is - írták. Az adócsökkentések 2016- ban is folytatódnak - tették hozzá, azzal együtt, hogy idén 15 százalékra csökken az szja, fokozatosan megduplázódik a kétgyermekesek családi adókedvezménye és az áfacsökkentés által olcsóbb lehet a sertéshús is.- A kormánypárt célja, hogy egy számjegyű legyen az szja és tovább csökkenjen a társasági adó - közölte a Fidesz. Az állam támogassa, de a politika vonuljon ki! Budapest A Jobbik azt szeretné, ha az állami finanszírozás fenntartása mellett a politika kivonulna a sportból. Erről Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője beszélt Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte, fontosnak tartják a sport támogatását, ugyanakkor a közpénzek ellenőrzését a jelenleginél sokkal jobban ellenőriznék. Ehhez szerinte el kell érni, hogy a politika ne „telepedjen rá” a sportra, vagyis a különböző szakági szövetségek élén ne lehessenek például ország- gyűlési vagy önkormányzati képviselők, polgármesterek. Szilágyi György emellett elmondta, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn arról beszélt az Ország- gyűlésben, hogy a profi sportban nincs, vagy csak mérsékelt helye van a közpénznek. A Jobbik ezen kijelentés miatt a kormány állásfoglalását kéri arról, hogy a továbbiakban miként kívánja támogatni a sportot, így egyebek mellett hogyan segíti majd például az olimpiára készülő 16 kiemelt sportág indulóit - jelezte a politikus. Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükség- szerűség volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián. Budapest A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény „alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”. Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely „beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”. Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján - fejtette ki.- Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket - fogalmazott Orbán Viktor. Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország ela- dósítása elleni szabályt. A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így „láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”. A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mer- cedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása - tette hozzá. Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, „építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróságkorábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint „van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”. Eljárást kezdeményeznek Budapest, Vagyonnyilatko- zati eljárást kezdeményez a Magyar Liberális Párt Ma- tolcsy György jegybankelnök és Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ellen. A Liberálisok közleményükben utaltak a Magyar Narancs cikkére, amely szerint Matolcsy György nem szerepelteti vagyonnyilatkozatában a jegybank két alapítványából származó, havi 1,2 millió forintot kitevő jövedelmét arra hivatkozva, hogy azt jótékony célra ajánlotta föl. Gerhardt Ferenc vagyonnyilatkozatából szintén hiányoznak az MNB- alapítványoktól kapott tiszteletdíjak - írta a Magyar Narancs. A Liberálisok szerint Matolcsy György és Gerhardt Ferenc súlyosan megszegte a jegybanktörvényben foglalt kötelezettségét, mindketten „valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tettek”. Az Országgyűlés ismerje el Budapest Az LMP szerint ideje, hogy Magyarország hivatalosan is elismerje, népirtást követtek el az Ottomán Birodalomban élő örmények ellen 1915-ben. Schiffer András, az ellenzéki párt társelnök-frakcióvezetője közleményében azt írta: a tragikus eseményekben egy-más- félmillió keresztény vallású örmény veszítette életét, a 20. század első, „iparosított módszertanú genocídiuma” számtalan hasonlóságot mutatott a későbbi holokauszttal. Az LMP egy ezt kimondó határozati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta, hogy az LMP egyetért az Európai Parlament határozataival és több mint húsz ország, valamint Ferenc pápa állásfoglalásával: száz év után nem lehet tovább tagadni a nyilvánvalót, „az örmények szisztematikus kiirtására tett kísérletet" az Ottomán Birodalomban 1915-ben. A szolgáltatókat is tegyék érdekeltté Az LMP szerint nem kormányzati vállalással, hanem a szolgálgatók érdekeltségének megteremtésével kellene növelni Magyarország energiahatékonyságát. Erről Heltai László, a párt gazdasági szakszóvivője beszélt újságíróknak, azt követően, hogy az LMP az energiahatékonyságról, valamint a kiemelt közlekedési beruházások gyorsításáról szóló kormányzati előterjesztést sem támogatta a javaslatokról szóló ötpárti egyeztetésen. A szóvivő úgy fogalmazott, a kormány évek óta csak beszél az energiahatékonyságról, de érdemi lépéseket nem tesz, amit szerinte az is bizonyít, hogy a parlament előtt lévő energiahatékonysági koncepcióban is csak esetleges vállalásokat tesz évi 1,5 százalékos energiafelhasználás-csökkentésre. Az LMP szerint ehelyett a szolgáltatókat kellene arra kötelezni, hogy évente kevesebb és kevesebb energiát szolgáltassanak fogyasztóiknak, amit a társaságok az energiahatékonyságot növelő beruházások támogatásával érhetnek el. k Milliárdos támogatások A kormány ebben az évben több mint 2,6 milliárd forintos támogatást biztosított eszköz- és gépfejlesztésre a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásban tevékenykedő társaságok számára - közölte Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Ököritófülpösön. Okörítófiilpös. A politikus a főként megváltozott munkaképességűeket alkalmazó Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft. majorságában beszélt erről. Hangsúlyozta: a kabinet egy uniós program segítségével arra biztosított forrást a vállalkozásoknak, hogy az eddig elmaradt beruházást, gépbeszerzést vagy épületfelújítást elvégezhessék telephelyeiken. Nyitrai Imre elmondta, a nyíregyházi székhelyű Start Kft. a támogatásból új fóliasátrakat létesített, több új mezőgazdasági gépet vásárolt, valamint húsz új munkahelyet teremtett ökörítófülpösi majorságában megváltozott munkaképességű embereknek. A helyettes államtitkár a beruházás avatásán felidézte, hogy a 2010-es kormányváltáskor mindössze tízszázalékos volt a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élők foglalkoztatási szintje, ami mára körülbelül a duplájára nőtt. Különböző formában összesen 40 ezer munkahelyet tud a kormány közvetlenül támogatni, további 30 ezer részesül valamilyen járulékkedvezményben, az uniós program révén további tízezren kaphattak munkalehetőséget - közölte Nyitrai Imre. Balogh Zoltán, a Start Kft. vezérigazgatója beszédében elmondta, hogy a több mint Nyitrai Imre U:'?: 1500 embert foglalkoztató cég a majdnem 50 millió forint értékű ökörítófülpösi fejlesztéséhez pályázaton csaknem 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházás elsősorban eszközfejlesztést jelentett, a majorságban a most beszerzett gépek és eszközök segítségével megtermelt mezőgazdasági termékeket a nyíregyházi közétkeztetésben használják fel. A majorságban 86-an dolgoznak, és 82-en közülük megváltozott munkaképességűek - ismertette. v (
