Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-24 / 95. szám

MTI 2015. ÁPRILIS 24., PÉNTEK A kormány az EB-hez fordult A kormány az Európai Bizottság illetékes hatóságaihoz fordult a Gyurcsány Ferenchez köthető' Altus Zrt. másfél milliárd forin­tos megbízása miatt - közölte a Miniszterelnökséget vezető mi­niszter sajtótájékoztatóján. Budist Lázár János tájékoztatása sze­rint a bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, mi­lyen eljárásban választották ki a céget az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési prog­ramjainak ellenőrzésére. Megjegyezte, hogy korábban erre nem vettek igénybe al­vállalkozót, az EB munkatársai maguk vé­gezték el ezt a munkát. Értékelése szerint mivel egy aktív poli­tikust, egy korábbi és „vágyai szerint leen­dő" miniszterelnököt bíznak meg egy más­fél milliárdos ellenőrző munkával Magyar- országon, ez a munka nem végezhető elfo­gulatlanul és a politikai szempontok figyel­men kívül hagyásával, és ez árt a bizottság tekintélyének, az uniós intézményrend­szer iránti bizalomnak. Hozzátette, hogy sokakban kételyeket ébreszthet, hogy Gyurcsány Ferenc és „mintegy négytagú családi vállalkozása” milyen tanácsokat ad például magyar vállalkozók uniós pá­lyázatainak ellenőrzésével kapcsolatban. A tárcavezető szerint ez az indokolatlan méretű és átláthatatlan támogatás felve­ti a tiltott pártfinanszírozás kérdését.- Reméljük, hogy az Európai Bizottság baloldali vezetői nem így és nem ebben a formában kívánnak segítséget nyújtani Gyurcsány Ferenc DK-mozgalmának az Altus Zrt.-n keresztül - fogalmazott, hoz­zátéve: ez vizsgálatot érdemel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a több mint kétórás-sajtótájékoztatóján el­ítélte a kaposvári gyilkosságot, és közölte, ha van összefüggés a dohánybolt külleme - például az eltakart kirakat - és a bűncse­lekmény között, akkor jogszabály-módosí­tást kezdeményez. Lázár János jelezte, hogy a szerdai kormányülésen arra kérték a belügyminisztert, hogy akár különleges rendőri egység bevetésével is találják meg az elkövetőt vagy elkövetőket. Kitért arra, hogy Magyarországon 2015-ben nem volt olyan gyilkosság, amelynek az elkövetőjét ne találta volna meg a rendőrség. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a kormány együttérzését fejezze ki a hozzátartozóknak, és azt han­goztatta, hogy a brutális kegyetlenség nem maradhat megtorlatlanul. Lázár János a Habony Árpád szerepét firtató kérdésekre leszögezte: Orbán Vik- tor kormányfőnek nincs hivatalos politikai ta­nácsadója, így Habony Árpád sem az. A kor­mány a Századvég cso­portot bízta meg, hogy szakértői és tanácsadói munkát végezzen, ma­gánemberként pedig so­kakkal beszélnek egy- egy döntés előtt. Kérdezték őt a kor­mányt jobboldalról érő kritikákról is, amelyek­ről szólva azt mondta: sem ő, sem egyetlen po­litikustársa nem sér­tődhet meg e bírálato­kon, mert szerinte a je­lenlegi ciklusnak sok­kal nagyobb a tétje a jobboldal számára, mint a 2010-2014-es- nek volt. Történelmi eredmény lenne ugyanis - folytatta -, ha két kormányzás után, 2018-ban a Fidesz- KDNP és szövetségesei meg tudnák tar­tani a választók bizalmát. Szerinte „az nem négy évre, hanem évtizedekre ha­tározná meg a magyar jobboldal sorsát, struktúráját és jövőjét”. Miután ekkora a tét, minden jobbolda­li véleményformáló, minden jobboldali szavazó úgy érzi, el kell mondania a vé­leményét annak érdekében, hogy „2018- ban nyerjünk” - fejtette ki álláspontját a miniszter, aki azt is hozzátette: „nekünk néhányunknak a kormányzat frontvona­lában az a dolgunk, hogy nagyon súlyos ügyeket próbáljunk naponta megoldani”. Példaként említette azt az őt érő kriti­kát, amely arra vonatkozik, hogy kit vesz maga mellé tanácsadónak. Ezzel kapcso­latban jelezte: neki az az egyik feladata, hogy a magyarországi zsidó közösség minden egyes tagjával szót értsen, azok­kal is, akik tüntetéseket szerveztek a kor­mány ellen, azokkal is, akik munkásőrök voltak, akik MSZMP-tagok voltak, és akik „az SZDSZ szekerét tolták”. A tervezett felsőoktatási változásokról szólva azt mondta, hogy az Emberi Erő­források Minisztériuma a konzultációk után tesz javaslatot a modernizációs fo­lyamatra, azonban még a közigazgatási egyeztetésnél sem jár a folyamat. A kór­házak konszolidációjára vonatkozó kér­désre pedig azt jelentette ki, hogy az az oktató- és egyházi kórházakra is vonatko­zik, a kormány nem hagyja, hogy egy in­tézmény is elveszítse működőképességét kifizetetlen számlák vagy más miatt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart az Országházban A Jobbik sürgeti Budapes t. A Jobbik továbbra is az alapvető élelmiszerek, valamint a gyermeknevelés­hez szükséges cikkek forgal­mi adójának öt százalékra csökkentését javasolja, továb­bá el szeretné érni, hogy a pénzintézetek ne háríthassák ügyfeleikre a bankadót és a tranzakciós illetéket. Erről Z Kárpát Dániel, az el­lenzéki párt országgyűlési képviselője beszélt Budapes­ten tartott sajtótájékoztatóján. A Jobbik komoly fenntartások­kal kezeli, hogy a kormány a „nagy hitelminősítő intézetek kedvéért” már az év első felé­ben el kívánja fogadni a jövő évi költségvetést - mondta az ellenzéki politikus, aki szánal­masnak és izzadtságszagúnak nevezte azt, hogy a kabinet az adócsökkentés büdzséjének mondja a tervezetét. Z. Kárpát Dániel szerint ugyanis Magyarország Euró­pa legtúladóztatottabb orszá­ga lett azt követően, hogy 2010 óta negyven különböző új adót vezettek be, illetve emeltek meg, köztük olyan máshol nem létező terheket, mint a „sampon- és művirág­adó”. A jobbikos képviselő „kozmetikai jellegű enyhítés­nek” minősítette az szja 15 százalékra csökkentésének tervét, valamint azt is, hogy a sertéshús áfája 5 százalék­ra csökkenhet. A Jobbik sze­rint ugyanis valódi kön­nyebbséget csak az alapvető élelmiszerek, valamint a gyermekneveléshez szüksé­ges cikkek áfájának ilyen mérséklése jelenthet. Magyarországé a másodil legnagyobb hozzájárulás Magyarország lesz a második legnagyobb hozzájárulója a visegrádi négyek 2016- ban létrejövő közös harccsoportjának - jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter a szlovákiai Félben, a V4-ek vé­delmi minisztereinek találkozóján. A V4-ek szakminisztereinek találkozóján a csoporton belüli védelmi együttműködés szoro­sabbra fűzésének lehetőségei és az ezzel kapcso­latos célkitűzések kerültek napirendre. A találko­zó súlyponti témája a 3 ezer fősre tervezett közös harccsoport kialakításának menete volt.- Magyarország több mint hétszáz katonával és igen jelentős katonai képességek felajánlásával járul hozzá az Európai Unió közös védelempoliti­kai struktúrájának részét képező harccsoporthoz - mondta el a találkozón Hende Csaba. Hozzáfűz­te: ezzel Magyarország, Lengyelország mellett a második legnagyobb hozzájárulója a harccsoport­nak. A miniszter ezzel összefüggésben megjegyez­te: Magyarországon a legnagyobb támogatást élve­zi a V4-es együttműködés katonai aspektusa, s el­kötelezettek annak további elmélyítésében. A V4 harccsoport a tervek szerint egy nagyon gyorsan bevethető, komplex, rendkívül intenzív műveletekre is képes harci egység lesz, hat hóna­pos rotációban lát majd el készültségi feladatokat az Európai Unió számára. Hende Csaba Magyarország a közös harccso­portban vállalt feladatait részletezve kiemelt jelen­tőségűnek nevezte a biztosítandó közvetlen légi tá­mogatást, a levegő-föld csapásmérő képességek megteremtését, ami igen magas költségekkel jár.- Ennek a finanszírozását a kormány a költség- vetésünkön felül biztosította a tavalyi esztendő­ben - mutatott rá. A találkozón szó esett a V4-ek védelmi beszer­zéseinek jövőbeli egybehangolásáról is. Ezzel kap­csolatban Martin Glvác szlovák védelmi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy ebben a kérdésben 2020-ra már konkrét eredményekkel is elő tudnak állni. „2020-tól már szeretnénk közö­sen tervezni” - fogalmazott. Hende Csaba a témá­val kapcsolatban azt mondta: a mostani találkozón már meghatározták azokat a fejlesztési területeket, amelyek a következő évtizedben mind a négy or­szág számára egyaránt érdekesek. „Mind a négy országnak fontos a hadfelszerelésének korszerű­sítése és az is, hogy bizonyos értelemben le is vál­jon az elavult szovjet haditechnikáról, amely még mindig meghatározó mértékben van jelen a vi­segrádi országok arzenáljában” - jegyezte meg. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a miniszte­rek egy a visegrádi négyek Oroszországhoz való, a kérdező szerint eltérő hozzáállását firtató újság­írói kérdésre is választ adtak.- Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben tel­jes mértékben azonos nézeteket vallunk, és azt gondolom, hogy ezt lépéseinkkel is nyilvánvalóvá tettük - fogalmazott Martin Glvác szlovák védel­mi miniszter. - Magyarország biztonságának sa­rokköve a NATO-ban és az Európai Unióban viselt tagságunk, ezen az értékközösségen belül pedig rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a vi­segrádi országokkal való együttműködésnek - szögezte le válaszában Hende Csaba. HIRDETÉS m V

Next

/
Thumbnails
Contents