Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-23 / 94. szám

Mindennapi kenyerünkért Szécsény/Utfce. - Az imában is benne van: „mindennapi kenye­rünket ad meg nekünk ma...!” A kenyér mindig is ott volt és ott lesz a családok asztalán. Érdekelt és vonzódtam a pék szakmához, ezért döntöttem úgy, hogy feladom a nyomdászatot. Mindez ötven év­vel ezelőtt történt - magyarázta a szécsényi Vincze István, Döntése­kor tisztában volt azzal, hogy olyan pályát választ, ahol kemé­nyen kell dolgozni. Számára a munka szeretete családi örökség. Rimócon született 1945-ben, a család hetedik gyermekeként. Szüleitől megtanulta a tisztessé­get, becsületet, azt, hogy a megél­hetés alapja a munka. Fél évszá­zada, 1965 áprilisában a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat salgó­tarjáni üzemében helyezkedett el. A szorgalmas, tehetséges fiatal ki­tanulta a pék mesterség csínját- bínját, érettségizett és mestervizs­gát tett. 1967-ben a vállalat szécsényi üzemébe került, ahol végig járta a ranglétrát. Volt ke- mencés, kisütő, dagasztó, szállító és csoportvezető. A szécsényi üzem 1984-ben történt fejlesztése után üzemvezetői megbízatást ka­pott, hatvan ember munkáját szervezte, irányította. Tevékeny­ségét többször is igazgatói, mi­niszteri kitüntetéssel ismerték el. Vincze István a rendszerválto­zást követően, 1992-ben nagy lé­pésre .határozta, ej magát. Kolle­gáival öt pékségből álló sütőipari vállalkozásba fogtak. A változá­sok hatására rákényszerültek, hogy a jól működő vállalkozást át­alakítsák. Az addig is a vezetése alatt álló litkei üzemet bérelte, majd megvásárolta. Felépítette sa­ját vállalkozását. 1998-ban meg­alakította a Vincze és Fia Bt.-t, amelynek felesége, két fia, Csaba és Attila - mint külső tag -, vala­mint a menye is tagjai. Pályázati pénzből és önerőből 2011-ben a pékségüket tovább fejlesztették. Elkészült a 14 tonnás siló, vásárol­tak újabb dagasztógépet, üzembe helyeztek egy másik kemencét és kialakítottak két kelhető kamrát. jelenleg négy modem gáztüzelé­sű kemencében sütik a kenyeret Tevékenységi körüket Litkén és Ipolytarnócon vegyes jellegű élel­miszerkereskedelemmel is bővítet­ték. Az üzemben tíz féle kenyér és különböző péksütemények készül­nek. Ahogy elmondta, harminc­negyven évvel ezelőtt még kere­sett volt az üzletekben a két-három kilogrammos kenyér. Napjainkban már csak egy- és fél küós kenyere­ket sütnek, de a kereslet egyre in­kább a kisebbek iránt mutatkozik. Vincze István huszonöt főt al­kalmaz, akik két műszakban dol­goznak. A megye számos terüle­tére, hét autóval szállítják a termé­keiket. Országos üzletláncokkal állnak kapcsolatban. A vásárlók elégedettek a termékeikkel, ame­lyeket csak Vincze kenyérként emlegetnek - ahol a Vincze szó minőségi jelző. Mi ennek a titka?- Nincs titkunk. Mi még a régi, hagyományos keltető módszerrel dolgozunk, a kovász 6-8 órán át érlelődik amíg eléri a megfelelő savfokot, utána történik kézzel a szakítás - mondta Vincze István, aki évek óta nyugdíjas, de még mindig aktívan részt vesz a mun­kába. Ahogy fogalmazott: nyu­godt, mert a jobb keze, Csaba fia, akinek megvan a szakmai vég­zettsége rátermetten, jó színvona­lon irányítja az üzemet. Vincze István 2010-ben meg­kapta a szakma legrangosabb el­ismerését, az Arany Perec díjat. Nagy álma, hogy a kemény mun­kával létrehozott vállalkozásukat a négy unokája között az egyedü­li fiúgyermek folytassa tovább. Szenográdi Ferenc Témahét és iskolanap Sokéves hagyományainkhoz hűen e tanévben is megrendeztük tava­szi témahetünket, amely intézmé­nyünk, a BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskolája és Kollégiuma névadóját és korát hivatott bemu­tatni. A gazdag programkínálatot felvonultató témahetet igyekeztünk oly széleskörű tartalommal megtöl­teni, amely méltón tükrözi név­adónk, Fáy András sokrétű mun­kásságát. Bátonyterenye. Rendezvényeink, rendhagyó óráink, versenyeink megszervezésekor hang­súlyt fektettünk arra, hogy a kínálatban meg­jelenhessen mind a szakmatörténet, mind a kultúra, mind a sport, mind pedig a csapat­formáló erővel bíró játékosság. Ezért is vehet­tek részt tanulóink - Ravasz Kálmánnak és Kecskés Ferencnek, a bányászmúlt elkötele­zett őrzőinek köszönhetően - egyebek mellett a bányászat múltjával és jelenével foglalkozó előadáson, amelyet az intézményünkben a korábbiakban átadott bányász emlékszoba megtekintése tett még szemléletesebbé a kez­dő évfolyamos tanulóink számára. A szakmák, a szakképzés iránti érdeklődés felkeltése céljából kiállítást szerveztünk szak­munkás tanulóink munkadarabjaiból. Az esz­tétikai-művészeti nevelést szolgáló célzattal a diákjaink által készített irodalmi illusztráci­ókból is összeállítottunk egy tárlatot. Az e tanévben átadott, felújított sportcsar­nok révén, több évnyi kihagyás után ismét megrendezhettük az iskolai teremlabdarúgó bajnokságot. Tanulóink nagy örömére szol­gált a Félegyházi Éva aerobik sportedző ve­zetésével megtartott, rendkívül hangulatos fitnesz-félóra is, amely az iskolai labdarúgó bajnokság döntőjének nyitányaként szolgáit. A rendészeti képzésünk okán évek óta állandó partnereinknek tekinthető Magyar Honvédség és rendőrség is színvonalas be­mutatókkal, a pályaorientációt, „toborzást” is szolgáló előadásokkal segítette az isko­lahét tartalmassá té­telét - a kutyás, vagy akár a fegyve­res bemutató épp úgy elnyerte a diák­ság tetszését, mint a honvédségi előadás. Az előbbi megszer­vezéséért Vakarcs Józsefnek, utóbbia­kért Gáspár M. Le­vente alezredesnek tartozunk kiemelt köszönettel. A roma kultúra napjával kapcsola­tos, illetőleg a ma­gyar költészet napját ünneplő megemléke­zésekre történő ráhangolódás jegyében meg­rendeztük versmondó versenyeinket is - előbbit hagyományteremtő szándékkal, utóbbit korábbi iskolai szokásainkhoz hű­en. Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi években mind több diákunk érez késztetést az ilyen irányú megmérettetésekhez. A két legkiemelkedőbb szereplőnk a városi, ma­gyar költészet napi rendezvényen is képvi­selte intézményünket. Magát az iskolanapot a tavaszi szünetet megelőző napon tartottuk meg. A progra­mot az ünnepi irodalmi műsor nyitotta, ezt a szakmai programok követték. Tanulóink részt vehettek többek között egy iskolatörténeti előadáson, melyet meg­tiszteltjelenlétével az idén 65 éves iskolánk egyik első leány tanulója, aki a hegesztő szakmát sajátította el intézinéiiyünkben. Mások fém-, fa- és könnyűipari szakmatör­téneti, illetőleg a rendészeti képzésünk múlt­ját és jelenét bemutató előadáson gyarapít- hatták tudásukat. Voltak, akik anyanyelvi­irodalmi, voltak, akik idegen nyelvi, mások pedig a reformkorral kapcsolatos, vagy ép­pen természettudományi ismereteiket bővít­hették vetélkedők formájában. De azok szá­mára is tudtunk programot kínálni, akik ma­nuális készségükről szerettek volna számot adni - ők segíthettek az iskolai ballagási de­korációk el-, illetve előkészítésében. A szakmai programokat a diákönkor­mányzat szervezte játékos ügyességi csa­patversenyek követték, amelyeken nagy kedvvel vettek részt az osztályok képviselői. A napot a „Fáy-csillag születik" elnevezésű iskolai tehetségkutató, illetve az eredmény- hirdetés zárta. Soósné Lehoczki Beáta programfelelős '% mmmim Salgótarján. Rákóczi út 172. Telefon: 06-70/398-9325 biti mm mis, ápríw i§. - 25. A menü ám: 590 Ft, kiszállítással: 650 Ft. j BÉfFl I Lebbencs leves Rakott káposzta i um Sajtkrém leves I Burgonya főzelék - pörkölt ? %mu Karfiol leves Rízses hús esúmm Gomba leves Túrós-tejfölös tészta PÉNTEK Paradicsomos káposzta - fasírt Túrós- vagy lekváros bukta Karalábé leves Bolognai spagetti jSh mg Seniorok ropták a Balatonnál Karancsalj^/Baiatonfüred. a Havanna Táncstúdió Sport­egyesület Senior Tánccsoport­ja nagy sikerrel vett részt nem­rég a nyugdíjas amatőr művé­szeti csoportok és szólisták ötö­dik alkalommal megrendezett, három napos országos feszti­válján, Balatonfüreden. A Nyugdíjasklubok és Idő­sek „Életet az éveknek Orszá­gos Szövetsége által rendezett eseményen az ország minden részéről mutatkoztak be nyug­díjas egyesületek, így mintegy százhetven társulat volt jelen. A nagyrészt karancsaljaiakból álló, 2011-ben alakult együt­tes kétszer öt percben adott elő palotást, illetve spanyol táncot. A nyolc hölgy és négy férfi al­kotta csoport tagjainak többsé­ge már nyugdíjas, de akad kö­zöttük egy-két fiatalabb tán­cos is. Fellépésüket a közön­ség tapssal, a szervezők pedig oklevéllel díjazták. «1 v

Next

/
Thumbnails
Contents